Pages Navigation Menu

6. Zsoltár, zsoltárvers a 20. szd-i magyar költészetben

TÉMA CÍME: Az ihletett király
BIBLIAI TÖRTÉNET: Dávid és Saul, Dávid zsoltárai (1Sámuel 16,13-23; 18,10-12; Zsoltárok 4, 6, 8, 18, 23, 25, 27, 30, 31, 32, 35, 37, 57, 62)

 

ImádkozóA magyar költészetre nagy hatással volt a zsoltárköltészet, amire sok példát lehetne sorolni. Most négy olyan verssel ismerkedjetek meg, amely a 20. századi embert idézi zsoltáros hangon, a maga problémáival és gondolkodásmódjával. Alább a versek kezdő sorait olvashatjátok, amelyeket nektek kell folytatni. Mindenki válasszon egyet a négy közül, s folytassa a saját beleélése, elképzelése szerint. Majd keressétek meg a vers folytatását, és olvassátok el a költő gondolatait. Most nem a költői minősítés a kérdés (melyik a jobb), hanem a gondolatok lehetséges párhuzama. Miben hasonlítanak, miben térnek el a gondolataitok? Beszélgessetek a felvetődő problémákról.

 

Füst Milán: Zsoltár

Ó Uram, engem bántanak- – –
Csendes vagyok, félek, kis helyre, sarokba meghuzódom
És utánam jönnek, üszkösbottal szurkálnak szörnyű módon,
Fázékony testemmel jeges vízbe rántanak- – –

Folytatását olvashatod itt: http://epa.oszk.hu/00000/00022/00031/00727.htm

 

József Attila: Csöndes estéli zsoltár

Ó, Uram, nem birom rímbe kovácsolni dicsőségedet.
Egyszerű ajakkal mondom zsoltáromat.
De ha nem akarod, ne hallgasd meg szavam.

Tudom, hogy zöldel a fű, de nem értem minek zöldel,
meg kinek zöldel.
Érzem, hogy szeretek, de nem tudom, kinek a száját fogja
megégetni a szám.
Hallom, hogy fú a szél, de nem tudom, minek fú, mikor én
szomorú vagyok.

Folytatását olvashatod itt: http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/csondes.htm

 

Weöres Sándor: Zsoltár

Mindig bízom az Istenben. Mintha ezer ház ablaka égne, úgy lakik Ő, míg üresnek látszik az utca.
Körülálltak a vadállatok csorgó szájjal: s úgy voltam, mint ki a tárt torkok felett repül a szélben!

Pilinszky János: Zsoltár

Aki több napos éhezés után
kenyérre gondol:
valódi kenyérre gondol.

Folytatását olvashatod itt: http://mek.oszk.hu/01000/01016/01016.htm#h3_237

 

Weöres Sándor: Zsoltár c. verse A fogak tornáca c. kötetében található. Mivel az interneten nem érhető el biztosan, itt közöljük a vers folytatását:

Bolondként rámkiabáltak, s megtöltött éber csönddel az én Uram.
Mézes bort itatott velem és adott igaz asszonyt; s akik önmaguk istenei, magukat falják és elfogynak.
Ugyan mit árthatnak énnékem, kit a Hatalom szétold a tiszta szavakban?
És mimódon veszíthetnek el, mikor mint kagylót és szivacsot vet fel az örvény?
A magukba-rogyók lángjára kosár borul, falára penész. De él, ki az eleven tűz fészke fölött jár.

 

Kép forrása, a Csöndes estéli zsoltár videoklipjével: http://egyetlenut.blogspot.hu/2014/06/egy-jozsef-attila-vers-margojara.html

 

A feladat megtalálható a Segédanyagok/Bibliai lapozgató menüpont alatt, a “Királytükör” c. sorozatban: http://kateteka.hu/segedanyagok/bibliai-lapozgato/

 

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.