Pages Navigation Menu

50. Átkelés a Vörös-tengeren

Üzenet – Téma:

* Isten megvéd. Ő a szabadító.
* A szabadításért hálaadással tartozunk.

Előzmények:

A zsidók elfogyasztották a páskát. Az egyip­tomi elsőszülöttek meghaltak. Az egyiptomiak sürgették Izráel népét, hogy minél előbb induljanak. A fáraó engedélyt adott a kivonulásra.

Történet:

Izráel népe megérkezett Szukkótba, az első kovásztalan kenyeret megsütötték és megették.

Az Úr nem akarta, hogy népe a legrövidebb utat választva a Földközi-tenger mentén a filiszteusok* országán áthaladjon. A filiszteusok könnyen megtámadták volna őket, és fordulhattak volna vissza Egyiptomba.

Az útvonal így – kerülővel – Szukkótból Étámba vitt, Egyiptom keleti sivatagi részén át, mely a Nílus deltatorkolatától a Vörös-tengerig tartott.

Magukkal vitték József bebalzsamozott holttestét is, mivel József megeskette a családját, mielőtt meghalt, hogy földi maradványait visszaviszik Kánaánba.

Különleges módon tudatta az Úr, hogy népét oltalmazni fogja vándorlás közben: nappal felhőoszlop ment velük, éjjelente pedig tűzoszlop (vö. Zsolt 105,39). Ezzel az is lehetséges volt, hogy akár éjjel is menetelhettek. A felhőoszlop és tűzoszlop az egész úton velük maradt.

Étámból vissza kellett fordulniuk, és Pí-Hahírót felé indultak tovább. Ott, Migdól és Baal-Cáfón között, a tengernél kellett tábort verni. Az okát is megmondta az Úr: Azt gondolja majd a fáraó, hogy Izráel fiai eltévedtek az országban, és nem találnak ki a sivatagból. „Megkeményítem a fáraó szívét, hogy üldözőbe vegye őket, és megmutatom dicsőségemet a fáraón és egész haderején. Akkor megtudják az egyiptomiak, hogy én vagyok az ÚR.”

Közben jelentették a fáraónak, hogy a nép elmenekült. Ez pedig arra bírta a fáraót és szolgáit, hogy elgondolkozzanak azon a veszteségen, amit az izráeliták elmenetele jelent. Legolcsóbb rabszolgáikat vesztették el…!

Befogatott a fáraó a harci kocsijába, és maga mellé vett hatszáz harci kocsit, Egyiptom teljes harckocsiállományát válogatott katonákkal. El is érték az izráeliták táborhelyét Baal-Cáfónnál, a Nádas-tengernél*. Van ott egy szűk átjáró Migdól dombjai között, sehol egy kivezető út a menekülésre. Előttük meg ott a Nádas-tenger vize.

A zsidók félelmükben az Úrhoz kiáltottak. Ezt jól tették, hisz csak Ő tudja kimenteni őket a fáraó kezéből. Ám Mózest is vádolni kezdték: „Nincs talán elég sír Egyiptomban, hogy a pusztába hoztál bennünket meghalni? Mit tettél velünk, miért hoztál ki bennünket Egyiptomból?! Nem megmondtuk neked még Egyiptomban, hogy hagyj nekünk békét, hadd szolgáljuk az egyiptomiakat?! Mert jobb nekünk, ha az egyiptomiakat szolgáljuk, mint ha a pusztában halunk meg!”

Mózes nem vesztette el a fejét, és bátran válaszolt: „Ne féljetek! Álljatok helyt, és meglátjátok, hogyan szabadít meg ma az ÚR benneteket! Mert ahogyan ma látjátok az egyiptomiakat, úgy soha többé nem fogjátok látni őket. Az ÚR harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!”

Ez a válasz lecsendesítette a népet.

Az Úr azt mondta Mózesnek: „Miért kiáltasz énhozzám? Szólj Izráel fiaihoz, hogy induljanak útnak.” Mózesnek pedig föl kellett emelnie a botját a víz fölé, és azt kettéhasítani, hogy a zsidók szárazon kelhessenek át a tenger közepén. Az Úr így folytatta: „Én pedig megkeményítem az egyiptomiak szívét, hogy menjenek utánuk. Így mutatom meg dicsőségemet a fáraón és egész haderején, harci kocsijain és lovasain. Majd megtudja Egyiptom, hogy én vagyok az ÚR.”

Ekkor a tűzoszlop mögéjük állt, Egyiptom és Izráel tábora közé. Amikor beesteledett, a tűzoszlop az egyiptomiakat sötétségben hagyta, miközben a zsidóknak világított. Ennek az lett a következménye, hogy a fáraó éjszaka nem tudott parancsot kiadni a zsidók megtámadására.

Ezen az éjszakán Mózes az Úr parancsa szerint kinyújtotta botját a víz fölé. S akkor az Úr erős keleti szelet adott, mely a vizet kettéválasztotta. Falként tornyosodott a víz kétoldalt. A tengerfenék kiszáradt, száraz ösvény keletkezett, és a zsidók száraz lábbal igyekezhettek a túlsó partra.

Reggelre átértek állataikkal együtt. A kora reggeli fényben láthatták az egyiptomiak, ami történt. A zsidók a túlsó parton! Akkor ők is átjuthatnak a kocsijaikkal. A fáraó kiadta a parancsot az átkelésre.

Látta az Úr az egyiptomiak kocsijait közeledni. Megzavarta őket, és a rend felborult. A kocsikerekek megsüllyedtek, alig jutottak előre.

Észrevették a veszélyt az egyiptomiak, és rémülten kiáltozták: „Meneküljünk Izráel elől, mert az ÚR harcol értük Egyiptom ellen!” De akkor már késő volt…

Az Úr parancsot adott Mózesnek, aki kezét kiterjesztette a víz fölé, és a tenger hatalmas erővel ömlött vissza az üldözőkre, kocsijaikra és lovasaikra. Az egyiptomiak megpróbáltak menekülni, de hiába, összecsaptak fejük felett a hullámok. A fáraó és egész serege odaveszett.

Az izráeliták látták ezt a szörnyű színjátékot a biztonságos túlsó partról. Tudták, hogy az Úr szabadította meg őket az egyiptomiaktól. Látták hatalmas tettét, félni kezdték az Urat, hittek neki, és szolgájának, Mózesnek.

Mózes és az izráeliták dicsérő és hálaadó éneket énekeltek az Úrnak. A 2Móz 15,1–18-ban olvashatjuk, pompás ének, megörökítve azokat a nagy tetteket, amiket az Úr a Nádas-tengernél művelt.

Mirjám prófétanő, Áron (és Mózes) testvére sem akart lemaradni. Énekelt ő is, egy dobot véve a kezébe, hogy kísérje énekét. Az asszonyok válaszoltak neki, körtáncot járva. Mirjám éneke így hangzott: „Énekeljetek az Úrnak, mert igen felséges; lovat lovasával a tengerbe vetett!

Jegyzetek:

Filiszteusok – Kánaán nyugati részén, a Földközi-tenger partján laktak. Legfontosabb városaik: Asdód, Askelón, Ekrón, Gád és Gáza. Gérár is ide tartozott. Minden városnak volt saját királya. Föltételezhető, hogy a filiszteusok a Kr. e. XIII. században építették városaikat Kánaánban. Ámósz próféta hivatkozik arra, hogy Krétáról származnak (Ám 9,7), és az 5Móz 2,23-ban olvassuk, hogy Gáza és környékének lakói Kaftór (Kréta szigetének régi neve) szigetéről jöttek. Ősidőktől fogva tengeri népek, és nagy gyakorlatuk volt a fémek megmunkálásában. Gondoljunk csak Góliát tekintélyes fegyverzetére! A zsidók a fegyvereiket a filiszteusokkal csináltatták. Istenüket Dágónnak hívták (Gáza és Asdód templomai), Baál-Zebubot repülő istenként (Ekronban tisztelték), Astartét (Astóret vagy Astárót), aki a kánaániták termékenységi istennője, a filiszteusok a háború istennőjeként tisztelték (1Sám 31,10). A zsidók létét sokáig veszélyeztették a filiszteusok. Gondoljunk a Bírák korára (Sámson, Sámuel), vagy Saul küzdelmeire ellenük (Góliát). Dávid egy ideig a földjükön lakott (Ciklág), és nem keveset harcolt ellenük. Kisebb területre kényszerítette őket (Gézerig, 2Sám 5,25), ahol még sokáig éltek. Megpróbálkoztak újabb területszerzéssel, és rá-rátámadtak a zsidókra.

Nádas-tenger – A héber szó (soef) jelenthet nádat, kákát, gyékényt, tengeri füvet, hínárt. Sekély, helyenként mocsaras tengeröböl. Több térkép mocsaras területnek jelzi. A kivonulás idején még nem volt olyan sűrűn benőve. A 2Móz 15,4-ben a Nádas-tengeren az egész Vörös-tengert értették (Akabai öböl, Szuezi öböl is).

050

Énekek:

Református énekeskönyv: 77:8–9.11; 105:1–2.23; 136:1.6.23–24; 254:1.3–5; 273:1.6–8; 390:1–2; 393
Jertek, énekeljünk: 68:1–4; 81; 85:1–2; 92:2; 145; 161; 169; 171; 173; 174; 198 Harangszó: 36; 42:1; 51:1–2; 52; 53:5–8; 54
Dicsérjétek az Urat!: 17; 30; 35:1–4; 36; 37; 40; 41:1; 48:1.6–8; 50:3–7; 53; 69
Erőm és énekem az Úr: 33:1; 41; 46; 47; 84:1; 97; 105; 106

Megjegyzések:

Bízni Istenben a nehéz pillanatokban – Az izráeliták pánikba estek, amikor meglátták az egyiptomiakat. Amilyen tiszteletet tanúsítottak a kivonulás előtti utolsó napokban az Úr előtt, most olyan lázadozók lettek. Mózesnek le kellett szerelnie őket, ahogyan a pusztai vándorlás idején többször is.
A bizalom nem automatikus. Látjuk ezt többek között a tanítványoknál is a viharban: „Uram, ments meg minket, elveszünk!” (Mt 8,23–27)
Beszélgessünk erről a gyerekekkel!

Isten büntető keze – Izráel történelmében látjuk gyakran, hogy az Úr maga jelenti be a büntetést, akár saját népéről, akár környező népekről van szó. Látjuk-e még a világ történelmében Isten ujját, vagy csupán emberi szemszögből magyarázzuk a népek és vezetők felemelkedését és hanyatlását? Gondoljunk pl. az Armada pusztulására (1588)! A generális emlékérmet veretett akkor ilyen kör-felirattal: „Isten lehelete rombolta szét őket.”

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) /

  • A félelem. Mikor és mitől félünk? Félelmünkben mit teszünk? Mit tehetünk a félelem ellen? (* **)
  • Mit teszünk nehéz helyzetekben? Hová fordulunk segítségért? A bűnbakképzés veszélyei. (** ***)
  • Köszönetmondás, hálaadás a segítségért. (* ** ***)

Történelem

  • A zsidó nép kivonulása Egyiptomból. Tájékozódás az ókori Egyiptom térképén. (***)
  • Történelmi példák a szabadulásra:
    – Eger várának szabadulása az ostrom alól 1552-ben.
    – Zsidó gyerekek mentése 1945-ben Budapesten, az ostrom idején. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Írástanulás előkészítése: vonalelemek gyakorlása. (*)
  • Bábjáték és gyermekvers a gyermekek aktivizálására a félelem témakörében. (*)
  • A bibliai történet megfogalmazása tömören, hírszerűen. (**)
  • Az Egyiptomból való szabadulás emléke a zsoltárköltészetben: Mózes hálaadó éneke és a 77. zsoltár feldolgozása. (***)
  • Az Egyiptomból való szabadulás, vagy más Istent dicsérő esemény elbeszélése prózában vagy zsoltárformában. (***)

Ének-zene / Tánc és dráma

  • Hálaadó dalok éneklése ritmus- és egyéb hangszerek kíséretével. Körtánc egyszerű lépésekkel. (* ** ***)

Természetismeret (Környezetismeret) / Technika

  • Vízi közlekedés. Átkelés folyón, tavon, tengeren. (* **)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • A kettéválasztott tenger modelljének elkészítése papírból színezéssel, rajzolással és hajtogatással. Ember és állatalakok készítése az átkelés kipróbálásához papírból vagy gyurmából, agyagból. (**)
  • A tengeren való átkelés képi megjelenítése festéssel. (***)
  • Körplakett készítése az Egyiptomból való szabadulás emlékére. (***)

Vázlat:

Kivonulás
– Szukkót
– Étám
– Pí-Hahírót
– Baal-Cáfón
– Nádas-tenger
Felhőoszlop nappal – tűzoszlop éjjel

A fáraó és 600 harci kocsi katonákkal
Mózes kettéválasztja a tengert
Átkelés szárazon
A fáraó és katonái megfulladnak
A víz visszaömlik

Mózes éneke
Mirjám éneke

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.