Pages Navigation Menu

45. Mózes és Áron a fáraó előtt

Üzenet – Téma:

* Engedelmeskedni hitből, vagy megkemé­nyedni hitetlenségből.
* Kicsoda az Úr?

Előzmények:

Mózes azt a feladatot kapta az égő csipkebokor mellett, hogy menjen Egyiptomba. Isten parancsát a fáraónak kellett elmondania: engedje szabadon az Úr népét. Áron lesz ebben Mózes segítsége.

Bevezetés:

(2Móz 4,18–31)

Miután Mózes megkapta Isten parancsát, apósa, Jetró beleegyezését kérte, hogy visszatérhessen családjához Egyiptomba, megnézni, vajon élnek-e még. Nem mondta el, hogy ott milyen feladat vár rá. Úgy mondhatnánk, küldetése szigorúan titkos volt. Jetró pap beleegyezett (tükrözi ez a kor keleti patriarchális családi viszonyainak a képét): „Menj el békességgel!”

Az Úr közölte vele, hogy nyugodtan visszatérhet Egyiptomba, mivel „meghaltak mindazok az emberek, akik halálra kerestek téged.” Vagyis másik fáraó ült már a trónon, mint 40 évvel előtte, amikor Mózesnek menekülnie kellett. Feleségével, Cippórával, és két fiával, Gérsónnal és Eliézerrel indultak útnak. Mózes Isten botját vitte magával, amivel majd az Úr csodáit fogja tenni.

Az Úr megismételte a feladatot, s elmondta, hogy a fáraó meg fogja keményíteni a szívét, és nem akarja majd a népet elereszteni. Ezért ezt mondja neki: „Így szól az ÚR: Izráel az én elsőszülött fiam. Azért azt mondom neked, hogy bocsásd el az én fiamat, hadd szolgáljon nekem! Ha te vonakodsz elbocsátani, akkor én megölöm a te elsőszülött fiadat.” Ami előjátéka lesz annak, hogy Izráel elhagyja Egyiptomot.

Útközben, az éjjeli szálláson Mózes nagyon beteg lett. Az Úr megbüntette őt, mivel egyik fiának, valószínűleg a másodiknak, Eliézernek, elmaradt a körülmetélése. Cippóra hajtotta végre a körülmetélést. Vélhetőleg nem értett egyet a fájdalmas eljárással, mivel Mózest vérrel szerzett vőlegénynek nevezte. A körülmetélés után az Úr megbékélt.

Közben Áron is elindult Gósen földjéről a pusztába, az Úr parancsára.

Isten hegyénél, a Sínai vagy másképp Hóreb-hegynél találkozott a két testvér. Kétségtelenül megható pillanat lehetett. Örömmel csókolták meg egymást, hiszen negyven évig nem találkoztak.

Mózes elmondta Áronnak, milyen megbízatással megy Egyiptomba, s beszélt a csodajelekről is. Végre Mózes és Áron Gósen földjére érkeztek. Összehívták a nép véneit. Áron, a szóvivő beszélt Mózes megbízatásáról, hogy Isten tud az izráeliták nagy nyomorúságáról, és meg fogja szabadítani őket. A csodajeleket is bemutatta Mózes.

A vénekre mindez nagy hatással volt. Leborultak Isten előtt, és hálát adtak.

Történet:

Mózes és Áron a fáraóhoz mentek. Ezt mondták neki: „Így szól az ÚR, Izráel Istene: Bocsásd el népemet, hogy ünnepet szentelhessen nekem a pusztában!”

A fáraó durván elutasította őket: „Kicsoda az ÚR?” Megtagadta, hogy a számára ismeretlen Istennek engedelmeskedjen. „Nem ismerem az URat, és nem bocsátom el Izráelt.” A fáraó ismerte az egyiptomi isteneket, de miért engedelmeskedjen a zsidók Istenének?

Mózes és Áron azt hitték, a fáraó megijed, ha megtudja, hogy találkoztak Izráel Istenével, aki azt parancsolta, hogy a zsidók menjenek háromnapi útra a pusztába, hogy áldozzanak az Úrnak. Ha ezt nem tennék, megbüntetné őket pestissel vagy karddal. Ez a fáraónak sem lenne jó.

Ám Egyiptom királya véget vetett a kihallgatásnak: „Mózes és Áron! Miért akarjátok elvonni a népet a munkától? Menjetek, folytassátok a kényszermunkát!”

Rabszolgahajcsárjainak és felvigyázóinak pedig kiadta a parancsot, hogy a munkát tegyék még nehezebbé. Úgy látszik, hogy túl kevés tennivalójuk van. Ezért akarnak Istenüknek áldozni. Ezentúl nem kapnak szalmát a vályogvetéshez. Mégis minden nap ugyanazt a mennyiséget kell elkészíteniük, mint korábban.

Az egyiptomi munkafelügyelők közölték a fáraó parancsát. A kényszermunka megnehezedett: a férfiaknak maguknak kellett szalmát keresni. A magot már begyűjtötték, úgyhogy csak a tarló volt a mezőn. A zsidók végigjárták az országot, egyik tarlót a másik után, hogy szalmát gyűjtsenek.

Természetesen nem sikerült ugyanannyit teljesíteniük. Az egyiptomi rabszolgahajcsárok erre megverték az izráeli felügyelőket, kiáltozva, szégyen, hogy a megkívánt mennyiséget nem készítették el. Az izráeli felügyelők a fáraó palotájába mentek panaszkodni: „Miért bánsz így szolgáiddal? Szalmát nem adnak szolgáidnak, és mégis azt parancsolják, hogy csináljunk vályogot. Sőt még verik is szolgáidat. Így néped ellen vétkezel.”

A fáraó kitartott korábbi álláspontja mellett: „Lusták vagytok, lusták! Ezért mondjátok: El akarunk menni áldozni az Úrnak. Menjetek csak, és dolgozzatok! Szalmát nem adnak nektek, de a kiszabott vályogot be kell adnotok!”

Az izráelita felügyelők mérgesen támadtak Mózesre és Áronra, mikor a fáraótól kijövet találkoztak velük: „Nézzen rátok az ÚR, és ítéljen meg benneteket, mivel gyűlöletessé tettetek bennünket a fáraó és szolgái előtt, és fegyvert adtatok a kezükbe, hogy megöljenek bennünket!”

Mózes Istenhez fordult panaszával. Elmondta neki, hogy minden rosszul sikerült. Attól a pillanattól kezdve, hogy Mózes és Áron elmondták a fáraónak, amit az Úr nevében kellett mondani, rosszabb lett a sora a népnek. Az Úr nem tett semmit népe megszabadításáért…!

Az Úr válasza várakozásra intette Mózest: „Majd meglátod, mit cselekszem a fáraóval, mert erős kéz kényszeríti arra, hogy elbocsássa … őket országából.”

Az Úr újra elmondta Mózesnek, hogy Ő az Isten, aki Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak megjelent. Hallotta az izráeliták panaszát, s gondolt a szövetségére, mindarra, amit megígért.

Ki fogja szabadítani a népet. Az izráelitákat, mint saját népét fogadja el. Majd elviszi őket az Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak megígért földre.

Mózes átadta az izráelitáknak, amit az Úr mondott. Azonban annyira lesújtották őket a legutóbbi események, hogy nem akartak hinni.

Újból parancsot adott az Úr Mózesnek, hogy menjen a fáraóhoz, és követelje a nép szabadon bocsátását. Mózes nem látott reményt erre. Hiszen a zsidók sem hallgatnak rá, akkor hogyan tenné meg a fáraó?

Az Úr újból megismételte megbízatását Mózesnek és Áronnak: nekik kell kivezetni a népet Egyiptomból.

Megerősítette őket abban, hogy küldetésüket Isten erejével végzik: Mózes, mintha isten lenne, Áron pedig a prófétája* lesz. Majd újra arról beszélt, hogy meg fogja keményíteni a fáraó szívét. Bár: „sok jelet és csodát teszek Egyiptom földjén.” Mózes csak három jelről tudott: botja kígyóvá változik, keze poklossá lesz, majd megtisztul, a Nílusból merített víz vérré válik. Tehát még más csodák is lesznek… De a fáraó még ezeket a csodákat látva sem akar hallgatni rájuk. „Akkor majd kihozom seregemet, az én népemet, Izráel fiait Egyiptomból súlyos ítéletekkel. Majd megtudják az egyiptomiak, hogy én vagyok az ÚR.”

A 80 éves Mózes, és a 83 éves Áron, a két tiszteletre méltó idős ember ismét a palotába indult. A fáraó felszólítására Áron a földre dobta botját. Az egyiptomiak rémülten látták, hogyan változik a bot tekergőző kígyóvá. Csakhogy az egyiptomi varázslók* is meg tudták tenni ugyanazt, az ördögtől nyert hatalommal. Nemsokára egy egész sereg kígyó tekergett a palota padlózatán. Majd az történt, hogy Áron kígyója elnyelte a többiekét.

A fáraó azonban nem adta be a derekát. Szíve megkeményedett, ahogy az Úr megmondta.

Jegyzetek:

Próféta – Ahogyan Áron Mózes szája lehetett, úgy minden hívő az Úr szájává válhat, amikor szavait ismétli. Tehát a prófétálás nem csak „jövendölés”, hanem Isten igéjének továbbadása is.

Varázslók – Egyiptomban közismert, okkult praktikával élő emberek. A „bölcsekkel” és „tudósokkal” együtt sok hatalmuk volt az udvarnál is. Fontos döntéseknél (pl. háború mellett vagy ellen) ők határozták meg a helyet és időt. Pál két ilyen egyiptomi varázslót nevez meg: Jannészt és Jambrészt (2Tim 3,8).

Énekek:

Református énekeskönyv: 38; 42:2.7; 105; 205:1–5; 207:1–3; 236; 256:1–2
Jertek, énekeljünk: 67; 110:1; 150; 160; 173; 176:1
Harangszó: 41; 43; 45; 49; 52:3–4; 53:5–6
Dicsérjétek az Urat!: 5; 8; 17; 18; 53; 69; 70; 87:1; 93
Erőm és énekem az Úr: 24; 41; 63:1–2; 84; 111

Megjegyzések:

Fekete mágia, okkultizmus – A Gonosznak nagy az ereje, de Isten hatalmasabb. Ma számos okkult gyökerű játék van forgalomban, de ugyanígy fel kell hívni a figyelmet bizonyos okkult tévéprogramokra, népszerű könyvekre, filmekre.

A fáraó megkeményedése – Ne csodálkozzunk azon, hogy a fáraó nem akarta megtenni, amit az Úr Mózesen és Áronon keresztül követelt tőle. Pogány volt, és istenként tisztelték. Egyeduralkodóként zsarnokoskodott. Ellenállt, bár figyelmeztették a csapásokra. A fáraó Isten Lelke ellen vétkezett. Ennek ismertetőjele, hogy nincs bűnbánat.
Ilyen megkeményedéssel találkozunk Pilátusnál, aki az isteni figyelmeztetés ellenére (felesége álma) megkorbácsoltatta, s végül halálra ítélte Jézust.
Rosszul járhatnak azok, akik Isten intése ellenére megmaradnak istentelen útjukon.

Egyiptom istenei – A „szent” Nílus beszennyezése, és sok „szent” hal bepiszkolása az egyiptomi kultuszi szokásokat érzékenyen érintette. A modern ember „istenei” is „visszacsapnak”: a tudomány és technika gátlástalan használata katasztrofális környezet­szennyezéshez vezet.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Szófogadás vagy makacskodás, engedetlenség? Példák a gyerekek életéből. (*)
  • Mit jelent a „kemény szív”, ha valaki „megkeményíti a szívét”? (**)

Történelem

  • Az ókori Egyiptom vallása, istenei. A fáraó, mint isten. A héberek Istene. Többistenhit és egyistenhit ellentéte. (***)
  • Rabszolgaság, rabszolgamunka az ókori Egyiptomban, és később, a történelem folyamán. (***)

Természetismeret (Környezetismeret)

  • Tájékozódás sík lapon – irányok: jobbra, balra, középen. (*)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Párbeszéd ujjbábokkal felnőtt és gyerek maci között. Téma: szófogadás, engedetlenség. (*)
  • A bibliai történet (egy vagy több részének) megfogalmazása az egyik szereplő nevében, naplóformában. (**)
  • A bibliai történet feldolgozása dramatizálással. (***)
  • Egy veszélyes téma: Varázserők, varázshatalmak ábrázolása mai filmeken és könyvekben. (** ***) J. K. Rowling népszerű Harry Potter könyvei. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Ujjbábok készítése: nyomtatott forma kivágása, színezése, ragasztása. (*)
  • A bibliai történetet illusztráló rajzok (egy-egy szereplő, jellegzetes tárgy) készítése. (**)
  • A bibliai történet állatjelenetének (kígyók harca) kifejező ábrázolása grafikai eszközökkel. (***)

Vázlat:

Mózes és Áron
fáraó
Engedd szabadon népemet
büntetés:
– nincs szalma
– ugyanannyi vályogtégla
csoda: bot – kígyó
egyiptomi varázslók: Jannész és Jambrész
Áron botja (kígyó) elnyeli az egyiptomi varázslók botjait (kígyóit)

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.