Pages Navigation Menu

43. Mózes Midján földjén

Üzenet – Téma:

* Isten gondoskodik: bízd rá magad!
* Isten a nehézségekkel is tanítani akar.
* Jótett helyébe jót várj.

Előzmények:

Hosszú út után, a Sínai-félsziget pusztáján keresztül érkezett meg Mózes arra a területre, ahol a midjániak éppen tartózkodtak. Ahogyan a folytatásból látjuk, ez a Sínai-pusztája. Mózes azt tette, amit előtte Eliézer, Ábrahám szolgája, meg Jákób is tett. Leült egy kúthoz.

Történet:

Mózes a kút mellett ülve látta, hogy egy juhnyáj közeledik. Az ott lakó midjáni* pap* hét lánya akarta a juhokat megitatni. De pásztorok is jöttek, akik a lányokat el akarták zavarni a kúttól. Mózes közbelépett. Nem tűrte a jogtalanságot, s elzavarta a pásztorokat. Majd inni adott a nyájnak.

Így a lányok sokkal hamarabb értek haza, mint máskor. Apjuk, Reuél (Jetró)* nagyon meglepődött. „Hogy-hogy ma ilyen korán megjöttetek?” – kérdezte.

„Egy egyiptomi férfi védett meg bennünket a pásztoroktól” – felelték. – „Sőt még vizet is merített nekünk, és megitatta a juhokat.”

„Hol van ő most?” – kérdezte az apjuk. – „Miért hagytátok ott azt az embert? (Közben talán beesteledett?) Hívjátok ide, és egyék velünk!”

Mózes ott maradt Jetró pap házánál, és nyája mellett pásztorkodott. Jótettéért jót kapott hát ő is.

Jetró egyik lánya lett a felesége, Cippóra*. Első gyermekét Gérsómnak* nevezte, mert azt mondta: „Jövevény lettem idegen földön.”

Később még egy fiuk született, az ő neve itt nincs említve. A 2Móz 4,20-ban olvasunk „fiai”-ról, és a 2Móz 18,4-ben találjuk meg, hogyan hívták ezt a második fiút: Eliézer*. E névvel Mózes tisztelettel emlékezik Istenre, aki megszabadította őt a fáraó kardjától, miután megölte az egyiptomit.

Mózes negyven évig lakott Jetrónál (ApCsel 7,30). Ezt az időt használta az Úr arra, hogy csendes, alázatos embert faragjon belőle (4Móz 12,3), aki alkalmas arra, hogy a népet az egyiptomi rabságból kivezesse, és negyven éven át kísérje az Ígéret földjéig. Mondhatjuk tehát, hogy Mózesnek ki kellett járnia ezt az iskolát.

Közben Izráel népének a helyzete nem lett jobb Egyiptomban. Az a fáraó, aki a zsidók elnyomását kezdeményezte, meghalt. Az új fáraó, akit Mózes bizonyára jól ismert még az egyiptomi udvarnál töltött időből, ugyanúgy szorongatta a népet, mint elődje.

Az izráeliták sóhajtoztak és fohászkodtak a szolgaság miatt. Először olvassuk, hogy a nép kiáltott Istenhez. Bizonyára megfeledkeztek Ábrahám, Izsák és Jákób Istenéről, s most nagy szükségükben újra emlékeztek rá.

Isten visszaemlékezett Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségére, ígéreteire, hogy utódaikat nagy néppé teszi. S hogy szabadon fognak majd lakni Kánaánban. Áldottak lesznek, és áldássá válnak más népek számára is. A legnagyobb áldás nekik és a népeknek, hogy közülük születik a Messiás. Így aztán, hogy ígéreteit beteljesítse, munkálkodni kezd Isten. „Rátekintett Isten Izráel fiaira, és gondja volt rájuk Istennek.”

Jegyzetek:

Midjániak – Midján – „ítélet”, „harc”. Beduin nép, hol Kánaán déli, hol délkeleti, keleti részén tartózkodtak. Mózes korában többek között a Sínai pusztáján laktak. A midjániak Midján leszármazottai, aki Ábrahám és Ketúrá hat fiának egyike. Ábrahám megajándékozta, s elküldte őket fia, Izsák közeléből, egy keleti országba (vö. 1Móz 25,2–6). A midjániak később gyakran megnehezítették az izráeliták életét. Pl. a népet Sittimben bálványimádásra vették rá (4Móz 25). Ettől kezdve az izráelitáknak ellenségként kellett rájuk nézni (4Móz 31,1). Különösen a bírák idején törtek be gyakran Kánaánba. Gedeon bíra kellőképpen megfenyítette őket (Bír 7).

Pap – Reuél vagy Jetró pap volt Midjánban. A „pap” alatt tulajdonképpen „papi fejedelmet” kell értenünk, valahogy úgy, ahogy Melkisédek papja és királya volt Sálemnek (1Móz 14,18–20). A „Jetró” jelenthetett olyan címet is, mint „főember”, mint ahogy Pótifera Egyiptom Ón tartományában volt főember (1Móz, 41,45). A héber „főember” szó jelent „pap”-ot is.

Reuél-Jetró – Reuél – „Isten barátja”, ami valószínűleg szintén cím volt, mint ahogy a „fáraó” is. Így nevezték a hét lány apját (köztük Cippórával) a 2Móz 2-ben. A 4Móz 10,29-ben Hóbábról, Reuélnak, Mózes apósának fiáról olvasunk. A Bír 4,11-ben Hóbábról Mózes sógoraként van szó. A Bír 1,16-ban szerepel Mózes sógora, Kéni. E kéniek vándorló népek voltak, az izraelitákkal barátságban, de velük nem keveredve. Kardok készítéséből és élezéséből, valamint fémedények javításából éltek. A Bír 4,17–22 szerint Jáél kéni volt, ő ölte meg Siserát.
Jetró volt a második neve Midján papjának. A következő fejezetben találkozunk e névvel, a 2Móz 3,1-ben, s később a 2Móz 18-ban.

Cippóra – „Kisgalamb”, „madárka”. Évekkel később a pusztában Mirjám, Mózes testvére „kúsi”-nak szólítja (4Móz 12,1). Ez a gyűjtőneve azoknak a sötétebb bőrű népeknek és törzseknek, melyek Kánaán környékén laktak, úgy mint egyiptomiak, arabok, midjániak, stb. Vagyis nem Kús vagy Chús leszármazottai, aki Kám fia volt, s akitől a vadász Nimród is származott (1Krón 1,8–10). Azt is gyanították, hogy Mózes második felesége volt kúsi asszony.

Gérsóm – „Száműzött”. Nem összetévesztendő Gersonnal, Lévi fiával, akitől a gersoniták származnak, s akik a szövetség ládáját vihették.

Eliézer – „Isten a segítség”.

Énekek:

Református énekeskönyv: 23; 62:4–5; 95:4; 215; 229; 270:6; 273:8; 274
Jertek, énekeljünk: 136; 144; 145; 166; 173
Harangszó: 39; 44:1–2; 52:3–4; 53:5–8
Dicsérjétek az Urat!: 7; 8; 19; 53:3–4; 68; 69; 75; 98:1
Erőm és énekem az Úr: 14:1; 15; 47:1; 84:1; 131

Megjegyzések:

Jótett helyébe jót várj – Mózes hét lánynak segített, s ezért Jetró vendégül látta. Egyetlen jótettéért negyven éven át maradhatott a papnál, s feleséget kapott, családot alapíthatott. Tanítsuk arra a gyerekeket, hogy ne habozzanak jót tenni! Néha szégyelljük; s ez kár, mert aki bajban van, így nem kap segítséget. Mutassunk rá az Úrtól való „fizetségre”! Nem azonnal fogjuk észrevenni, de nem is szükséges. Gondoljunk a Zsid 13,2 tanácsára: „A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek – tudtukon kívül – angyalokat vendégeltek meg.”

Előkészület arra a feladatra, amit az Úr ad majd neked – Mózest még negyven évig készítette Isten az ismeretlen feladatra. A pásztorkodás nem könnyű mesterség. Ismeret és türelem kell hozzá. A juhok oktalan és félénk állatok, szeretnek elcsavarogni. Mellettük kellett Mózesnek a későbbi feladatához szükséges iskolát kijárni.
A gyerekek ebből is tanulhatnak. A nevelést nem csupán el kell tűrni, hanem tudni kell, hogy az készít fel az élet feladataira. Akkor is így van, ha nem magas, vezető állás vár rájuk. Lehet, hogy a lelki munkában vállalnak majd szolgálatot, esetleg gyerekekkel foglalkoznak iskolában, vagy szülőként otthon. De bárhogy legyen, az mindenképpen felelősséggel fog járni.
Az élet a hívő ember számára iskola. Minden tapasztalat, akár pozitív, akár negatív, az örökkévalóságra tisztogatja (gyalulja) a hívőt. Így munkálkodik Isten a Szentlélek által. Róm 8,28: „Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott.”

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • „Jótett helyébe jót várj” – A közmondás értelmezése és alkalmazása. Mikor és miért kell jót cselekednünk, segítenünk a másikon? Szituációs játékok különböző élethelyzetekben. (***)

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Természetismeret (Környezetismeret) / Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • A víz szerepe az élőlények, az ember életében. Mire használjuk a vizet? (*)
  • A pásztorok munkája. (*)
  • Pásztorélet a pusztában. A pusztai nomádok életmódja. (** ***)
  • Juhtenyésztés a világ különböző tájain, köztük sivatagos területeken. Jelentős juhtenyésztő országok. (***)
  • Térképhasználat: A Sínai-félsziget megismerése. (***)

Dráma

  • Játék síkbábokkal: pásztor és nyája. Mozgatás sík lapon. (*)
  • A bibliai történetből kiemelt jelenet, s vele analóg élethelyzetek dramatizálása. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Pásztor és nyája. Képalkotás papír- és textilkivágással, vatta vagy gyapjú felhasználásával, ragasztással. (*)
  • Kút és környékének modellje:
    – kút agyagból vagy gyurmából (**);
    – kút és környéke építményei zúzott kő és gipsz felhasználásával (***);
    – állat- és emberalakok formázása (** ***);
    – pálmafák papírból, természetes anyagokból (** ***).

Vázlat:

Midján
Jetró – pap
7 lány
Mózes – Cippóra
Gérsóm, Eliézer
Mózes 40 évig pásztor Midján földjén

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.