Pages Navigation Menu

34. A fáraó álmai; József, az alkirály

Üzenet – Téma:

* Az Úr törődik szövetségével és Józseffel.
* De gondja van Egyiptomra is.

Előzmények:

József a börtönben megfejtette a főpohárnok és fősütőmester álmát. A fősütőmestert fölakasz­tották, a főpohárnokot visszahelyezték hivatalába. Ő azonban megfeledkezett ígéretéről, hogy szól a fáraónak József érdekében.

Történet:

Két év telt el azóta, hogy a főpohárnok kiszabadult a börtönből, és József még mindig a földalatti tömlöcben volt. Milyen gyakran gondolhatott arra a kérésére, hogy a főpohárnok említse meg ügyét a fáraónak. Ő azonban megfeledkezett róla.

Ám egy éjszaka történt valami a palotában. A király különöset álmodott. Tudni akarta álmai jelentését. Nem értett belőlük semmit.

Egyiptom minden jövendőmondóját és bölcsét* gyorsan a palotába hívták. A király elbeszélte nekik az álmait. Ők bármennyire igyekeztek is, nem tudták azokat megfejteni.

A főpohárnoknak eszébe jutott a saját álma, és hogy milyen jól fejtette meg azt a börtönben egy héber ifjú. Tüstént rájött, hogy elfelejtette, amit Józsefnek ígért. Talán most jóváteheti a mulasztását. Engedélyt kért, hogy szólhasson. „Be kell ma vallanom, hogy vétkes vagyok” – kezdte. – „Amikor a fáraó megharagudott szolgáira, és őrizetbe vétetett engem és a fősütőmestert a testőrparancsnok házában, álmot álmodtunk ugyanazon az éjszakán, én is meg ő is. Mindegyik álomnak, amit álmodtunk, megvolt a maga jelentése. Volt ott velünk egy héber ifjú, a testőrparancsnok szolgája. Elbeszéltük neki álmainkat, és ő megfejtette. Mindegyikünk álmát jól fejtette meg, mert úgy lett, ahogyan megfejtette nekünk: engem visszahelyeztek hivatalomba, amazt (a fősütőmestert) pedig fölakasztották.”

Ez elég volt a fáraónak. Azonnal megparancsolta, hogy Józsefet vezessék eléje.

Szaladtak a szolgák, kihozták Józsefet a tömlöcből, megborotválták*, tiszta ruhát adtak rá, és a király elé vezették.

A fáraó elmondta a problémáját Józsefnek. „Álmot álmodtam, de senki sem tudja megfejteni. Rólad azt hallottam, hogy ha meghallod az álmot, meg tudod fejteni.”

József tudta, hogy itt a nagyszerű alkalom a szabadulásra. Ha ügyes jövendőmondóként viselkedik, akkor ezek az urak, akiknek nem sikerült az álmokat megfejteni, tisztelni fogják őt. Mégis alázatos maradt, és Istennek adta a dicsőséget. „Nem én, hanem Isten ad választ a fáraó javára*.” József jó diplomata volt, határozottan beszélt, mielőtt az álmokat hallotta volna.

Akkor a fáraó elmondta álmait Józsefnek: „Álmomban a Nílus* partján álltam. A Nílusból hét kövér és szép tehén jött ki, és legelt a sás között. De hét másik tehén is kijött utánuk, amelyek nagyon hitványak, rútak és soványak voltak. Egész Egyiptom földjén nem láttam hozzájuk fogható rútakat. A sovány és rút tehenek megették az előbbi hét kövér tehenet. Bár a gyomrukba kerültek, nem lehetett észrevenni, hogy a gyomrukba kerültek, mert a külsejük ugyanolyan rút volt, mint azelőtt. Akkor fölébredtem. Azután azt láttam álmomban, hogy hét telt és szép kalász nőtt egy száron. De hét száraz, sovány és a keleti szélben kiaszott kalász is sarjadt utánuk. A sovány kalászok elnyelték a hét szép kalászt. Elmondtam ezt a jövendőmondóknak, de senki sem tudta megfejteni.”

József habozás nélkül válaszolt (Isten adta szájába a szavakat): „A fáraó két álma egy és ugyanaz. Azt jelentette ki Isten a fáraónak, hogy mit fog cselekedni. A hét szép tehén hét esztendő. A hét szép kalász is hét esztendő. Az álom egy és ugyanaz. A hét sovány és rút tehén, amelyek utánuk jöttek ki, szintén hét esztendő. A hét üres, a keleti széltől kiaszott kalász az éhség hét esztendeje lesz. Erről mondtam a fáraónak, hogy Isten megmutatta a fáraónak, mit fog cselekedni. Hét esztendő jön, amikor nagy bőség lesz Egyiptom egész földjén. De az éhínség hét esztendeje következik utánuk, amikor minden bőséget elfelejtenek Egyiptom földjén, és éhínség fogja emészteni az országot. Nem is fogják tudni, hogy bőség volt az országban, az utána következő éhínség miatt, olyan súlyos lesz az. Azért ismétlődött meg kétszer is a fáraó álma, mert Isten elhatározta ezt, és hamarosan véghez is viszi az Isten.”

József kérés nélkül is bölcs tanácsot adott: „Most azért szemeljen ki a fáraó egy értelmes és bölcs embert, és állítsa azt Egyiptom élére. Ezt tegye a fáraó: rendeljen az ország fölé felügyelőket, és szedessen ötödöt Egyiptom országában a bőség hét esztendejében. Gyűjtsenek össze minden élelmet a következő jó esztendőkben, halmozzák föl a gabonát, és a fáraó felügyelete alatt őrizzék az élelmet a városokban. Mert ez az élelem lesz az ország tartaléka az éhínség hét esztendejében, amely majd eljön Egyiptomra, és akkor nem pusztul el az ország az éhínség idején.” „Tetszett ez a beszéd a fáraónak és minden szolgájának.” Értékelték annak bölcsességét és elővigyázatosságát.

A fáraó azonnal meg is mondta a szolgáinak: „Találhatunk-e ehhez hasonló embert, akiben isteni lélek van?” Elismerte tehát, hogy a bölcs szavak nem József szavai, hanem Istenéi. És nem egyiptomi istenekre célzott, hanem József Istenére, ami önmagában is valami rendkívüli lehetett az „isteni” fáraó számára.

A szolgák egyetértettek a királyukkal: József legyen az a vezető ember!

A fáraó így fordult Józsefhez: „Miután Isten mindezt neked adta tudtul, nincs hozzád hasonló értelmes és bölcs ember. Te leszel házam gondviselője (a fáraó minden vagyonának és szolgájának irányítója), és egész népem a te szavadnak engedelmeskedik. Csak a trón tesz engem nagyobbá nálad (tehát csak azért lesz följebbvaló Józsefnél, mert ő a király).” Hivatalosan is megerősíttette József pozícióját: „Én téged egész Egyiptom felügyelőjévé teszlek!”

Egy írnok bizonyára följegyezte ezeket az „isteni” szavakat az egyiptomi hieroglif írással. Így lett József Egyiptom alkirálya*.

A fáraó lehúzta gyűrűjét, és Józsefnek adta. Az ő pecsétjét használhatta ezentúl, hogy azzal „pecsételje meg” (hitelesítse) a leveleket és a rendeleteket. Finom gyolcsruhába öltöztette (királyi öltözék), és aranyláncot tett a nyakába. Előhozatta második kocsiját (a legszebb után következőt), és abba állíttatta Józsefet. A király hírnökei kiáltották: „Térdre!” Mindenki letérdelt az alkirály előtt.

A fáraó még egyszer megerősítette Józsefet tisztségében: „Én vagyok a fáraó, de nélküled még a kezét vagy lábát sem mozdíthatja senki egész Egyiptomban!” Azaz, senki sem tehet semmit az alkirály beleegyezése nélkül.

A fáraó még tovább ment a Józseffel szembeni tiszteletadásában: megváltoztatta a nevét. Ezután Józsefet, az egykori héber rabszolgát és foglyot Cáfenat-Panéahnak (titkok megfejtője) hívták, vagy hivatalát tekintve inkább így: „a világ megmentője”. Sőt feleségül adott hozzá egy nagyon előkelő származású leányt, Ászenatot, Pótiferának, Ón* papjának a leányát.

József harmincéves volt, amikor alkirály lett. A fáraó szolgálatában mint az ország alkirálya, bejárta egész Egyiptomot, és rendeleteket adott ki.

Beteljesedett, amit megjövendölt: a föld hét éven át bőségesen termett gabonát és más élelmet. József a városokban gyűjtötte össze azokat. Ezekben a bőséges esztendőkben annyi gabonát arattak, és helyeztek el a magtárakban*, hogy végül már számba se vették.

Eközben Józsefnek két fia született. Az elsőt Manassénak* nevezte el, ami arra utal, hogy Isten elfeledtette vele a rabszolgaság és a börtön minden szenvedését, s egykori otthona utáni vágyát. A másodiknak az Efraim* nevet adta. Ezzel a névvel azt adta tudtul, hogy Isten megáldotta őt „nyomorúsága földjén”, Egyiptomban. József Egyiptomban betöltött magas állása ellenére Jákób fiának érezte magát, akivel az Úr szövetséget kötött.

Aztán elmúlt a bőség hét esztendeje. Megkezdődött a hét éhínséges esztendő. A máskor oly termékeny Nílus-mente száraz sivataggá változott. Az Egyiptommal szomszédos országokra, mint Szíriára, Arábiára és Kánaánra is átterjedt az éhség. Kétségtelenül az eső hiánya volt ennek az oka. Az egyiptomiak kezdtek éhezni, és a fáraótól kértek élelmet. A fáraó Józsefhez küldte őket.

József most a következőképpen cselekedett: megnyitotta az összes magtárat, ahol a fáraó számára fölvásárolt gabonát tárolták. Az egyiptomiak szívesen vették, mert másként éheztek volna.

Más országokból is jöttek karavánok, hogy gabonát vásároljanak. Mindenki Cáfenat-Panéahnak, Egyiptom alkirályának köszönhette életét. Kevesen tudták, hogy József Istene az, aki az éhínségtől megmentette őket. És senki sem tudta, hogy az Úrnak ezzel még más célja is van…

Jegyzetek:

Bölcsek és jövendőmondók Egyiptomban (egyiptomi vallás) – A bölcsek és jövendőmondók előkelő helyet foglaltak el a társadalomban. A király szolgálatában jövendőmondással, álomfejtéssel és fekete mágiával foglalkoztak. Sok mindent tudtak, de mégsem mindent, amint az a 2Móz 7 és 8-ból kitűnik.

Az egyiptomi vallás a napisten, Ré és Ozirisz, a Nílus termékenysége és a halottak birodalma kultuszára épült. Ezenkívül még sok istent imádtak. Szentként tiszteltek különféle állatokat, mint pl. a bikát, macskát, baglyot, a galacsinhajtót (skarabeuszt). Az előkelő emberek holttestét bebalzsamozták, mumifikálták, és kősírokba helyezték (piramisok), melyeket bútorokkal rendeztek be, s falaikat gyakran festményekkel díszítették. Később kialakult Amon isten tisztelete. A fáraókat is istenként tisztelték.

Hasonlítsuk össze Józsefet Dániellel, akit Nebukadneccar „nagy mágus”-nak nevezett (Dán 4,6). Ő is fontos udvari tisztséget kapott a királyi álmok megfejtéséért.

Borotválkozás – A börtönben nem nyírták meg József haját, szakálla is megnőtt. Az egyiptomiak kopaszra nyírták a fejüket, és parókát viseltek, az arcukat is simára borotválták. Józsefről tehát az uralkodó divat szerint gondoskodtak.

Javára – Ezt a szót úgy is értelmezhetjük, hogy „jólétére”, (jövendő) „szerencséjére”. Olykor jó, ha elbeszélés közben egy fogalmat szó szerint használunk; de akkor meg is kell magya­ráznunk.

Nílus – A Nílus Egyiptom számára a termékenységet jelentette. Minden évben kiáradt. Iszapot terített el, mely bőven termett. Távolabb a talaj terméketlen, sivatagos maradt. Abban nincs semmi különös, hogy a fáraó a Nílus partján állt, mert minden egyiptomi, akinek erre alkalma volt, reggel elment a folyót imádni. Kis áldozatokat is dobtak vizébe.

Alkirály – Ez a cím itt nem fordul elő (helyette: Egyiptom felügyelője), de annyira megszokott Józsefről, mint alkirályról beszélni, hogy továbbra is nevezzük annak. Jobb szó nincs erre.

Ón – A napimádat központja, Héliopolisz néven is ismerték.

Magtárak – Az egyiptomi magárak félkör alakúak voltak, felül egy létrával megközelíthető nyílással, melyen keresztül a gabonát betöltötték. Alul egy másik nyíláson át lehetett a gabonát kivinni.

Manassé – „Elfelejtette ezeket”; József tehát még mindig sokat gondolt a börtönbeli szenvedésekre és az atyai házra. E fiú születése után változott valamit a helyzet.

Efraim – „Kétszeres gyümölcs”.

Énekek:

Református énekeskönyv: 119:1.36; 136:1.23–26; 254; 264; 265; 270
Jertek, énekeljünk: 141:1; 163:1–4; 173; 197; 198:1
Harangszó: 43; 49; 54:1–4
Dicsérjétek az Urat!: 18; 26; 50; 75; 82
Erőm és énekem az Úr: 41; 46; 100:1–2.4; 129; 131

Megjegyzések:

Elfogadni Isten vezetését – A fáraó fenntartás nélkül meghajolt József Istene előtt. Elfogadta vezetését. Az „isten”-nek tekintett pogány fejedelem ezzel elismerte Istennek a Föld minden nagysága fölötti hatalmát. Amikor eljön az ideje, rá kell ébrednie, hogy Ő a Föld Kormányzója. Isten győzte meg erről a királyt. A Bibliában több példát találunk erre. Ninive királya engedelmeskedik Jónás prédikációjának (Jón 3); Nebukadneccar megparancsolja, hogy Dániel (Dán 2,47; 4,34) és három barátja Istenét az egyetlen Istenként tiszteljék (Dán 3,28–29). Jó, ha a gyermekek tudják, hogy a fejedelmeknek és uralkodóknak is meg kell hajolniuk Előtte, Aki Mindenható, és Aki számára nincs lehetetlen. Ez bátorságot és bizalmat ad nekik. Imádkozni kell a hatalmasságok megtéréséért, azokért is, akiknek látszólag nem sok hatalmuk van.

József hű marad Istenhez – Gyakran látjuk, hogy mások tiszteletadása és a gazdagság eltávolít Istentől. Józseffel nem ez történt. Kitűnik ez már gyermekei névadásánál. Istennek adja a dicsőséget. Később testvéreinek is megvallja, hogy Isten vezette (1Móz 45,5.7).

Ha egy vallásos gyermek vagy felnőtt olyan környezetbe kerül, ahol nem törődnek Istennel, gyakran ők maguk is elfeledkeznek róla. Józseffel ez nem történt meg, bár egyiptomi nőt vett feleségül, és részt kellett vennie az egyiptomi udvari életben. Ezzel kapcsolatban gondoljunk Dánielre és barátaira, akik életüket kockára téve hűek maradtak Istenhez. Példaképül állíthatjuk őket a gyermekek elé!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Mit gyűjtenek a gyerekek és a felnőttek? A gyűjtés, szorgalmas munka, takarékoskodás szerepe az életünkben. (**) Gondoskodás a nehéz napokról. Takarékossági, biztosítási lehetőségek és formák. (** ***)
  • A felelősségteljes munka szerepe a társadalomban. Kicsi és nagy feladataink felelősségteljes végzése. (***)

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Az ókori Egyiptomi Birodalom államszervezete, vallása, a fáraó hatalma. A Nílus szerepe és jelentősége, az öntözéses gazdálkodás. Éhínségek. Adatok, képek gyűjtése, megbeszélése. (***)
  • Az államhatalom szerepe, feladata és felelőssége a társadalomban. A zsarnokság, önkényuralom és demokratikus államrend különbsége. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • A tücsök és a hangya meséjének feldolgozása. Hangsúly: szorgalmas munka, bölcs előrelátás. Dramatizálás spontán szerepjátékkal. (**)

Matematika

  • Számlálás, műveletvégzés húszas számkörben. Rajzról számfeladatok írása, szöveges feladat megfogalmazása. (*)
  • Az időfogalom alapozása: Mennyi hét esztendő? Az év, mint időtartam és mértékegység. (*)

Természetismeret (Környezetismeret) / Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • Élettelen dolgok és élőlények ellentétes tulajdonságainak megfigyelése: vékony-vastag, sovány-kövér, szűk-bő, éhség-bőség. (*)
  • A táplálék szerepe életműködésünkben. Éhség és jóllakottság. A mindennapi táplálék megbecsülése. (*)
  • Gabonafölösleg és élelmiszerhiány a világ országaiban. Éhség, éhínség a harmadik világban. Az igazságosabb elosztás lehetősége. (***)
  • Ár- és belvizek Magyarországon. Megelőzés, védekezés, segítségnyújtás. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

  • Ellentétes tulajdonságok (vékony-vastag, sovány-kövér, éhes-jóllakott, ritka-dús, fonnyadt­érett) kifejező ábrázolása. Technikák: ceruzarajz; víz- vagy temperafestés; papírkivágás és ragasztás. (*)
  • A bibliai történet(ek)ben szereplő álmok festése nagyobb méretben. Tartalommondás a képek segítségével. Kiállítás rendezése az elkészült képekből. (**)

034

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.