Pages Navigation Menu

312. Jelek Jézus halálakor

Üzenet —Téma:

* Jézus halálát jelek követték a hit meg­erősítésére.

Előzmények:

Az Úr Jézust keresztre feszítették a Golgotán két gonosztevő között. A katonák megosztoztak a ruháim A körülötte állók és a gonosztevők csúfolták. Az egyik gonosztevő megbánta, és Jézust Úrnak ismerte el. Jézus Jánosra bízta az édesanyját. Három órakor sötét lett. Majd Jézus kilehelte lelkét.

Történet:

Az Úr Jézus halálát érdekes jelek kísérték:

  1. A templom kárpitja föntről lefelé kettészakadt.
  2. Földrengés lett, és a kősziklák megrepedeztek.
  3. A sírok megnyíltak, és sok elhunyt szent teste feltámadt. Kijőve a sírokból, Jézus feltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelentek.

A következőkben nem természetfeletti jelekről van szó, mégis különös figyelmet érdemelnek:

  1. A Jézust őrző katonák Jézus halálát és az utána következő jeleket csodálattal és rémülettel figyelték. Az Úr halála után a százados kijelentette: „Ez az ember valóban igaz volt!” Más katonák is megállapították: „Bizony, Isten Fia volt ez!”
  2. Akik az előbb még csúfolódva álltak Jézus keresztje mellett, most mélyen elgondolkoztak a jeleken, melyek halálát követték. Visszatértek a városba, mellüket verve.

Az Őt szolgáló asszonyok bizonyos távolságból figyelték a Golgotán történteket. Néhány nevet is találunk: Mária Magdaléna, és Mária, a kis Jakab* és József anyja, (Klópás vagy Alfeus felesége), és Salómé*, Zebedeus fiainak, Jakabnak és Jánosnak az anyja.

Néhány megjegyzés a történtekről:

1. A templom kárpitjának kettészakadása

Jézus elvégezte üdvözítő munkáját. Ezzel érvényét vesztette a jeruzsálemi templomi istentisztelet. Hiszen az előremutatott az eljövendő Isten Bárányára. Jézus halála pillanatában rengeteg zarándok volt a templomban. Az esti áldozat ideje volt, kezdődött a páskaünnep.

A papok tömjént égettek az illatáldozati oltáron a szentélyben, a kárpit (függöny) előtt, mely a legszentebb helyet, a szentek szentét rejtette, ahova csak a főpap mehetett be, ő is csak évente egyszer, a nagy engesztelési ünnepen (lásd 3Móz 16; 57. lecke).

A kárpit mögött volt a szövetség ládájának a helye. (A templom újjáépítésének idején a ládát egy nagy kő helyettesítette.) A láda fedelét a tópap évente egyszer meghintette az áldozat vérével, a nép bűneiért való kiengesztelésül.

A függöny kettéhasadása a jele annak, hogy Jézus halálával a bűnért való áldozat egyszer s mindenkorra elvégeztetett. Mi is mondhatjuk, amit Pál a Zsid 10,19-20-ban: „bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által, azon az új és élő úton, amelyet ő nyitott meg előttünk a kárpit, vagyis az ő teste által.”

Közvetlenül az esti áldozat után kezdtek hozzá a házakban a páskabárány elkészítéséhez. De az igazi PÁSKABÁRÁNY már meghalt!

(Egy különlegesség: a Dán 9,21-ben olvassuk, hogy Gábriel angyal az esti áldozat idején jött Dánielhez, hogy elhozza neki a Messiás jöveteléről szóló örömhírt.)

Az Úr Jézust elítélték, mert szavait szó szerint vették: a templomot három nap alatt felépíti. Ennek jelentése pedig: Meg fogok halni, és harmadnap feltámadni. Testét lerombolta a halál, ennek jeleként hasadt végig a templomban a szentély kárpitja.

A függöny fentről lefelé hasadt ketté. Isten maga nyitott tehát utat az embernek a szentek szentébe, azaz a mennybe. Mint Péter írja: „Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, az Igaza nem igazakért, hogy Istenhez vezessen minket” (lPt 3,18). A függöny kettéhasadása a zsidók számára a templom pusztulásának előjele volt. Pál pedig arról ír az Ef 2-ben, hogy Krisztus „lerontotta a közbevetett választófalat” zsidók és pogányok között (14.v.), „hogy megbékéltesse az Istennel mind a kettőt, egy testben a keresztfa által…” (16.v. — Károli szerint).

Erre utal az a különbség az ortodox zsidók és a keresztyének között: hogy az előbbi visel mindig valamit a fején, kappát (sapkaféle) vagy kalapot, mert Isten olyan szent, hogy egy ember gondolatai nem juthatnak el hozzá. A zsidó papok viseletéhez kötelezően hozzátartozott egy kalap, minta templomi viselet része. Keresztyén férfiaknak ill. fiúknak nem kellett ugyanilyen okból kappát vagy kalapot viselni, mert a legbelső szentély elveszítette funkcióját.

2. Földrengés, a kősziklák megrepedeztek

Amikor az Úr Jézus meghalt, megmozdult a föld. Isten jelezte ezzel, hogy az egész mindenség belerendült a gyászba Fia halála miatt.

Ámós próféta kérdezi, hogy Isten haragja nem mozdítja-e meg a földet az istentelenség miatt. Ez történt a Golgotán az Ártatlan elítélése, kigúnyolása miatt.

Ugyanezt jelzi a kősziklák meghasadása, ami arra is utalhat, hogy Jézus megváltó tette a legkeményebb szíveket is megtörheti.

Amikor jeruzsálemi bevonulásakor a követői „hozsánnát” kiáltoztak, a farizeusok azt akarták, hogy tiltsa meg nekik. Azt válaszolta: „Mondom nektek, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.” (Lk 19,40). Milyen félelmetes robaj kísérhette a sziklák meghasadását!

3. A sírok megnyíltak

Talán a földrengéssel vagy a kősziklák megrepedezésével nyíltak meg a szentek sírjai, melyeket a sziklába vájtak.

Hogy kik voltak ezek a szentek, nem tudjuk. Csak Jézus föltámadása után látták őket Jeruzsálemben. Hogy odáig hol töltötték az időt, szintén nem tudjuk. Mint ahogy azt sem, hogy később újra meghaltak-e, vagy mint Krisztus, az örök dicsőségbe távoztak. Néhány írásmagyarázó, többek között Luther is, úgy véli, hogy Ővele együtt vitettek a mennybe. (Vö. Dán 12,2 a feltámadásról.)

Az sem ismert, vajon kiknek jelentek meg ezek a szentek, és az sem, hogyan és milyen gyakran jelentek meg, mit tettek, vagy mit mondtak.

E történésekkel egyértelmű, hogy Jézus szenvedése, halála és feltámadása a halál hatalmát legyőzte. E szentek feltámadása Krisztus győzelmének tanúságát adja. Egyben feltámadásuk utal a Jézus visszajövetele utáni általános feltámadásra.

További különlegesség, hogy Máté szerint a „szent városban” jelentek meg. Egyes magyarázók szerint ez a mennyei Jeruzsálemet jelenti, ahol minden idők összes szentje együtt lesz majd.

4. A százados és katonái bizonyságtétele

A római katonák nem lágyszívű férfiak. A harcok megkeményítették őket, és közömbössé tették az emberi szenvedéssel szemben. Elgondolkodtató, hogy mégis ily mélyen a Jézus halála körüli események hatása alá kerültek. Míg a zsidók, a nép vezetői nem ismerik föl, ki is volt Jézus, e pogány katonák szeme megnyílik az igazság felismerésére.

Természetesen ebben része volt a szokatlan természeti eseményeknek is. Mégis különös, hogy kapcsolatba hozták ezeket a megfeszített istenségével. A kihallgatás idején hallhatták, hogy Jézus önmagát Isten Fiának nevezte. Most aggály vagy kétely nélkül arra a következtetésre jutnak, hogy Ő valóban az, még ha nem arra gondoltak is, hogy Ő az egyedüli Isten Fia, hanem csupán arra, hogy az „istenek fia”.

A zsidó vezetők talán akkor hitték volna ezt el, ha Jézus leszáll a keresztről (vagy talán még akkor sem). Később fogunk hallani a vakságról, mely Izráelre következik. (A zsidó vezetők elhíresztelték, hogy Jézust a tanítványai lopták ki a sírból. Lásd 314. lecke).

Maguk a tanítványok sem éltek konzekvensen abból a hitből idáig, hogy Ő az Isten Fia. Különben nem hagyták volna el Őt.

5. Ahogyan a zsidók fogadták a jeleket

A Golgotán bámészkodókat különösen a földrengés, és a kősziklák meghasadozása rémíthette meg. A mellüket verték, ám nem azért, mert felismerték, hogy Jézust ártatlanul vitték a keresztre, és nem bűnbánattal, amiért Őt kigúnyolták, csupán az események hatása alatt.

Jegyzetek:

A kis Jakab – E Jakabot megnevezi a Mt 10,3: Jakab, az Alfeus fia.

Salómé – Jakab és János édesanyja, Zebedeus felesége (hasonlítsd össze a Mk 15,40-et és a Mt 27,56-ot).

Énekek:

Református énekeskönyv: 22:12.14; 68:10; 333:6; 334:6; 339; 343; 355:1
Jertek, énekeljünk• 65:2; 75; 148; 152:1-2; 192
Harangszó: 9; 54:5
Dicsérjétek az Urat!: 34; 57; 177:3
Erőm és énekem az Úr: 21; 73; 99:1; 103

Megjegyzés:

A hit megerősítésére való jelek — Éppen az Úr Jézus halála utáni jelek mutatják meg hatalmát és fenségét. Nem csupán egy ember, hanem Isten Fia halt meg! Hogy ez mi mindent jelent, azon mélyen el kell csodálkoznunk. A Jn 3,16-ra gondolunk, ahol azt olvassuk: „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta…”
Itt következik a római százados és katonái bizonyságtétele, hogy Jézus „valóban Isten Fia volt”. Ha mi — a gyerekekkel együtt — ugyanerre a bizonyosságra jutunk, de hitből; örökké Nála leszünk majd, amint a sírjukból feltámadó szentek is. Az örök élet ezért a hívőnek ezután kezdődik, s a halál többé már nem a bűn büntetése, hanem meghalás a bűnnek, és átmenetel az örök életre.
Végül: Mindezek a jelek egy új kor kezdetét hangsúlyozzák: Jézus feltámadása, menny­bemenetele, valamint a visszajövetele közötti periódust.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • A százados jellemzése Siklós József: Római százados c. versében. (**)
  • Szóbeli vagy írásbeli „beszámoló” egy választott bibliai személy nevében Nagypéntek csodáiról, a Golgotán történtekről. (**)
  • Emberi és isteni látószög Csanád Béla: Nagypéntek c. versében. (***)
  • Beszélgetés néhány bibliai személy között Nagypéntek csodáiról, a Golgotán történtekről. Dramatizálás vagy párbeszédalkotás írásban. (***)

Természetismeret (Környezetismeret) / Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • Földrengések keletkezése, ereje és következményei. (** ***)

Ének-zene

  • Zenehallgatás: részletek J. S. Bach Máté-passiójából. (***)

Vizuális kultúra (Rajz — Művészettörténet) / Technika

  • A templom kárpitja — színezés: a színek jelentése — a színek, mint jelek. (**)
  • Portrérajzolás: a római százados arca — felismerés, csodálat kifejezése. (**)
  • S. mester: Kálvária, és Szántó Piroska: Miért c. képének megfigyelése. Hogyan válik az ábrázolás jellé? (***)
  • Kálvária-kép készítése: a Golgota képi üzenetének megfogalmazása szabadon választott grafikai vagy festői eljárással. (***)

Vázlat:

a kárpit kettészakad
földrengés — sziklák megrepedeznek
sírok megnyílnak — szentek feltámadnak
római százados: „Bizony, Isten Fia volt”
emberek — megrendítő élmény
távolabb Jézust követő asszonyok

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.