Pages Navigation Menu

31. Józsefet eladják testvérei

Üzenet – Téma:

* A gyűlölet mindenkiben kárt tesz.

Előzmények:

Jákób letelepedett Hebrónban, ahol elhunyt apja nyájait legeltette. Bételnél Isten megújította szövetségét Jákóbbal. A Hebrónba vezető úton meghalt Ráhel, amikor második fiát, Benjámint szülte.

Történet:

Józsefet, legkedvesebb feleségének nagyobbik fiát szerette Jákób legjobban. József öccse, Benjámin még egész kicsi volt. Tíz féltestvére viszont felnőtt, a legtöbbjüknek már gyermeke született. Ahogy majd a történet folyamán látni fogjuk, nem valami rokonszenvesek. Közülük néhányan már korábban megmutatták rossz tulajdonságaikat, névszerint: Simeon, Lévi és Júda.

Az öregedő Jákób Józsefet kedvelte. El is kényeztette. Egy különösen szép köntöst, egy „tarka ruhát”* adott neki.

A tizenhét éves Józsefet gyűlölték testvérei. Nem volt hozzá egy jó szavuk sem. Úgy vélték, hogy erre minden okuk megvan: „rossz híreket hordott róluk az apjuknak”, azaz, ha valami olyat tettek, amit apjuk rosszallott volna, beárulta őket. Továbbá bántotta őket az is, hogy Józsefet mindnyájuknál jobban szerette. Mindennek tetejében: József különös álmokat álmodott*, és elmondta azokat testvéreinek. Ez még jobban növelte öccsük iránti gyűlöletüket.

„Hallgassátok csak meg azt az álmot, amelyet álmodtam!” – mondta egyszer József. – „Éppen kévéket kötöttünk a mezőn. Az én kévém fölkelt, és állva is maradt, a ti kévéitek pedig körülállták, és leborultak az én kévém előtt.”

Bátyjai felháborodva azt kérdezték tőle: „Talán uralkodni akarsz rajtunk?”

„Már megint álmodtam valamit” – mondta egy másik alkalommal József. – „Egyszer csak leborult előttem a nap, a hold és tizenegy csillag.”

Amikor ezt az álmot édesapjának és bátyjainak elbeszélte, apja megdorgálta. „Micsoda álmot álmodtál? Talán bizony járuljunk eléd, anyáddal és testvéreiddel együtt, hogy földre boruljunk előtted?!” Hogy Jákób Ráhelt is említette, azt így is lehetne magyarázni: támadjon fel az elhunyt Ráhel is a sírjából, hogy leboruljon előtted?

Egyszer József bátyjai apjuk nyájával Sikembe mentek, ahol Jákóbnak birtoka volt (1Móz 33,19). Jákób néhány nap múlva magához szólította Józsefet: „Testvéreid Sikemben* legeltetnek. Gyere csak, elküldelek hozzájuk! Nézd meg, jól vannak-e, azután számolj be nekem!” „Kész vagyok rá” – felelte József engedelmesen. Ez nem lehetett valami kellemes a számára. Hiszen tudta, hogy bátyjai gyűlölik.

József útra kelt Hebrónból Sikembe. Több, mint 90 km-nyi út nehezen járható terepen. Amikor végre odaért, nem találta bátyjait. Miközben bolyongva kereste őket, találkozott egy emberrel, aki hallotta, amikor azt mondták, hogy Dótánba* mennek. Még 25 km-t kellett megtennie Józsefnek Dótánig. Végül megérkezett a mezőre, ahol bátyjai legeltettek.

Azok már messziről meglátták. „Nézzétek, ott jön az álomlátó! Gyertek, öljük meg, dobjuk bele egy kútba*, és mondjuk azt, hogy vadállat ette meg. Majd meglátjuk, mi lesz az álmaiból!”

Rúben, a legidősebb hallotta mindezt. Az ő viselkedése* más volt, mint testvéreié. Nem értett egyet az aljas javaslattal, és ravaszul azt ajánlotta, hogy Józsefet ne öljék meg, hanem dobják egy kútba. Az volt a terve, hogy majd titokban kiszabadítja, és visszaviszi apjához. A testvérek elfogadták Rúben indátványát. Ő volt a legidősebb, és nyilván volt tekintélye.

Amikor József odaért hozzájuk, legelőször is a tarka ruhát húzták le róla, és beledobták egy kiszáradt kútba. Nyugodtan, mintha mi sem történt volna, leültek enni. Rúben nem volt ott, de természetesen az volt a célja, hogy Józsefet egy alkalmas pillanatban kiszabadítsa.

Evés közben a testvérek látták, hogy egy karaván közeledik. Izmáeli vagy midjáni kereskedőknek* látszottak a tevéken ülők. Úton voltak Gileád hegyvidéke felől a Jordán túlsó partján át Egyiptomba gyógyfűvel, balzsammal és mirhával.

Júdának „jó” ötlete támadt: „Adjuk el Józsefet az izmáelieknek, ne öljük meg, hiszen mégiscsak a testvérünk!” Ez a javaslat emberségesebbnek látszik, de valójában éppen olyan kegyetlen: rabszolgaként vitetik el egy messzi országba, ahol egyedül lesz, honvágy gyötri, és ahol kemény sors vár rá!

Júda tervét mindannyian elfogadták. Gyorsan kihúzták Józsefet a kútból. Amikor a kereskedők odaértek, fölajánlották nekik öccsüket. Húsz ezüstpénzt kaptak érte. Eladták tehát Józsefet, és a kereskedők magukkal vitték Egyiptomba. Emberileg szólva lehetetlen, hogy valaha is visszakerül onnan. Álmai tehát nem teljesülnek….

Rúben visszajött, és nem találta Józsefet a kútban. Nagyon megijedt, megszaggatta ruháját szomorúsága jeléül. Testvéreihez sietett, és azt mondta. „Nincs meg a gyerek! Jaj nekem! Hova legyek?” Rúben tudta, hogy őt, mint a legidősebb fiút, édesapja felelősségre fogja vonni József eltűnéséért. Öccsei azonban tudtak megoldást. Fogták József tarka ruháját, levágtak egy kecskebakot, és belemártották a ruhát a vérbe. A véres ruhát elküldték egy szolgával Hebrónba édesapjuknak. A szolgának azt kellett mondania, hogy a ruhát találták. Jákób állapítsa meg, hogy a ruha Józsefé vagy sem. Ő rögtön felismerte a ruhát, s így szólt: „Az én fiam ruhája ez! Vadállat ette meg, biztosan széttépte Józsefet!” Jákób megszaggatta ruháját, gyászruhát vett fel („zsákruhát tekert a derekára”), és sokáig gyászolta fiát.

Fiai és leányai (unokái) jöttek vigasztalni. Milyen képmutatók voltak Jákób fiai! Jákób azonban nem akart vigasztalódni. Azt mondta: „Gyászolva megyek el fiamhoz a halottak hazájába.” Vagyis majdnem belehalt a bánatába. S akkor, emberileg szólva, a fiával lehet.

A kereskedők megérkeztek Józseffel Egyiptomba. Eladták, mint rabszolgát Potifárnak, a fáraó főemberének*, a testőrök* parancs­nokának.

Jegyzetek:

Tarka ruha – Csak a nagyon gazdagok engedhettek meg ilyen ruhát maguknak. A különleges szövési mód tette az ilyen ruhadarabot drágává.

József álmai – A bibliai korban Isten gyakran szólt álom által. Álmában az ember látomást látott, olykor Isten szólt az álomban (mint Jákóbhoz Bételnél). József álmát Istentől kapta. Bátyjai „álomlátó”-nak csúfolták, és Jákób is megdorgálta, mert nem ismerték fel, hogy az álmok Istentől jöttek.

Sikem – Város a későbbi Samáriában; a tíz törzs országának első fővárosa.

Dótán – Később egy város épült ezen a helyen. Elizeus próféta tartózkodási helye, amikor a várost körülvették a szírek. A próféta a város és a szírek között angyalsereget látott, mely oltalmazta a várost (2Kir 6,8–23).

Kút – Gödör keskeny nyílással, a földben váza alakúra képezték ki. Így a vizet sokáig megtartotta, mivel az nem tudott gyorsan elpárologni. A kút száját gyakran kővel takarták le.

Rúben viselkedése – Nem szeretetből akarta megmenteni öccsét, hanem mert félt, hogy édesapja őt vonja felelősségre haláláért. Rúben lelkiismerete azért sem lehetett már tiszta, amit nem oly régen Bilhával tett (1Móz 35,22).

Izmáeliek, midjániak – Mindkét nép Kánaán keleti részén lakott. A kereskedőkaraván, mely Egyiptom felé tartott, valószínűleg e két nép fiaiból tevődött össze. A midjániak Ábrahám és Ketúrá fiának, Midjánnak a leszármazottai voltak (1Móz 25,2 és 36,35); az izmáeliek pedig Izmáeltől származtak. (Sok izmáelit hívnak még ma is Izmáelnek.) Ez a vegyes társaság vitte tehát Józsefet Egyiptomba. Csodálatos, hogy Isten Józsefnek ezeket a távoli rokonait is felhasználta, hogy őt Jákób (Izráel) népének megmentőjévé tegye!

Potifár, a főember – „Rá ajándéka”. (Rá egyiptomi isten, akit a sátánisták is tisztelnek.) Potifár eunuch lehetett. A héber szó, melyet mind Károli, mind az új fordítás „főember”-nek fordít, voltaképpen „herélt”-et jelent, de „háremőrt”, „udvari ember”-t is (Eszt 4,4; 2Kir 8,6).

Testőrök – Valószínűleg a király testőrsége, akik itt ítéletvégrehajtók egyben.

031.3

031.2

Énekek:

Református énekeskönyv: 130:1.3; 133; 142:1–2; 210:1–2; 216:1.4.6
Jertek, énekeljünk: 101:1–2; 141:1; 163; 173
Harangszó: 53:5–6; 54:1–2.4
Dicsérjétek az Urat!: 68; 87
Erőm és énekem az Úr: 106; 127; 131

Megjegyzések:

Kényeztetés és előnyben részesítés – Ez a kérdés gyakran heves vita tárgya. Mi a következménye annak, ha egy gyermeket előnyben részesítenek? Milyen vélemény alakul ki az elkényeztetett gyermekről? Hogy vélekedik róla a többi gyermek?

Álmok – József álmai beteljesedtek. A Bibliában gyakran olvasunk álmokról. Az Úr sokszor arra használja fel az álmokat, hogy valami különleges eseményt tudasson. Említsenek a gyermekek bibliai példákat…

A testvérek viselkedése Józseffel szemben – Joggal gyűlölték bátyjai Józsefet? Természetesen bűnt követtek el azzal, hogy bosszút álltak vélt gőgjéért. Rúben kivételével valójában mind testvérgyilkosok, mivel Józsefet eladták, mégha a gyilkosságot nem is követték el, hiszen a rabszolgára szörnyű sors várt. Gondolhatjuk, mi mindent kellett elszenvednie Józsefnek egy tevéhez kötözve, a hosszú út alatt!
A rabszolgával való bánásmód függött a vételártól vagy a képességeitől. Józsefért talán sokat fizettek. Ugyanis házi rabszolga lett, és mindjárt felelősségteljes pozíciót kapott. Mégis törvényen kívüli ő, ami abból is látszik, hogy kihallgatás nélkül börtönbe zárják, és ott is maradt volna, ha Isten közbe nem avatkozik.

Isten útjai nem a mi útjaink – Számunkra érthetetlen, hogy Józsefnek miért kellett előbb annyit szenvednie, hogy azután családtagjain segíthessen. Akaratlanul is az Úr Jézus szenvedésére és halálára gondolunk. A gyerekeknek is mutassunk rá erre az összefüggésre. A szenvedésekkel teli út József számára iskola volt, hogy mint Cáfenat-Panéah valóban népe megmentője legyen.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Kapcsolatok a családban szülők és gyermekek, testvérek között. Kivételezés és irigység, árulkodás és dicsekvés, szeretet és gyűlölet. (* ** ***) A gyűlölködés okai és következményei. Az igazi szeretet jellemzői. (** ***)
  • Álmaink. Az álom szerepe életünkben. Beszélgetés és álomrajzok. (* ** ***)

Történelem

  • Tájékozódás az ókori Kelet térképén. Kánaán és Egyiptom távolságának kiszámítása vonalas mérték segítségével. (***)
  • A rabszolgák élete, rabszolgakereskedelem az ókorban. (***)
  • Bibliai történetek megismerése: József és testvérei. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Bibliai történet feldolgozása vázlatírással (** ***), vázlat alapján szóbeli elbeszéléssel és bábjátékkal (**), írásbeli fogalmazással (***) és illusztrációkkal (** ***).
  • Életjátékok és beszélgetés a szeretetről. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • „Öltöztetős” emberalak készítése, papírkivágással, színezéssel. Vagy: emberalak ruhájának kivágása, ragasztása textilhulladékokból. (*)
  • Bibliai történet alakjainak elkészítése sík- ill. ujjbábként papírkivágással, ragasztással, rajzolással. Vagy: fakanálbábként fakanál, botok kötözésével, textilhulladék szabásával, kötözésével, ragasztásával. (**)
  • Pusztai kút és környéke modelljének elkészítése homok vagy gyurma segítségével. (**)
  • Rajzok, illusztrációk készítése bibliai történethez, ill. egyes részleteihez. (** ***)

031

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.