Pages Navigation Menu

30. Zálog

„Mit érdemel az a bűnös, akinek a záloga a kezemben van?” – Valószínűleg mindenki hallotta már ezt a mondatot, de nem a bíróságon, hanem egy nyári táborban vagy játékfoglalkozáson. Így játékban megszelídítve szórakoztató ez a mondat, a valóságban viszont elég kegyetlen tud lenni, ha valaki nem tudja kiváltani a zálogba adott tárgyat.

De miért is kerül egy értékes tárgy zálogba? Mert valaki szükségében, szegénységében kölcsönt vesz fel, cserébe pedig otthagy a kölcsönadónál egy értékes tárgyat, amivel biztosítja, hogy mindent megtesz azért, hogy a tárgyat kiváltsa. És ha nem sikerül megadni a kölcsönt? Akkor a tárgy a kölcsönadóé marad, amivel jobban jár, mert a zálog mindig értékesebb, mint a kölcsön összege. Gyakran annyira értékes, hogy a kölcsönt kérő számára létfontosságú dolog. Így elvesztheti a ruháját, a szamarát, lovát vagy autóját, sőt még a házát is. Ma sokan vesznek fel jelzáloghitelt, ami azt jelenti, hogy a zálogba adott „tárgy” egy ingatlan, sokszor maga a ház, amiben élnek. És ha nem tudják fizetni a hitelt, akkor a bank elárverezheti a házat.

 

ZálogházbanKép forrása

 

A Biblia korában is kegyetlen dolog volt az adósság törlesztése, és ha az adós nem tudott fizetni, a hitelező vagy a kezestől követelhette az adósság törlesztését, vagy zálogba vehette a vagyontárgyait. Végső esetben az adós kénytelen volt eladni a munkaerejét (3Mózes 25,39) vagy adósok börtönébe került (Máté 18,30.34).

Jób könyvében olvashatjuk a panaszt a gonosz emberek vétkeiről: „Az árvák szamarát elhajtják, az özvegyek ökrét elviszik zálogul.” (Jób 24,3). Ámósz próféta könyvében is arról olvashatunk, hogy Júdában mennyire elhatalmasodott a záloggal való visszaélés, a szegények kizsákmányolása: „Zálogba vett ruhán terpeszkednek minden oltár mellett, és a megbírságoltak borát isszák Istenük házában.” (Ámósz 2,8)

Pedig Mózes törvényei között ott voltak a „fékek”, hogy a visszaéléseket és a nép elszegényedését megakadályozzák. Mózes 5. könyvének 24. részéből gyűjtsétek össze, hogyan szabályozta a törvény a zálogvételt (lásd 6., 10–13., 17. igeversek). Ezékiel próféta könyvéből pedig olvassátok el, milyennek tartja az Úr az igaz embert: Ezékiel 18,5 –9.

A fentiek alapján játsszatok el kis csoportokban egy-egy élethelyzetet a Biblia korából, ami adóssággal, tartozással, zálogvétellel kapcsolatos. A csoportok a bibliai igehelyek tanulmányozása után maguk döntsék el, hogy milyen élethelyzetben, milyen szereplőkkel, milyen emberi viszonyokat szeretnének bemutatni. Lehetnek éles, kegyetlen, kizsákmányoló helyzetek éppúgy, mint a szegények érdekeit figyelembe vevő, Isten törvényei szerint élő emberi magatartás példái. Már a felkészülés alatt kialakulhatnak a csoportokon belüli viták, amit a játékok bemutatása után folytathattok, ameddig a csoport tűrőképessége engedi.

 

Ha valaki reménytelenül elszegényedett, akkor is maradt esélye a megváltásra, illetve arra, hogy az adósságát elengedjék (vö. 3Mózes 25,25–28). Az eladott birtokot vissza lehetett váltani, amit általában a családon belül tett meg valaki (őt nevezték megváltónak).

A zálogosdiban elvett zálogot is vissza lehet váltani, erre épül maga a játék. A gyerekek – már a legkisebbek is – átélhetik annak az izgalmát, hogy személyes tulajdonukat egy időre elveszítik, majd valamivel visszaváltják és visszakapják. Így a zálogos játékoknak két szakasza van: 1. a zálogvétel, ami általában valamilyen próbaszerű feladat, amiben a hibáért, rontásért zálogot kell adni; 2. és a zálogkiváltás, amikor valamilyen játékos, tréfás feladat végrehajtásával vissza lehet kapni a tárgyakat. A továbbiakban ezekre adunk néhány ötletet, kedvcsinálóként a zálogosdihoz.

 

1. Zálogvétel, zálogszedés:

Fekete, fehér, igen, nem

Kijelölünk egy kérdezőt, olyat, akinek éles az esze és jól fel van vágva a nyelve – most használhatja. A kérdező sorra megkérdez valamit a többiektől, olyan rafináltan, hogy kicsalja belőlük a fekete, fehér, igen, nem szavakat. A válaszoló játékosnak ezeket nem szabad kimondani, egyébként bármilyen szavakkal válaszolhat a kérdésre. Ha mégis kimondja a tiltott szavak valamelyikét, zálogot ad.

 

Jeruzsálem, Jerikó

A játékosok sorba állnak, velük szemben áll a játékmester, aki szintén lehet egy gyerek. A játékmester random ismétli a „Jeruzsálem”, „Jerikó” szavakat. „Jeruzsálem” hallatán mindenki meghajtja a fejét. „Jerikó” hallatán a fej mozdulatlan marad (más testrész megmozdulhat, csak a fej nem). Aki téveszt, zálogot ad.
A két városnévhez más mozgásokat is rendelhetünk, amivel nemcsak változatosabb lesz a játék, hanem a váltások után könnyebb téveszteni. Pl. tapsol – csettint, balra fordul – jobbra fordul, meghajol – hátat fordít, stb.
További variációs lehetőség, amikor más városok nevei is elhangozhatnak. Ezek lehetnek random mai városok, pl. Bukarest, New York, Kairó; J-vel kezdődő városok és országok, pl. Jordánia, Jamaica, Jereván; illetve városnevek a bibliai korból, pl. Betlehem, Samária, Megiddó. A „töltelék” nevek hallatán a játékosok nem mozdulhatnak meg. Aki mégis bemozdul, zálogot ad.

 

Repül a, repül a…

Itt is van egy kijelölt játékos, a „mondó”, aki a fenti mondatot mondogatja, és időnként behelyettesíti valaminek vagy valakinek a nevét. Repülhetnek személyek, tárgyak, állatok, növények, sőt személyek is a mondatban, a játékosoknak pedig akkor kell felemelni a kezüket, ha a megnevezett tényleg tud repülni. Aki téveszt, zálogot ad.

Játékok forrása: Megy a gyűrű vándorútra. Gondolat, 1982, 326–328.o.

 

Repül a... katicaKép forrása

 

Bármilyen nyelvi és ügyességi játék elővehető még zálogvétel céljára, ahol a tévesztés ilyen egyértelmű. Azért is érdemes váltogatni a játékformákat, hogy a különböző képességű gyerekek is esélyt kapjanak, ne legyen túl egyoldalú a játék.

 

2. Zálogkiváltás:

Az összegyűlt zálogtárgyakat valamilyen tréfás tornagyakorlat, nyelvgyötrő, utánzó mozgás, tárgykeresés, társsal való közös mozgás, éneklés, rajzolás, találós kérdés, stb. megoldásával lehet visszaváltani. Érdemes minél többféle képességet és készséget megmozgató feladatsort összeállítani, ami a gyerekek ötleteivel is kiegészíthető vagy lecserélhető. Ha a feladatokat a gyerekek nem személyre szabva kapják vagy választják, hanem cédulán vagy számokkal jelölve húzzák ki, akkor előfordulhat, hogy valaki olyan feladatot kap, amit csak nehezen tudna végrehajtani. Ilyenkor valaki lehet a megváltója, vagyis átvállalhatja helyette a kényes feladatot. Jó, ha a gyerekek átélik, hogy nehéz helyzetekben egymást ki tudják segíteni.

A feladatok száma rengeteg, vegyesen néhány ötlet: Nyusziugrás. Békaugrás. Sánta róka. Fókamászás. Mackójárás. Pókjárás. Lábujjhegyen járás. Bukfenc előre, hátra. Vigyen valakit a hátán. Szék alatt kúszás. Székpakolás. Cipőfűzőcsere. Csomókötés zsebkendőre. Zongorázás a levegőben. Dobszóló a levegőben. Levegőbokszolás. Táncolás valakivel kézen fogva. Kakaskukorékolás. Szamárordítás. Kutyaugatás. Macskanyávogás. Dal éneklése. Éneklés állathangon. stb.

További sok tréfás és érdekes feladatot találsz Csukás István játékoskönyvében „Zálogkiváltás” cím alatt (13.o.), továbbá ebben a gyűjteményben. A képen pókjárás látható:

 

PókjárásKép forrása

 

Jézus a megváltás művét keresztáldozatával végezte el, eltörölve a minket terhelő adósságot (Kolossé 2,14). Isten pedig zálogba – mintegy biztosítékul adta – Szentlelkét a megváltottaknak:
„Őbenne pedig titeket is, akik hallottátok az igazság igéjét, üdvösségetek evangéliumát, és hívőkké lettetek, eljegyzett pecsétjével, a megígért Szentlélekkel, örökségünk zálogával, hogy megváltsa tulajdon népét az ő dicsőségének magasztalására.” (Efezus 1,13–14)

 

A feladatsort megtalálod a Segédanyagok / Nyári ábécé menüpont alatt: http://kateteka.hu/segedanyagok/nyari-abece/

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.