Pages Navigation Menu

23. Jákób és Ézsau; Izsák és Abímelek

Üzenet – Téma:

* Isten ígéreteinek beteljesedésére hittel kell várni.
* Isten megőrzi gyermekeit; de erről nem nekik kell gondoskodni, főleg csalással és hazugsággal nem.

Előzmények:

Izsák megkapta feleségül Betúél és Milka leányát, Lábán nővérét, Rebekát. Ábrahám szolgája hozta el őt neki Háránból. Izsák akkor már negyven éves volt.

1. történet:

Izsák ismerte Isten ígéretét: nagy néppé fogja tenni. De az Úr késett, sokat késett ígérete beteljesítésével. Izsáknak és Rebekának nagyon sokáig kellett türelmesen várnia.

Együtt imádkoztak gyermekért. Isten megfeledkezett volna szövetségéről? Rebeka meddő. Valószínűleg sohasem fog szülni! Izsák mégsem választott második feleséget. Hittel várta, hogy Isten megsegíti őket, és tovább imádkozott. Már húsz éve vártak. Akkor az Úr meghallgatta Izsák imádságát. Rebeka kisbabát várt, sőt, ikreket! Szerette volna tudni, mit jelenthet ez, hiszen ismerte Isten ígéretét. Lányok vagy fiúk lesznek? S ha mindkettő fiú, hogyan teljesül Isten ígérete? Rebeka imádságban kért az Úrtól magyarázatot.

Az Úr azt válaszolta neki, hogy két nép fog származni tőle. Az egyik erősebb lesz, mint a másik. És… a nagyobbik szolgál majd a kisebbiknek!

Milyen sokat tudott most már Rebeka… és mégis milyen keveset! Két fia lesz, ezt értette. De hogy a nagyobbik fog szolgálni a kisebbiknek – ez rejtély maradt számára. Az elsőszülöttségi jog* szerint éppen az idősebbik lenne az úr a fiatalabb fiú(k) felett! Most mégis az ikrek közül a fiatalabbik lesz a tekintélyesebb? Ez még valami mást is jelent: ő örökli Isten ígéretét! Vele köt hát Isten szövetséget!

Rebeka ezt jól megjegyezte, és aszerint is cselekedett később… A szülésnél a fiatalabbik fiú az idősebbik sarkát fogta. Ezért a „Jákób”* nevet kapta, ami azt jelenti „sarokfogó/elgáncsoló”. Az idősebbik fiú mindenütt szőrös volt, mint egy felnőtt. Tetőtől talpig vörös szőr borította. Ezért is nevezték el „Ézsau”-nak.

Izsák hatvanesztendős volt az ikrek születésekor.

A gyermekek felnőttek. Ézsau vadászott, legszívesebben a szabadban tartózkodott. Jákób inkább a sátrak körül tevékenykedett, a jószágot gondozta és mindenféle házimunkát végzett, ami nem azt jelenti, hogy nem volt elég erős (lásd 1Móz 29,8–10).

Izsáknak Ézsau volt a kedvence, és a vad, melyből fia ízletes ételt tudott készíteni. Rebeka viszont Jákóbot szerette jobban. Izsáknak Ézsau iránti vonzalma valójában nagyon felületes és testies volt, hiszen rajongott a vadpecsenyéért. Rebeka Jákób iránti szeretete mélyebben gyökeredzett. Ő, amint majd később látjuk, Isten ígéretére gondolt: a nagyobbik fog szolgálni a kisebbiknek.

2. történet:

Egyszer Jákób lencsét főzött. Hirtelen Ézsau lépett be a sátorba. A mezőről érkezett, és fáradt volt. Látta a vörös főzeléket, melyet Jákób főzött, s azt mondta neki: „Hadd egyem ebből a vörös ételből, mert fáradt vagyok!” Ezért nevezték el őt Edómnak*.

Jákób ismerte Isten ígéretét, hogy a nagyobbik szolgál a kisebbiknek. Látta, itt az alkalom, hogy ezt az ígéretet valóra váltassa. Be akart segíteni az Úrnak! Nem tudott várni hittel az ígéret beteljesedésére. Feltételt szabott Ézsaunak. Így szólt: „Add nekem érte azonnal az elsőszülöttségi jogodat!”

Ézsau nyersen válaszolt: „Én úgyis folyton halálos veszélyben vagyok, mire való nekem az elsőszülöttségi jog?” Vajon azt értette ezalatt, hogy annyira ki van merülve, hogy meghal, ha nem kap azonnal enni, vagy azt, hogy veszélyes foglalkozása miatt nem fog soká élni? Nem tudhatjuk.

„Akkor esküdj meg nekem azonnal!” Jákób biztos akart lenni a dolgában. És Ézsau felelőtlenül megesküdött, hogy azonnal eladja Jákóbnak egy tál lencsefőzelékért az elsőszülöttségi jogát.

Jákób akkor kenyeret és lencsefőzeléket adott testvérének. Ézsau evett és ivott, aztán kiment a sátorból. Ennyire semmibe vette elsőszülöttségi jogát és Isten áldását, mely ezzel járt.

3. történet:

Amikor ismét éhínség támadt az országban, Izsák családostul elköltözött a filiszteusokhoz, Gerárba, ahol megint egy Abímelek* nevű király uralkodott. Ábrahám is hosszú ideig lakott ott. Ő is átélte azt, ami ott Izsákkal történt (lásd 1Móz 20; 18. lecke).

Az Úr azt mondta Izsáknak, hogy ne menjen Egyiptomba. Ebben az országban kell maradnia, melyet Isten neki és utódainak fog adni. Izsák ugyanazt az ígéretet kapta, mint amit Ábrahám.

Amikor a gerári férfiak Izsák felesége felől érdeklődtek, megijedt, hogy szépsége miatt Rebekát Abímelek elveszi tőle, őt pedig megölik. Ezért kijelentette, hogy Rebeka a húga. Ez otromba hazugság volt. Egykor Ábrahám is elkövette ezt a hibát, de ő félig-meddig igazat mondott, mert Sára féltestvére volt.

Abímelek hitt Izsáknak, de egyszer, amikor kitekintett a palotája ablakán, észrevette Izsákot és Rebekát együtt. Csodálkozva látta, milyen meghitten nevetgélnek egymással. Magához hívta Izsákot, és azt mondta: „Mégiscsak a feleséged ő! Hogy mondhattad, hogy a húgod?!” Izsák elmondta, hogy félelemből tette.

Abímelek örült, hogy így végződött a dolog. Megparancsolta, hogy ne bántsák őket. Az Úr megáldotta Izsákot. Gabonát vetett, ami százszoros termést hozott. Állatállománya gyarapodott, és egyre több szolgája volt.

A filiszteusok féltékenyek lettek rá, és betömték a kutakat, melyeket még apja, Ábrahám ásatott, és amelyből pásztorai a jószágot itatták. Abímelek felszólította, hogy menjen el, mert időközben gazdagabb lett, mint a geráriak.

Izsák továbbvonult, és Gerár szomszédságában egy síkságon ütött tábort. Ott kiásatta a kutakat, melyeket apja ásatott, és amelyeket a filiszteusok Ábrahám halála után betömtek. Ugyanúgy nevezte el azokat, ahogyan apja nevezte őket. Egyik helyen olyan kútra találtak, amelyből forrásvíz fakadt.

A gerári pásztorok maguknak követelték a kutat. Izsák ezért ezt a kutat Észek-nek nevezte el, ami „civakodás”-t jelent.

Pásztorai akkor egy új kutat ástak, amely miatt megint vita támadt. Ez a kút a Szitna nevet kapta, ami körülbelül azt jelenti, hogy „ellenségeskedés”, „gyűlölet”. A harmadik kút miatt már nem pörlekedtek. Ezért Izsák ezt Rehóbót-nak nevezte el, ami „helyet” jelent, majd így szólt: „Most már tágas helyet szerzett nekünk az Úr, és szaporodhatunk ezen a földön”.

Később Izsák továbbvonult Beérsebába, Ábrahám régi tartózkodási helyére, ahol az Úr már az első éjszakán megjelent neki, és a következőt ígérte: „Én vagyok atyádnak, Ábrahámnak Istene. Ne félj, mert én veled vagyok, megáldalak téged, megsokasítom utódaidat szolgámért, Ábrahámért!”

Izsák Beérsebában oltárt épített, és segítségül hívta az Úr nevét. Az oltár építésével mutatta meg, hogy nem akar más Istent szolgálni, mint az Urat, apjának, Ábrahámnak Istenét. Ezután Izsák felvonta sátrát Beérsebában, és szolgáival kutat ásatott.

4. történet:

Nem sokkal ezután Izsákot meglátogatta Gerár királya, Abímelek és hadseregparancsnoka, Pikól*. Velük volt a király egyik barátja, Ahuzzat. Meglepő ajánlattal jöttek.

Izsák megkérdezte tőlük: „Miért jöttetek hozzám, hiszen ti gyűlöltök engem, és elűztetek magatok közül?”

Abímelek „meg-nem-támadási szerződést” akart kötni Izsákkal. Attól félt, hogy a dúsgazdag, tekintélyes Izsák megtámadja majd. Izsák esküvel fogadta meg, hogy ezt soha nem teszi, hiszen ők is nyugton hagyták, és békével bocsátották el. Abímelek valami különöset mondott még: „Hiszen az Úr áldott embere vagy te!”

A filiszteusok meggyőződtek arról, hogy Izsák valóban Isten áldott embere. De ne gondoljunk arra, hogy Abímeleknek az volt a szándéka, hogy mostantól az Urat szolgálja. Ő csak Izsákkal és Izsák Istenével szemben szerette volna biztonságban érezni magát.

Izsák lakomát készíttetett három vendége számára. Ezzel megpecsételte a szerződést. Másnap reggel a filiszteusok elmentek.

Annak a helynek a nevéről is olvasunk, ahol Izsák a sátrait felütötte. Szolgái kutat ástak, és jelentették, hogy vizet találtak. Izsák számára ez annak a jele volt, hogy itt letelepedhet. Új nevet adott a helynek: Seba, „eskü”. Ettől kezdve azt a helyet „Beérsebá”-nak nevezték, ami azt jelenti: „eskü kútja”. Erről a helységnévről már korábban is történt említés, de most Izsák nevezte el.

Ne gondoljuk, hogy Izsák és Rebeka élete problémamentes volt. Azt olvassuk, hogy Ézsau megkeserítette őket azzal, hogy két kánaáni lányt vett feleségül: Juditot, a hettita Beéri leányát, és Boszmatot*, a hettita Élón leányát. „Ezek keserítették meg Izsák és Rebeka lelkét”. (Később – szószerinti fordításban – azt mondta Rebeka: „Undorodom az életemtől ezek miatt a hettita leányok miatt.” (1Móz 27,46)

Jegyzetek:

Elsőszülöttségi jog – Az izráeli jog: az idősebb fiúnak több joga volt, mint testvéreinek. Az apa halála után a legidősebb kétszer annyi örökséget kapott, mint a többiek. Azonkívül az atyai áldás révén vezető szerep illette meg a testvérek között, szószerint ő volt a felettesük. Az apa halála után ő lett a családfő. A többieknek azt kellett tenniük, amit ő mondott. Később a király legidősebb fia örökölte a trónt. Napjainkban az elsőszülöttségi jog sokkal jelentéktelenebb lett. A gyermekek egyenlő részt örökölnek (kivéve többek közt a muzulmánokat). A legtöbb még megmaradt uralkodóházban a legidősebb gyermek az utód, gyakran akkor is, ha az leány.

Jákób – „Sarokfogó”. Jákób neve később nagyon negatív csengést kapott, gondoljunk arra, hogy mit mondott róla Ézsau (lásd 1Móz 27,36). Másik jelentése: „elgáncsoló”, olyan valaki, aki a másikat készakarva elbuktatja.

Ézsau – Edóm – Szószerint: „tökéletes”. Amikor megszületett, teljesen szőrös volta miatt felnőtt benyomását keltette. Másik nevét, az Edóm-ot a vörös lencsefőzelékről kapta (lásd 30.v.). Utódai az „edómiak”.

Abímelek – Pikól – Mindkét név rangot jelent: Abímelek = király; Pikól = hadseregparancsnok.

Judit és Boszmat – „Jehudith”; az 1Móz 36,2 szerint Oholibámáról, a hivvi Aná leányáról és Ádáról, Élón leányáról van szó. Boszmát második neve tehát Ádá volt, de kétséges, hogy Judit és Oholibámá ugyanazok lettek volna. Ugyanis Oholibámá apját Anának hívták, és hivvi volt, míg Judit apja a hettita Beéri. A hettiták és hivvik azonban olyan közel laktak egymáshoz, hogy itt valószínűleg felcserélésről lehet szó. Szó van még egy másik Boszmatról is, Izmáel leányáról, Nebájótnak, Izmáel fiának a húgáról (1Móz 36,3). Az 1Móz 28,9-ben Mahalat a neve. Azt olvassuk ott, hogy őt eddigi feleségein kívül vette Ézsau feleségül. Lehet, hogy azért, hogy apjának kedvében járjon, és így ne különbözzék annyira Jákóbtól, aki akkor már felségül vette Leát és Ráhelt. Boszmat azt jelenti: „illatos”; Ádá: „ékszer”.

023

Énekek:

Református énekeskönyv: 25:2.6; 65:7–9; 133; 167:1–2; 234:3
Jertek, énekeljünk: 101:1–2; 176:1
Harangszó: 51:1–2; 52:1–4
Dicsérjétek az Urat!: 53:1–4; 55:1; 76; 95:1; 157
Erőm és énekem az Úr: 3; 17; 111; 119; 127

Megjegyzések:

Négy történet – Az 1. történetet a ** és * csoportoknak, a 2-at a ** csoportnak is elmondhatjuk. A 3. és 4. történet csak a nagyobb gyermekeknek (11/12 éveseknek) való. Talán olvastassuk el velük a Bibliából, és közben fűzzünk hozzá magyarázatot.

Kivételezés a családban – Lehet, hogy az egyik gyermek vonzóbb, szebb, intelligensebb, mint a másik. Hangsúlyozzuk, hogy minden gyermeknek más az egyénisége és a képességei, de minden gyermek Isten teremtménye, és ajándék a szülők számára. A szülőktől sok türelmet, megfontoltságot, különösen pedig szeretetet kíván, hogy egyformán gondozzák és szeressék gyermekeiket. Ha nem ezt teszik, súlyos nehézségek adódhatnak, ahogy Izsák családjában. A kivételezés, de az elhanyagolás is nagy bajt okozhatnak!

Jákób – Ézsau – Ézsau elsőszülöttségi jogának eladásában mindkét ifjú hibásan járt el. Jákób azzal, hogy azt hitte, neki kell „kezébe vennie a dolgokat”. Ézsau magatartása pedig a felületesség, közömbösség, meggondolatlanság példája.

Ézsau jellegzetesen „mai ember” – Felületes, bőbeszédű, pazarló, önző, gyors, csak felszínesen érzelmes; figyelmét a vadászat (sport) és a nők kötik le. Ám Jákób is megállná ma a helyét csaló, helyzeti előnyét kihasználó magatartásával.

Izsák hazugsága Gerárban és Isten hűsége – Gerárbeli tette azt mutatja, hogy Izsáknak kevés volt a hite. Ezért hazudik. Az Úr ígéretére kellett volna gondolnia. Ennek ellenére az Úr bőségesen megáldotta. Isten áldása nem a mi érdemünk.
Milyen a mi hitünk? (Hisszük-e, hogy Isten a bölcsőtől a koporsóig gondoskodik rólunk?)

A világ biztonsága – Abímelek és népe aggódik, hogy Izsák olyan szerencsés. Először megpróbálnak Izsáknak nehézségeket okozni. Amikor Izsák gazdagsága ennek ellenére is növekszik, félnek, és egyezséget ajánlanak neki. Ezeknek a pogányoknak a biztonsága nem az Izsák Istenébe vetett hiten alapszik, hanem saját ügyességükön. A világ biztonsága bármely pillanatban kártyavárként összedőlhet.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • A szülő és gyermek közötti helyes kapcsolat. A kivételezés és következményei. (***)
  • A testvérek közötti helyes kapcsolat. Versengés az előnyökért, egymás kihasználása, vagy sem. (***)
  • Embertársainkkal való helyes kapcsolat. Hazugság és őszinteség; irigység, perlekedés és megbékélés. (***)

Történelem / Természetismeret (Környezetismeret) / Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • A zsákmányszerző-vadász, a nomád-félnomád és a letelepült-földművelő életmód jellemzői, átmenetei. (***)
  • A víz, mint életfeltétel. Víz a sztyeppén és a sivatagos területeken. Ivóvíz és öntözési lehetőségek. Vizeink tisztasága. (***)

Dráma

  • Bibliai történet feldolgozása: szerepjáték a párbeszéd kiegészítésével; a történet átalakítása a szereplők viselkedésének „kijavításával”. (***)

Háztartástan (Technika)

  • Főzelékfélék a táplálkozásunkban. Lencsefőzelék készítése. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

  • Tájábrázolás: bibliai helyszín megjelenítése rajzolással, festéssel. (***)

023.2023.3

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.