Pages Navigation Menu

21. Sára halála; Ábrahám sírt vásárol

Üzenet – Téma:

* Ábrahám első birtoka is az ígéretben való hitéről tanúskodik.
* Kölcsönös tiszteletadás egy keleti kereske­delmi ügylet során.

Előzmények:

Isten próbára tette Ábrahám hitét: kész-e odaadni neki fiát áldozatul. Ábrahám kész volt erre, és Isten gondoskodott Izsák helyett áldozati állatról. A Mórijjá hegyén történt áldozás utáni évekről hallgat a Biblia. Ábrahám valószínűleg nyugodtan élt Sárával és Izsákkal Beérsebában.

Történet:

Ábrahám Kirjat-Arbába* költözött, és ott élt Mamré* tölgyesének közelében, ahol már korábban évekig lakott.

Sára ott halt meg százhuszonhat éves korában. Harminchat évig gondoskodhatott fiáról, Izsákról. Most földi harca véget ért.

Ábrahám Sára sátrában gyászolt. Rá várt a szomorú feladat, hogy szeretett feleségét eltemesse. Ábrahámnak azonban nem volt sírhelye*. Nagyon idegennek érezte magát azon a földön, melyet az Úr neki ígért. Hova temesse* szeretett halottját? És ha ő meghal, neki hol lesz a végső nyugvóhelye? Szüksége volt hát egy családi sírhelyre.

Ábrahám nem ment vissza régi hazájába, hogy ott temesse el Sárát. Nem sajnálta a fáradságot és pénzt, hogy megvegyen egy darab földet, ahova temetkezhessenek. Hitte, hogy Isten ezt az országot adja neki új hazájául, s hogy végül majd a mennyei hazában kap helyet (Zsid 11,13–16).

Ábrahám ismert egy barlangot a közelben, mely nagyon megfelelt sírnak. A Makpéla barlangról van szó, amely egy előkelő hettitáé, Efróné, a Cóhar fiáé volt.

Ábrahám elment a hettitákhoz, és megkérdezte, hogy megvásárolhatná-e a barlangot. Itt belepillanthatunk a keleti üzletkötési szokásokba.

Ábrahám bement Kirjat-Arbába. Tisztelettel fordult a kapuban ülő előkelő hettitákhoz. Tudjuk, hogy a kapu volt a városi vezetőség gyülekezőhelye.

„Idegen vagyok köztetek. Adjatok nekem sírhelynek való birtokot nálatok, hogy oda temethessem halottamat” – mondta Ábrahám. Figyeljük meg, hogy ő, akinek Isten azt ígérte, hogy egyszer majd egész Kánaán földje utódai tulajdona lesz, magát idegennek nevezi. Ábrahám tud kivárni… A „sírhelynek való birtok” kifejezés „családi sír”-t jelent, ahova összes utódját el lehet majd temetni.

A hettiták hellyel kínálták Ábrahámot, és azt válaszolták: „Hallgass meg bennünket, urunk! Istentől való fejedelem vagy te közöttünk. A legszebb sírhelyünkön temesd el halottadat! Senki sem akadályoz meg közülünk, hogy az ő sírhelyére temesd halottadat.”

Nagyon különös, hogy a hettiták Ábrahámot „Istentől való fejedelem”-nek nevezték. Észrevették tehát, hogy Ábrahám Isten áldott embere, és Isten oltalmazza őt. Egyúttal hatással volt rájuk Ábrahám hívő élete is, valamint az, ahogy Istent szolgálta, többek közt áldozataival. Az „Istentől való fejedelem” azt is jelenti: „magas rangú, akivel vele van az Isten.”

„A legszebb sírhelyünk”, amelyet Ábrahámnak felkínáltak, arra utal, hogy a hettiták a legjobb sírt akarták neki adni.

Ábrahám felállt, és meghajolt előttük. „Ha igazán azt akarjátok, hogy eltemessem halottamat, hallgassatok meg engem, és bírjátok rá Efrónt, Cóhar fiát, hogy adja nekem a makpélai barlangját, amely a szántóföldje végén van! Teljes értékéért adja el!”

Vajon Ábrahám nem látta, hogy Efrón is ott ül a többiekkel? De látta! Tehát itt egy tipikus keleti üzletkötéssel van dolgunk, amikor közvetítő útján bonyolítják le az ügyletet. Mi is ismerjük ezt a módot; gondoljunk csak az ügynökökre.

Efrón azonban maga válaszolt, hangosan, hogy mindenki tanúja legyen a közelében: „Nem, uram! Hallgass meg engem! Neked adom azt a szántóföldet a barlanggal együtt. Népem fiainak a szeme láttára adom azt neked. Temesd el halottadat!”

Ábrahám mélyen meghajolva felelte: „Hallgass mégis rám! Megadom a szántóföld árát, fogadd el tőlem, azután oda temetem halottamat.”

De Efrón így felelt Ábrahámnak: „Hallgass rám, uram! Négyszáz ezüst sekelt* ér az a föld! Mit számít az közöttünk? Temesd csak el halottadat!”

Ábrahám a szokástól eltérően nem alkudozott tovább. Talán elhunyt felesége iránti tiszteletből elfogadja a magas árat. Kifizette Efrónnak a 400 ezüst sekelt. Ezzel a barlang a hozzá tartozó szántófölddel és a körülötte levő fákkal együtt Ábrahám tulajdona lett. Az ezüstöt kimérte. A kapuban ülők tanúi voltak a vásárlásnak.

A makpélai barlang most már Ábrahám tulajdona volt, eltemethette benne Sárát. Ő volt az első a családból, akit oda temettek. Később oda temették Ábrahámot (lásd 1Móz 25,7–11), Izsákot (lásd 1Móz 35,27–29: „és elődei mellé került”) és Jákóbot (lásd 1Móz 50,1–14) is.

Jegyzetek:

Kirjat-Arba – „A négyek városa”, „Arba városa”, később Hebrónnak nevezték. A Józs 14,15-ben olvasunk róla. Egy Arba nevű óriás lakott itt, egyike az Anák-fiaknak, a kánaáni óriásoknak, akiktől az izráeliták megrémültek. Gondoljunk csak a tizenkét kém jelentésére az ország kikémlelése után (4Móz 13,32–33). Később Káleb, az egyik kém kapta ezt a várost örökségül, és fiáról, Hebrónról nevezte el.

Mamré – „Erő”.

Sírhely – Keleten a halottakat barlangba vagy üregbe temették.

Temetés – Közel-Keleten a halottakat a meleg és a levegő magas páratartalma miatt még aznap eltemették. Az iszlám követői még ma is koporsó nélkül akarnak temetkezni.

Ezüst sekel – A régi pénzek értékét a mai inflációs világban nehéz meghatározni. 400 ezüst sekel 1997-ben kb. 250.000 Ft lehetett.

021

Énekek:

Református énekeskönyv: 90:2; 409; 415; 417
Jertek, énekeljünk: 188; 250
Dicsérjétek az Urat!: 169; 175
Erőm és énekem az Úr: 1; 19; 31

Megjegyzések:

Halál és temetés – Jó alkalom, hogy a gyermekekkel a halálról, temetésről, gyászról, az ilyenkor szükséges tennivalókról beszélgessünk. Az időseknek meg kell halniuk, viszont a fiatalok is meghalhatnak. Isten népének miben van reménysége? Milyen a jövője?

Beszélgethetünk a reinkarnációról, de még inkább a halottak-napi kultuszról.

Keleti udvariasság – Hívjuk fel a figyelmet annak a kornak érintkezési szokásaira, különösen az udvariassági formákra, melyeket mi túlzásnak tartunk. Közismert, hogy sok keleti országban a vendégszeretet valóságos kultusz. Bájos példa: egy európai üzletember megpróbált az egyik arab országban üzletet kötni. A tárgyalás szépen haladt előre, de egyszer csak félbeszakadt. Miért? Az európai egy előkelő arabbal beszélgetve keresztbe tette egyik lábát a másikon, s így a talpát mutatta vendéglátója felé. Óriási udvariatlanság, sőt sértés ilyet tenni!

A keleti kereskedelem formái – Gyakran gondolják, hogy a keleti kereskedők állandóan csalnak. Ez azonban inkább játék: magas árat kérnek, hogy alkalmat adjanak az alkudozásra. Persze a tapasztalatlan turistákat megpróbálják orruknál fogva vezetni.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Történelem / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Élet és halál. Élet a halál után. A halál, mint átlépés az örök életbe. Különböző kultúrák elképzelései a halálról. (***)
  • Gyász a családban. Reménység és vigasztalás. (***)
  • Temetkezési szokások, temetkezési helyek a különböző korokban és kultúrákban. Összehasonlítás mai temetkezési szokásainkkal. (***)
  • Kereskedelmi formák az ókori keleti népeknél. A kereskedelem szerepe az emberek életében. (***)
  • A kölcsönös tiszteletadás szerepe az üzleti életben egy ókori példán keresztül és napjainkban. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Kreatív szövegalkotás: – halotti búcsúztató beszéd bibliai témához, – vigasztaló levél mai élethelyzethez kapcsolódva. (***)

Dráma

  • Bibliai történet feldolgozása: egy adásvétel története. A szereplők indítékai. A kölcsönös tiszteletadás és udvariasság kifejezési formái. (***)
  • Életjáték mai szituációra: alkudozás „keleti módra”. A kölcsönös tiszteletadás és udvariasság kifejezési formái ma. (***)

Vázlat:

Ábrahám – Sára halála (127 év)
hettiták
Makpela barlangja
400 ezüst sekel (kb. 250.000 Ft)

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.