Pages Navigation Menu

20. Ország

Erasmus önkéntesképző tábor volt városunkban, ahova öt országból jöttek fiatalok, hogy egymást megismerve teljesebb ön- és társismeretre, nyelv- és országismeretre jussanak. Voltak köztük magyar nyelvűek a helybelieken kívül Szlovákiából (Felvidékről), Romániából (Erdélyből), sőt Izlandról is, velük a közlekedőnyelv a magyar volt. De jöttek páran a távoli Tajvanról is, akikkel már csak angolul lehetett beszélni. Így a gyerekek gyakorlati tapasztalatokat szereztek arról, hogy a nemzeti, nyelvi közösség nem feltétlenül egyezik az országhatárok által jelzett állampolgári közösséggel.

Mert mit is jelent az ország szó? Mi jut eszedbe róla először? Másodszor? Hogyan fogalmaznád meg rövid definícióban egy kislexikonba, hogy mi az az ország?

A fenti kérdéseket dolgozzátok fel kiscsoportos beszélgetés, illetve cédulákra írás formájában.
A beszélgetés spontán emlékek, élmények, asszociációk felidézésével kezdődhet, majd haladhat a pontosabb meghatározás felé.
A cédulázás is lehet kettős szempontú: A cédula egyik oldalára kerül röviden megfogalmazva a szubjektív válasz: Mit jelent számodra az ország szó? Mi jut róla eszedbe? Másik oldalára kerül az objektív definíció: Írd le az ország tömör meghatározását egy kislexikonba.
Az anonim cédulák közül húzva és egymásnak felolvasva a szövegeket, lehet tippelni, ki írhatta ezt.

A válaszok valószínűleg tarka képet sejtetnek és mutatnak, hiszen minden hittancsoport egyfajta „Erasmus-tábor”, ahol különböző határok mögül érkeznek a gyerekek, fiatalok, akkor is, ha ez csak a város két különböző területét jelenti. A határok átjárhatóságát a csoporthatárokkal kell kezdeni, egymás megismerésével és elfogadásával, minél több közös élményt szerezve.

 

CsoportjátékKép forrása

 

Honnan jöttem?

Kedvelt ismerkedő játék nagyobbak számára a terem- vagy udvartérkép: A gyerekek elképzelik, hogy a terem/udvar tere annak a területnek a térképét jelenti, ahonnan érkeztek. Ez lehet a lakóhely és környéke, egy megye, Magyarország, a Kárpát-medence térsége vagy Európa. Miután meghatároztátok a terület kiterjedését és az égtájakat, keressetek még egy fix pontot, pl. lakóhely esetén hol lesz a városháza, ország vagy országcsoport esetén hol lesz Budapest, stb. Majd mindenki álljon be a képzelt térképen oda, ahonnan érkezett, megbecsülve az irányt és távolságot. Végül a térkép minden „lakott” pontját nevezze meg az ott álló személy vagy csoport (többen is lehetnek egy ponton). Játék után meg lehet mutatni valódi térképen is, hogy ki honnan érkezett.

Játék forrása: Akarsz-e játszani? (KIE játékgyűjtemény)

Képzelt országismereti játék, amikor ugyanezt pl. Európa térképével játsszátok, a következőképpen: Mindenki tanulmányozza egy kicsit a térképet, és kiválaszt egy országot Európa országai közül. Lehetőleg olyat, amiről már van némi ismerete, vagy utána tud nézni. Képzeljétek el, hogy ebből az országból érkeztetek ide, turistaként, vagy egy konferencia tagjaiként, akik most ismerkednek egymással. (Tételezzük fel, hogy a nyelv nem akadály, mindenki beszél angolul.) Miután kiválasztottátok, ki honnan érkezett, jelöljétek ki Budapest helyét, majd mindenki álljon be választott országa helyére. Most a bemutatkozás „találd ki” formában történik, vagyis mindenki mond egy információt az országáról, de a nevét nem mondhatja ki. Egymásra mutatva kérdezhetitek, majd adhatjátok át a kérdés-stafétát, pl. így:

  • – Te honnan jöttél?
  • – Onnan, ahol a Duna ered.
  • – Akkor Németországból.
  • – Igen, eltaláltad. És te honnan jöttél? (mutat valaki másra)

A kitalálásban a mondott információn kívül nyilván az elhelyezkedés is segít.

 

Térkép előttKép forrása

 

Ugyanezt bibliaismereti játékként is játszhatjátok: A gyerekek utasok vagy zarándokok lesznek, akik Palesztina, az Ókori Kelet vagy a Római Birodalom egyik városából érkeznek. Tehát választanak egy-egy várost, lehetőleg olyat, amiről tudnak valamit, és megkeresik a helyét a „térképen” (az udvaron vagy a teremben). Majd sorra bemutatják, honnan jöttek: Pl. „Kapernaumból jöttem, ahol Jézus halászni küldte Pétert, és ő rengeteg halat fogott. Így lett a tanítványa.” Vagy: „Filippiből jöttem, az első európai városból, ahol Pál apostol járt.”

Hasonló játékot igazi térképpel vagy egy felnagyított vaktérképpel is játszhattok, amit körbe tud ülni egy kis csoport. A térképen keressétek meg azt is, hogy az adott város milyen nagyobb tartomány, ország területén volt található. (Pl. Kapernaum – Galilea, Filippi – Macedónia)

 

Bibliai térképKép forrása

 

Játékos feladat nyáron a homokozó vagy vízpart homokjába rajzolni a térképet, és azon mutatni meg, ki honnan érkezett. A homoktérkép főbb pontjait és vonalait ki lehet rakni kavicsokkal, csigákkal és kagylókkal, levelekkel, ágakkal, vízi növényekkel, stb.

 

Ország, város…

Közkedvelt és közismert játék az „Ország, város, fiú, lány”. Minden játékos kap egy írólapot, amit feloszt nyolc oszlopra, majd mindegyik oszlopfőre felír egy fogalmat ebben a sorrendben: ország, város, fiú, lány, állat, növény, tárgy, híres ember. Találomra vagy sorsolással kiválasztotok egy betűt az ábécéből, ezzel a kezdőbetűvel kell egy-egy ország-, város-, stb. nevet írni, lehetőleg minden oszlopba egyet. Amikor Ország, város...valaki elsőként jelzi, hogy befejezte, vége a játékkörnek. Oszloponként felolvassátok a megoldásokat (mindig csak azt, ami még nem volt), és mindenki annyi pontot kap, ahány helyes megoldása van. (A nehezített változatban csak az a megoldás kap pontot, amit más nem írt.) Az új játékfordulót a papíron egy vízszintes vonallal választjátok el az előzőtől. A végén összesítitek a pontokat.

Kép forrása

 

Országismereti játékká is fejleszthető ez a táblázatos szókereső a következőképpen: Mindenki válasszon egy országot, ahol már járt, vagy ahova nagyon szeretne eljutni. Majd erre az országra vonatkoztatva töltse ki a táblázatot, minden oszlopba olyan szót gyűjtve, ami az adott országra jellemző (itt nem kell azonos kezdőbetűvel kezdődnie a szavaknak). Városnév még csak-csak beugrik, de tudsz-e jellegzetes lánynevet, fiúnevet, ott élő állatot vagy növényt, emlékezetes tárgyat (ami egy épület is lehet, vagy egy múzeumi tárgy, ipari termék, stb.), híres embert a múltból vagy jelenből. Az első játékkörben olvassátok fel egymásnak a megoldásaitokat. Előfordul-e azonos ország? A következő játékkörben lehet nehezíteni, és csak olyan országokról írni, amely még nem hangzott el.

 

Nemzetes

Az eddigi játékok inkább a nagyobbaknak szólnak, felsősök és ifisek játszhatják élvezettel. De azért a kisebbek is ismerkedhetnek a nemzetek és országok neveivel. Ehhez kiváló labdajáték a „Nemzetes”.

Minden játékos választ magának egy nemzetet, akit képvisel. Beszéljétek meg, ki kicsoda (pl. francia, német, olasz, japán), hogy két gyerek ne válassza ugyanazt a nemzetet. Helyezzetek el egy labdát a játéktér (terem vagy udvar) közepén, és a játékosok állják körbe 1-2 m-es távolságban (létszámtól is függ a kör sugara). Fontos, hogy minden játékos egyenlő távolságra legyen a labdától. A játékvezető Nemzeteskiáltására – „Jöjjön az a híres, nevezetes… francia (vagy más nemzet)!” – a szólított játékos odafut a labdához, felkapja, miközben a többiek futva menekülnek. A labdát felkapó játékos igyekszik eltalálni valakit közülük. Akit kidobtak, egy hibapontot kap, és ha a dobó játékos senkit sem talál el, ő kap hibapontot. A labdát a menekülő elkaphatja, ez a dobó számára jelent hibapontot.

Kép forrása

 

Játék végeztével megkereshetitek térképen is, melyik nemzet fiai-lányai melyik országban élnek. Minden nemzet egyetlen országban él? Melyek a több országban is lakó nemzetek, illetve népek? (Pl. francia: Franciaország, Svájc; román: Románia, Moldova)

A „Nemzetest” is lehet játszani bibliai népnevekkel, játék után megkeresve országukat a térképen. Pl. arámi, asszír, babiloni, egyiptomi, filiszteus, föníciai, görög, héber, hettita, macedón, móábi, perzsa, római, szír stb.

 

A Biblia nemcsak a népekről és országaikról tudósít, hanem arról is, hogy mindezek Isten uralma – országa – alá tartoznak. A 145. zsoltár így magasztalja Istent (1–2.10–11. v.):

Magasztallak téged, Istenem, királyom,
áldom nevedet mindörökké.
Mindennap áldalak téged,
dicsérem nevedet mindörökké…
Magasztal, Uram, minden teremtményed,
és híveid áldanak téged.
Elmondják, hogy országod milyen dicsőséges,
és beszélnek hatalmadról,
megismertetve az emberekkel az Úr hatalmas tetteit,
országa ragyogó dicsőségét.

Hasonlítsátok össze ezt a zsoltárimát az Úr imájával (Máté 6,9–13). Mit mondanak Isten országáról? Hol van a területe? Hol vannak a határai? Hol van a népe? (Vö. Lukács 17,21) Milyen uralkodójának az uralma? (Vö. Zsoltárok 145,14–20 és Lukács 22,25–27)

Ezek alapján Isten országának

  • ●   írjátok meg az alkotmányát,
  • ●   rajzoljátok meg a térképét és/vagy a címerét,
  • ●   énekeljétek el a himnuszát (lehet ismert dal, de saját szerzemény is).

 

A feladatsort megtalálod a Segédanyagok / Nyári ábécé menüpont alatt: http://kateteka.hu/segedanyagok/nyari-abece/

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.