Pages Navigation Menu

185-186. Nebukadneccar első álma; Dániel barátai a tüzes kemencében

Üzenet – Téma:

* Jézus Krisztus királysága minden királyság fölött áll, és örökké fennáll.
* A hűség próbája: személyi kultusz idején Isten tiszteletét választani.
* Az Istenben való bizalom legyőzi a félelmet.

Előzmények:

Dániel és három barátja Jójákim királlyal és több júdai fogollyal együtt került Babilonba, ahol azért tanították őket, hogy a király szolgái legyenek.

1. történet:

Nem sokkal a három éves tanulóidő vége után Nebukadneccar király álmot látott. Éjjel felébredt, de már nem emlékezett az álomra. Arra viszont igen, hogy az álom mély benyomást tett rá, és nagyon megijesztette. Ezért hívott össze minden álomfejtőt, jóst, varázslót és mágust.

Mikor mind összegyűltek, a király elmondta, mit kíván tőlük: valami fontosat álmodott, és most azt várja, hogy elmondják neki, mi volt az. Erre ők rögtön kérték a királyt, hogy mondja el az álmát, s akkor elmagyarázzák, mit jelent.

A király halállal fenyegette a bölcseket, ha nem tudják neki megmondani az álmát, és annak magyarázatát. Ha viszont tudják a megfejtést, akkor gazdagon megjutalmazza őket.

A bölcsek nagyon megijedtek. Még egyszer udvariasan kérték a királyt, hogy mondja el álmát. De a király tudta, hogy csak időt akarnak nyerni, és csalással vádolta őket. A káldeus* bölcsek azt mondták: „Nincs olyan halandó a földön, aki a király kívánságának meg tudna felelni. Nincs is egy olyan nagy és hatalmas király sem, aki ilyen dolgot kérdezett volna mágusaitól, varázslóitól vagy csillagjósaitól. Mert az, amit a király kérdez, igen nehéz. Nincs is más, aki azt el tudná mondani a királynak, csak az istenek, akik nem laknak együtt a testben élőkkel.” Nebukadneccar dühödten adta ki a parancsot testőrparancsnokának, Arjóknak, hogy az összes babiloni bölcset öljék meg.

Még Dániel és barátai is veszélybe kerültek. Dániel megkérdezte: „Miért adott ki ilyen kegyetlen parancsot a király?” Arjók pedig elmondta, mi történt.

Dániel bátran a király elé állt, és egy kis időt kért tőle a magyarázat megadására. A király beleegyezett. Dániel hazament, és elmondta barátainak, mi történt. Együtt imádkoztak, hogy Isten adja meg Dánielnek az álmot és jelentését, hogy megmenthessék a maguk és a bölcsek életét. Éjjel egy látomásban tárta fel Isten a titkot Dánielnek, amiért ő hálaimát mondott.

Reggel Dániel Arjókhoz sietett, és azt mondta: „Ne pusztítsd el a babiloni bölcseket! Vezess engem a király elé, és én megmagyarázom a királynak az álmát!” Arjók ezt meg is tette. A király megkérdezte, valóban ismeri-e Dániel az álmot, és annak magyarázatát.

Dániel azt válaszolta, hogy a mágusok, jósok és tudósok nem tudják a király titkát megfejteni, de van Isten a mennyben, aki titkokat jelent ki. Ő tudatta Nebukadneccar királlyal, hogy mi fog történni. Ő tárta fel Dánielnek is az álmot. Nem azért, mert ő bölcsebb lenne másoknál, hanem azért, hogy a király megérthessen mindent.

„Egy nagy szobrot láttál. A szobor hatalmas és roppant fényes volt. Előtted állt, és rettenetes volt ránézni is. Ennek a szobornak a feje színaranyból volt, a melle és a karjai ezüstből, a hasa és az oldala rézből, a lábszárai vasból, lábai pedig részint vasból, részint cserépből voltak. Miközben nézted, egy kő zuhant le anélkül, hogy valaki hozzányúlt volna, ledöntötte a szobrot vas- és cseréplábairól, és darabokra zúzta az egészet. Összezúzódott a vas, a cserép, a réz, az ezüst és az arany, és olyan lett az egész, mint nyári szérűn a polyva, amelyet elvisz a szél, és nyomát sem lehet találni. A kő pedig, amely ledöntötte a szobrot, nagy heggyé lett, és elfoglalta az egész földet.”

Dániel ezután az álom magyarázatát* is elmondta a királynak. „Ó király, királyok királya, akinek a menny Istene királyságot, hatalmat, erőt és méltóságot adott, kezedbe adta az embereket, a mezei állatokat és az égi madarakat, bárhol laknak is, és mindezeknek uralkodójává tett: te vagy az aranyfej! De utánad más királyság támad, alacsonyabb rendű a tiednél. Azután pedig egy harmadik királyság, rézből való, amely az egész földön uralkodik. A negyedik királyság erős lesz, mint a vas. Mert ahogyan a vas összetör és szétzúz mindent, úgy fogja pörölyként összetörni és szétzúzni amazokat. Azt is láttad, hogy a lábak és az ujjak részint cserépből, részint vasból vannak. Az a királyság ugyanis szétszakad, de marad benne valami a vas keménységéből, ahogyan láttad, hogy a vas keveredett az agyagcseréppel. Lábujjai részint vasból, részint cserépből voltak; eszerint a királyság részint erős, részint törékeny lesz. Vasat láttál agyagcseréppel keveredve. Azok ugyanis házasság révén keverednek, de nem egyesülnek egymással, ahogyan a vas sem egyesül a cseréppel. Ezeknek a királyoknak az idejében támaszt a menny Istene egy királyságot, amely nem semmisül meg soha, és a királyi uralom más népre nem száll át. Összetöri mindezeket a királyságokat, és véget vet nekik, maga pedig fennáll mindörökké. Ezért láttad, hogy a hegyről egy kő zuhant le anélkül, hogy valaki hozzányúlt volna, és összetörte a vasat, a rezet, a cserepet, az ezüstöt és az aranyat. A nagy Isten tudtára adta a királynak, hogy mi történik majd ezután. Igazat mond ez az álom, és bizonyos a magyarázata.”

Nebukadneccar királyra olyan nagy hatással volt mindez, hogy leborult Dániel előtt, és hódolt neki. Parancsba adta, hogy mutassanak be rögtön áldozatot, és tömjénezzenek. Dánielnek pedig azt mondta: „Valóban a ti Istenetek az istenek Istene, a királyok ura és a titkok feltárója”.

A király Dánielt vezető pozícióba emelte, és nagy ajándékokat adott neki. Babilon város kormányzójává tette.

Dániel azonban gondolt barátaira is. Azt kérte a királytól, hogy őket is jó pozícióba helyezze. A király rájuk bízta Babilon irányítását, Dániel pedig maradt a királyi udvarnál.

2. történet:

A babiloni Dúrá völgyében állt egy hatalmas aranyszobor. Nebukadneccar adta ki építésére a parancsot. Feltételezik, hogy ezt az arany, ezüst, réz, vas és agyagszoborról való álma után készíttette.

Az új szobrot bálványként tisztelték, és a király dicsőségének növelésére szolgált. Bár, ha visszagondolunk, Nebukadneccar korábban dicsérte Dániel Istenét. Ez a meggyőződés azonban elpárolgott. Az öntelt fejedelem csupán a saját dicsőségére gondolt. Összehívta a kormányzókat, elöljárókat, helytartókat, tanácsosokat, kincstárnokokat, bírákat, rendőrparancsnokokat és a tartományok tisztviselőit a szobor felavatására. El is jöttek az elöljárók mindenfelől, még Dániel három barátja is. Ezzel a király iránti hűségüket bizonyították.

A zenészek készen álltak: kürt, síp, citera, hárfa, lant, duda és mindenféle hangszer. Készen állt egy izzó tüzes kemence is, valószínűleg ebben olvasztották be az aranyat a szoborhoz.

Nebukadneccar azt a parancsot adta ki, hogy mindenkinek le kell borulni és hódolni a szobor előtt, mikor a zene megszólal. Aki nem borul le a bálvány előtt, azt a tüzes kemencébe dobják. Ez a fenyegetés mindenkire érvényes! Láthatjuk, milyen zsarnok volt Nebukadneccar.

Megszólalt a zene, és mindenki leborult a szobor előtt. Ha az életed függ tőle, akkor hamar hajlandó vagy engedelmeskedni.

Az ünnepélyes pillanat után káldeus férfiak siettek a királyhoz. Nyíltan vádolták a júdaiakat. „Vannak itt zsidó férfiak, Sadrak, Mésak és Abédnegó, akiket Babilon városában állítottál szolgálatba, ezek a férfiak semmibe sem vesznek téged, ó király, nem tisztelik isteneidet, és nem hódolnak az aranyszobor előtt, amelyet felállíttattál.”

Nebukadneccar haragra gerjedt, és hozatta a három barátot. „Sadrak, Mésak és Abédnegó! Igaz-e, hogy ti nem tisztelitek isteneimet, és nem hódoltok az aranyszobor előtt, amelyet felállíttattam? Készek vagytok-e most, ha meghalljátok a kürt, síp, citera, hárfa, lant, duda, és mindenféle hangszer hangját, leborulni és hódolni a szobor előtt, amelyet csináltattam? Mert ha nem hódoltok, azon nyomban bedobnak benneteket az izzó tüzes kemencébe! És van-e olyan Isten, aki az én kezemből ki tud szabadítani benneteket?”

A három barát bátran válaszolt: „Nem szükséges, hogy erre bármit is feleljünk. Van nekünk Istenünk, akit mi tisztelünk: Ő ki tud minket szabadítani az izzó tüzes kemencéből, és ki tud szabadítani a te kezedből is, ó király! De ha nem tenné is, tudd meg, ó király, hogy mi a te isteneidet nem tiszteljük, és nem hódolunk az aranyszobor előtt, amelyet felállíttattál!”

Nebukadneccar ekkor olyan mérges lett a három ifjúra, hogy még az arca is eltorzult. Nem várhattak már tőle kegyelmet. Megparancsolta, hogy hétszeresen fűtsék be a kemencét. Legerősebb katonáira bízta, hogy kötözzék meg, és vessék kemencébe az ifjakat.

Megkötözték tehát, és az izzó tüzes kemencébe dobták a három barátot. A király parancsára úgy felfűtötték, hogy a katonák holtan estek össze.

Nebukadneccar és a tanács tagjai nézték, hogy esnek a tűzbe Dániel barátai. Egyszer csak riadtan ugrott fel a király. „Nem három férfit dobtunk megkötözve a tűzbe?” – kérdezte a többieket. „Valóban úgy van, ó király!” – válaszolták ők. „Én mégis négy férfit látok szabadon járni a tűzben, és nincs rajtuk semmi sérülés. A negyedik pedig olyannak látszik, mint valami isten.”

Nebukadneccar megállt a kemence ajtaja közelében, és így szólt: „Sadrak, Mésak és Abédnegó, szolgái a felséges Istennek! Jertek ki, jöjjetek ide!”

Sadrak, Mésak és Abédnegó kijöttek a tűzből. Mindenki köréjük gyűlt, és látták, hogy a tűznek nem volt felettük hatalma. A hajuk nem perzselődött meg, ruhájuk sem égett meg, sőt még a füst szaga sem járta át őket.

Nebukadneccar ezt a csodát látva egy pillanatra teljesen megváltozott. „Áldott legyen a Sadrak, Mésak és Abédnegó Istene, mert elküldötte angyalát, és kiszabadította szolgáit, akik benne bíztak. Még a király parancsát is megszegték, és kockára tették az életüket, de a maguk Istenén kívül nem tiszteltek egy istent sem, és nem hódoltak előttük.” Az öntelt fejedelem ilyen nyíltan ismerte el Istent. Sőt még tovább ment: „Megparancsolom azért, hogy aki nem tiszteli Sadrak, Mésak és Abédnegó Istenét, azt vágják darabokra, bármilyen nyelvű népből vagy nemzetből való is, házát pedig tegyék szemétdombbá! Mert nincs más isten, aki így meg tud szabadítani!”

A király azután megerősítette tisztségében a három júdai ifjút Babilon városában.

Jegyzetek:

Káldeusok – Egy sémi törzs, akik a babiloni birodalmat alapították.

Az álom magyarázata – A következő magyarázatra gondolnak: a babiloni birodalom után jön a méd és a perzsa birodalom (ezüst), utána a görög-macedón birodalom Nagy Sándorral (réz), majd a vas római birodalom, amit olyan nagy királyságok követnek, amelyek egység nélkül uralkodnak.

185-186

Énekek:

Református énekeskönyv: 71:1.3.5; 97:1; 107:1; 121:1–2; 125:1.3; 235:1.3; 236:5–7; 251:1.8; 254:1.3–4; 271:1–2
Jertek, énekeljünk: 75; 141; 163:3; 176; 185; 230
Harangszó: 41; 42; 44; 49:5–7; 54
Dicsérjétek az Urat!: 8; 14:1.3; 70; 71; 75; 94; 156
Erőm és énekem az Úr: 24; 30; 46; 54; 119; 131:3–4

Megjegyzések:

Jézus Krisztus királysága – Bár az álomban egyetlen közvetlen utalás sincs Krisztus Birodalmára, biztosan állíthatjuk, hogy a kő, ami szétzúzott mindent, erre utal. Mivel az Ő Királysága minden királyságnál hatalmasabb, és örökké fennáll.
Fontos, hogy a gyerekek megértsék, nincs nagyobb hatalom a földön, mint Isten Fiának hatalma és ereje.

Kit dicsőít a királyság? – Nebukadneccar nem volt Isten szolgája. Királyságát saját dicsőségére használta fel. Büszkeségtől telve készíttette az aranyszobrot. Milyen butaság ennyi kincset adni egy szoborért, s ekkora ceremóniát rendezni! Mekkora költsége lehetett mindennek! Láthatjuk, hogy a büszke/öntelt emberek gyakran felesleges és buta dolgokat tesznek. Vizsgáljuk magunkat folyamatosan, nehogy túl büszkék legyünk!
Nebukadneccar önteltsége akkora volt, hogy Sadrak, Mésak és Abédnegó Istenével nem törődött. Az önteltség valójában mindig istentagadás. Az öntelt emberek „aranyszobrot” állítanak maguknak, és mindenkinek tisztelni kell ezt a képet. Ma is sok „kis Nebukadneccar” létezik, mindennek és mindenkinek meg kell alázkodnia előttük és „modern isteneik” előtt, mint pl.: negatív diszkrimináció, emancipáció, abortusz, euthanázia, sport, zene.

Isten tiszteletét választani – Különleges hitbeli cselekedet, ha Isten tiszteletét választjuk, még akkor is, ha halállal fenyegetnek. A Zsid 11 Dániel barátait nem nevezi meg. Mégis a 34. vers rájuk utalhat: „tűz erejét oltották ki”.
Mit választunk mi olyan helyzetekben, amikor veszéllyel fenyeget, ha kitartunk az Úr tisztelete mellett? Ezt nem tudhatjuk előre. Ilyen nehéz helyzetekben az Úr megajándékoz lelkével, és erővel, hogy Őt tudjuk választani.
Nebukadneccar tárgyalni akart még a három ifjúval. Nekik azonban nem volt szükségük második esélyre. Ez lecke számunkra is: Soha ne folytassunk tárgyalásokat a kísértővel.

Istenben bízni – Az a hit és bizalom, amit a három barátnál találunk, nyugalommal fogadja még az esetleges halál gondolatát is. Aki Istenben bízik, az tudja, hogy halála után az örök élet vár rá az Úrral.
Ha a történelemnek ezt a részét olvasod, úgy gondolhatod, félelmedben te biztos letérdeltél volna. Corrie Ten Boom apukája ezt mondta lányának: „Arra a pillanatra kapjuk meg vonatjegyünket, amikor épp szükség van rá, nem hónapokkal előbb.”
Ha mi már most az Úr közelében élünk, akkor felruház bennünket minden szükségessel az esetleges nehéz döntések meghozásához, és a szenvedéshez.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

  • A bizalom, a hit próbája fenyegetettség idején. (** ***)
  • Zsarnokok a történelem során, a huszadik század diktátorai. Hogyan lehet megállni a hatalom fenyegetésével szemben? Életpéldák. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma / Ének-zene

  • Tűzzel kapcsolatos magyar szólások, közmondások. Alkalmazás a bibliai történetekre. (**)
  • Győri József: Négyen a kemencében című szavalókórusának feldolgozása élő előadás, illetve hangjáték formájában. Vers megzenésítése, zenekísérete. (** ***)
  • A bibliai történet eseményeinek krónikás stílusú megfogalmazása írásban, többféle nézőpontból. Királyi üzenet írásbeli megfogalmazása. (***)

Természetismeret (Környezetismeret)

  • A (gyors) égés feltételei. A tűz, tűzgyújtás veszélyei. Égési sérülések. (**)

Vizuális kultúra (Rajz – Művészettörténet)

  • Szobrok, emlékművek a hatalom szolgálatában. A kommunista diktatúra emlékműveit összegyűjtő budapesti Szoborpark szobrai. (***)

Vázlat:

1. történet:

Nebukadneccar – álom
tehetetlen bölcsek

Arjók
Dániel
barátaival imádkoznak

álom magyarázata:
fej – arany – babiloni birodalom
mellkas / karok – ezüst – méd és perzsa birodalom
has / oldal – réz – görög birodalom
lábak – vas – római birodalom
lábak – vas / cserép – későbbi királyságok
kő – pusztítás – Krisztus örökkévaló uralma

2. történet:

aranyszobor – avatás
mindenki hódol előtte
kivéve: Sadrak, Mésak és Abédnegó

a király: még egy esély
„Van nekünk Istenünk”
izzó tüzes kemence
sértetlen marad a három férfi
a király áldása és üzenete

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.