Pages Navigation Menu

18. Ábrahám Gerárban

Üzenet – Téma:

* Az Istenbe vetett bizalom megrendülése prob­lémákhoz vezet.

Előzmények:

Sodoma és Gomora városát az Úr elpusztította vétkeik miatt. Ám előbb angyalai által megpróbálta kimenteni Lótot és családját. Lót és lányai valóban megmenekültek. Ábrahám épphogy csak túl volt a városok pusztulásán. Várta fia születését.

Történet:

Újra költözött Ábrahám. Családostul, mindenestül. Ebben az időben éppen Gerár* környékére. Abímelek* területe volt ez, Gerár királyáé. Ábrahám pedig ugyanúgy, mint valamikor Egyiptomban (1Móz 12), most is hazugsággal próbálta helyét megtalálni. Azt mondta Abímeleknek, hogy Sára az ő testvére. Ez ugyan félig igaz, mert valóban féltestvére volt, de ebben a helyzetben teljesen hazugságnak számít, mert csak életük féltése van benne. Három kérdés merülhet fel bennünk: Miért kerül Ábrahám megint ilyen szituációba? Hogy lehet, hogy semmit sem tanult az egyiptomi esetből? Miért nem várja nyugodtan a megígért gyermeket?

Abímelek saját háztartásába vitte Sárát, de nem valószínű, hogy feleségnek, hiszen addigra már valóban igen idős asszony lett – közel száz éves. Ő maga mondta magáról, hogy már nem lehet kívánatos egy férfi számára (lásd 1Móz 18,12). Sára ez után az esemény után még 27 évig élt (lásd 1Móz 23,1).

Miután Abímelek Sárát Ábrahámtól elvitte, maga Isten figyelmeztette őt: megjelent neki álomban, és halállal fenyegette, mivel férjes asszonyt vitt a házába. Abímelek még nem közeledett Sárához, és nem tudott arról, hogy rosszat követett volna el. Védekezett tehát: „Uram, az igaz népet is megölöd?” Ebből arra következtethetünk, hogy Isten nemcsak Abímeleket, hanem annak egész népét halállal fenyegette. Ez a következőkből is kitűnik. Abímelek arra hivatkozott, hogy Ábrahám és Sára is azt mondták, testvérek. „Én tiszta szívvel és ártatlan kézzel tettem ezt.”

Isten akkor megmondta neki, ő is tudja, hogy Abímelek ártatlanul cselekedett*. Ezért óvta attól, hogy Sárához nyúljon. „Most tehát add vissza annak az embernek a feleségét, mert próféta ő, és imádkozik érted, hogy életben maradj. Ha azonban nem adod vissza, tudd meg, hogy meg kell halnod neked és minden hozzád tartozónak!”

Így a király kora reggel hívatta szolgáit, s mindent elmondott nekik. Mindnyájan nagyon megijedtek, valószínűleg hallottak Sodoma és Gomora pusztulásáról. Ábrahámot is hívta, s felelősségre vonta hazugságáért, amellyel bajba sodorta volna őt és népét. Ábrahám mentette magát, s elmondta, hogy mivel hitetlen nép lakik itt, azt gondolta, feleségéért meg fogják ölni. A magyarázat hatott, mert Ábrahám azt is elmondta, hogy Sára valóban féltestvére, mivel az apja leánya, csak nem az anyja leánya. „Amikor vándorútra indított engem Isten apám házából, ezt kértem tőle: Azzal mutasd meg szeretetedet irántam, hogy bárhová megyünk, mindenütt azt mondd rólam, hogy a bátyád vagyok!” – fűzte hozzá magyarázatul. Abímelek is jóvá akarta tenni hibáját, és gazdagon megajándékozta őket.

Sárát visszaküldte, s vele együtt sok juhot, ökröt, szolgákat és szolgálókat küldött ajándékul. Abímelek beleegyezett, hogy Ábrahám az országában lakjék. Sárának pedig azt mondta: „Íme, ezer ezüstöt* adtam a bátyádnak (!), ez felment téged mindazok előtt, akik veled vannak, mert így minden tekintetben igazolva vagy.”

Abímelek kérésére Ábrahám imádkozott Istenhez, és Isten meggyógyította a király feleségét és szolgálóit, és alattvalói feleségeit, úgyhogy ismét szülhettek. Ugyanis az Úr a városállamban meddővé tett minden nőt, mivel Abímelek Sárát a házába vitte.

Ábrahám ezután békében élhetett azon a földön, amit később szövetségkötéssel* is megerősítettek.

Jegyzetek:

Gerár – Kánaán déli részén egy kis városka. Hebróntól, sőt még a Mamré tölgyesétől is délebbre. Nem messze a későbbi filiszteus várostól, Ciklágtól.

Abímelek – „Apám a király” – ez a név jelentése, mely valószínűleg valamilyen címet jelent. Ezzel a névvel az 1Móz 26-ban megint találkozunk, ahol arról van szó, hogy Izsák Gerárba megy lakni. Ha az az Abímelek ugyanaz lenne, akiről ebben a fejezetben van szó, akkor már nagyon öreg volna. Gondolhatunk tehát arra is, hogy ez egy cím volt, mint ahogy a fáraó is királyi cím volt Egyiptomban. A Zsolt 34,1-ben is előfordul ez a királyi cím: Ákisra, Gát királyára utal itt, akinél Dávid otthonra talált, és akitől Ciklágot kapta lakóhelyül. Ez az Ákis azonban filiszteus volt, és a filiszteusok a Kr.e. 12. században jöttek az országba, míg az ebben a történetben szereplő Abímelek a Kr.e. 19. században élt.

Tiszta maradt a bűntől – Isten valóban felmentette őt, hiszen nem követte el a vétket. Az akkori királyok jogot formáltak arra, hogy a bejövő idegenektől asszonyokat vegyenek maguknak. Általában szokás volt a többnejűség, a királyoknak Izráelben is több felesége volt.

Ezüst – Ezüst sekelt jelent az Ószövetségben. Nem érdemes azzal foglalkozni, hogy mennyi az értéke, hiszen a pénz értéke állandóan változik.

Ábrahám és Abímelek szövetsége – Abímelek és Ábrahám hűséget esküsznek egymásnak, és megfogadják, hogy békében élnek egymással. Ábrahám juhokat és marhákat ad Abímeleknek. Egyúttal Ábrahám megold egy olyan kút feletti civakodást is, melyet ő ásott. A helyet, ahol az eskü történt, azontúl Beérsebának, „hetek kútjá”-nak nevezik. Ábrahám ugyanis hét szopósbárányt adott Abímeleknek annak bizonyítékául, hogy a kutat ő ásta. Ábrahám láthatólag Beérsebában akart lakni, mert erdőt ültetett ott, és oltárt épített, hogy áldozzék az Úrnak.

018.2

Énekek:

Református énekeskönyv: 47:4–5; 101:6–7; 235:1–3; 456
Harangszó: 54:1–4
Dicsérjétek az Urat!: 49
Erőm és énekem az Úr: 46

Megjegyzés:

Féligazság = egész hazugság – Ahogyan Ábrahám esetében is kiderült, nem lehet ezzel visszaélni. Sok ember felmenti magát, ha hasonlóképpen elhallgatja az igazság egy részét.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Az őszinteség szerepe emberi kapcsolatainkban. Szavaink megbízhatósága. Igazmondás és hazugság. Elhallgatás és féligazság. Mikor van szükség a hallgatásra?
  • Beszélgetés bibliai példa és mai élethelyzetek alapján. Az élethelyzetek dramatizálása. (***)
  • Házasság, férfi-nő kapcsolat az ókori keleten. A keleti uralkodók házassági szokásai és jogai. A házasságtörés, paráznaság megítélése. (***)
  • A házasság, férfi-nő kapcsolat ma. A házasságon kívüli szerelmi kapcsolatok csapdái és veszélyei. A házasság tisztasága, szexualitás a házasságon belül. (***)

Dráma / Magyar nyelv és irodalom

  • Bibliai történet dramatizálása. Analóg mai élethelyzet dramatizálása önállóan végzett közös munkával. (***)
  • Kreatív szövegalkotás: élethelyzet dramatizálása alapján párbeszéd írása. (***)

018

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.