Pages Navigation Menu

17. Mér, mérték

„Ki mérte meg markával a tenger vizét,
ki mérte meg arasszal az eget?
Ki mérte meg vékával a föld porát,
ki tette mérlegre a hegyeket,
és mérlegserpenyőbe a halmokat?”

Ézsaiás prófétánál olvashatjuk e kérdéseket (Ézs 40,12 – bővebben lásd a „Kérdés, kérdez” témát), amelyek túlzásaikkal Isten mérhetetlenségére utalnak. Vagyis: ahogy emberi mértékkel nem tudjuk megmérni ezeket a dolgokat, úgy Isten sem közelíthető meg emberi mértékkel, ő mérhetetlenül nagyobb és több nálunk.

De hogy alakulhat ki ez az elvont fogalom a gyerekekben? Csak úgy, ha megtanulnak mérni, sok méréstapasztalaton keresztül. Csak így érthetik meg, mi az, hogy mérhetetlen. A nyári szabadabb tevékenységek közé érdemes játékos mérőfeladatokat, mérésjátékokat beépíteni, hiszen most van idő és lehetőség a próbálgatásra. Ehhez következik néhány ötlet, a teljesség igénye nélkül:

 

Mindenki becsülje meg, aztán mérje is meg, hány lépésre van

  • ●   a kapu,
  • ●   az utcasarok,
  • ●   a buszmegálló,
  • ●   a városháza, stb.

Mekkora eltérés van a becslésetek és a mérés között? Ki becsülte meg legjobban a távolságot?
Ki számolt többet, ki kevesebbet? Kinek van a legnagyobb, kinek van a legkisebb lépése a csoportból?
Ha óriáslépéssel kell megmérni pl. az udvart vagy a focipályát, kinek a lépése lesz a legóriásabb? (Akkorát lépjetek, amekkorát csak tudtok, de ugrani nem szabad.)

 

ÓriáslépésÓriáslépés

 

A legóriásabb lépésű gyerek legyen Góliát, egy átlagos lépésű pedig Dávid. Góliát hány óriáslépéssel lép ki a pálya egyik felének közepére? Dávid hány Dávid-lépéssel lép ki a pálya másik felének közepére?

Becsüljétek meg, a köztük levő távolságot: Hány Góliát-lépés, hány Dávid-lépés? Mérjétek is meg.

Mérjétek meg pontosabban: Dávid és Góliát között feszítsetek ki egy zsineget. Mérjétek meg a zsineg hosszát könyökkel: a bibliai időkben a könyök volt a hosszmérték alapja, ami egy átlagos termetű ember alsó karjának hossza könyöktől a középső ujj hegyéig. Mérjétek meg többen is könyökkel a zsineg hosszát. Kinek hány könyök lett? Melyik az „átlagos” könyök a csoportban? Hány átlagos könyök távolságra van egymástól Dávid és Góliát?

A párviadalt most váltsátok kötélre: tartsatok kötélhúzó versenyt egy Dávid-csapat és egy Góliát-csapat között. A Góliát-csapatba kerülnek a nagyok: az óriáslépésűek és óriáskönyökűek. Becsüljétek meg, hány átlagos méretű gyerek tudja elhúzni a Góliátokat. Aztán tegyetek próbát: pl. egy négyfős Góliát-csapat ellen kiáll egy hétfős Dávid-csapat. Ki lesz az erősebb?

Ahhoz, hogy biztosan tudjunk mérni, nem elég pontos a lépés vagy a könyök. Ezért alakultak ki a szabvány mértékek és mérésrendszerek. Mérjétek meg Dávid és Góliát távolságát (vagy a távolságukat mutató zsineget) mérőszalaggal is. Ez már pontosabb értéket ad, a mai lehetőségeink szerint.

 

Gyerekek mérőszalaggalKép forrása

 

Kapjanak a gyerekek személyesen, páronként vagy kis csoportonként egy-egy mérőszalagot, és végezzetek az udvaron, teremben, épületben különböző méréseket. Előtte mindig becsüljétek meg a távolságot, csak utána mérjetek. A becslés és mérés eredményét jegyezzétek fel egy táblázatba. Kinek a becslései a legpontosabbak? Van-e fejlődés a korábbi és a későbbi becslések pontossága között?

Magasságmérés

Kapjon minden gyerek egy színes papírszalagot, pl. krepp papírból (vagy fonalat), a testhosszánál valamivel hosszabbat. Párokban egymásnak segítve vágjátok le a papírcsíkokat (fonalakat) olyan hosszúra, amilyen magasak vagytok. Így mindenkinek lesz egy testmagasságának megfelelő papírcsíkja (fonala). Ragasszátok ezeket egymás mellé egy falfelületre (Blutack gyurmaragasztóval vagy celluxszal), a föld szintjétől függőlegesen felfelé. Csíkos falfelületet kaptok, ahol a csíkok mutatják a csoport magasságeloszlását (mint egy oszlopdiagram).

Kép forrása

Készítsetek térelválasztó függönyt, amihez kétszeres testhosszmagasságú papírcsíkok kellenek. Itt is legyen pontos a mérés, a testhosszméret szerint. Majd a csíkokból állítsatok össze térelválasztót, amit az udvaron, teremben is el lehet helyezni, s ami „óriástermetű” emberek magasságával egyezik. Ilyen óriásoktól rettegtek az izraeliták, amikor a kémek jelentették, hogy mit láttak Kánaánban (vö. 4Mózes 13,31–33). Számukra ez volt a „Kánaán-függöny”, ami eltakarta az ígéret földjét jó sokáig (40 évig).

Mit jelent az, hogy „jó sokáig”? Ugye attól függ, miről van szó?
Határozzatok meg „jó sokáig” értékeket. Pl. Jó sokáig

  • ●   nem megyünk iskolába (még legalább 60 nap)
  • ●   nem láttalak (Peti három napja nem játszott a barátjával)
  • ●   tartott a focimeccs (vagy másfél órát)
  • ●   főtt a tojás, kemény lett (vagy 15 percet)
  • ●   tudok egy levegővel sziszegni (vagy 30 másodpercig)

 

Ha nem lenne olyan óránk, amilyet ma használunk, hogy tudnánk meghatározni, mennyi idő telik el? Milyen óratípusokat ismertek? Tudjátok-e, a Biblia korában mivel mérték az időt?

Készítsetek napórát egy bot és kavicsok segítségével. Kavicsokkal jelöljétek az árnyék helyét óránként, és figyeljétek meg az árnyék eltérését (hosszát és távolságát) az előző méréshelytől.

Készíthettek óriásnapórát is, amihez ki kell választani egy olyan árnyékvetőt (épületet vagy fát, oszlopot), aminek jól kirajzolódik az árnyéka a körülötte lévő terepen. Ennek a mozgását is jelöljétek óránként egy-egy kővel vagy kőhalommal. Ahogyan esteledik, megnyúlnak az árnyak (vö. Zsoltárok 102,3). Vajon miért?

Tudjátok-e, hogy Ezékiás király milyen jelet kért Istentől a napórán, amikor ígéretet kapott, hogy az Úr meggyógyítja halálos betegségéből? (Vö. 2Királyok 20,8–11)

  • A.   Süssön a nap, de ne legyen az órán árnyék.
  • B.   Nyúljon meg az árnyék öt fokkal.
  • C.   Menjen visszafelé az árnyék tíz fokkal.
  • D.   Maradjon az árnyék egy helyben egész nap.

 

NapóraKép forrása

A homokóra későbbi találmány, de a homokkal mérés nem: a Biblia a tenger homokjához „méri” a mérhetetlent (lásd többek közt: 1Mózes 21,17). Amikor már ismerték az üvegfúvás mesterségét, akkor tudtak homokórát készíteni. A 16. században már biztosan használták.

Készítsetek homokórát két ásványvizes palack összeépítésével: A palackokat a kupakjuknál fogva ragasztószalaggal összeragasztod, majd a két kupakot átforrósított szeggel kilyukasztod. Apró szemcséjű (átszitált) homokot helyezel az egyik palackba, majd a két palackot összeilleszted a kettős kupakkal. A homokóra „menetideje” most véletlenszerű, mérjétek meg, mennyi ideig tart, míg lecsorog. Lehet kísérletezni a homok pontosabb adagolásával is, beállítva egy kb. 3 perces időtartamot. Ha a palack túl hosszú, rövidebbre vágva, és az alját visszaragasztva alacsonyabb homokórát is készíthettek.

 

Homokóra készítéseKép forrása

 

Mérjetek homokot különböző alkalmi mérőeszközökkel: kupakkal, kiskanállal, evőkanállal, műanyagpohárral, stb. Vizet is mérhettek hasonlóképpen, pl. hány pohár víz fér egy vödörbe, hány vödör víz fér a műanyagmedencébe, stb.

S ami még érdekesebb, kinek hány vödör homok vagy víz a „súlya” (igazából: tömege)? Ehhez szükség van szobai mérlegre is, amin megmérhetitek a vödör víz vagy homok tömegét, majd kinek-kinek a testtömegét is. Átváltással számoljátok ki, hogy kinek hány vödör és pohár homok/víz tömegű a teste.

Azt már ne akarjátok tudni, ki hány homokszem vagy vízcsepp tömegű. Hisz ezzel visszaértünk a kiinduló kérdésünkhöz: „Ki mérte meg markával a tenger vizét…”

 

A feladatsort megtalálod a Segédanyagok / Nyári ábécé menüpont alatt: http://kateteka.hu/segedanyagok/nyari-abece/

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.