Pages Navigation Menu

167-168. A hét évesen trónra került Jóás király; Harc Amacjá és az izráeli Jóás között

Üzenet – Téma:

* A hit nagy dolgokra tesz képessé.
* A hálátlanság nagy vétek.
* Meghalni az Úr nevéért.
* Aki elhagyja az Urat, nem számíthat segítségére.
* Az önhittség szemben áll Isten tiszteletével.

Előzmények:

Jósáfát apjához, Ászához hasonlóan Isten útján járt. Az Úr harcolt Júdáért, amikor megszabadította népét a szomszédos népek támadásától. Jósáfát fia és unokája, Jórám és Ahazjá viszont elfordult az Úrtól, engedték, hogy Aháb családja rossz hatással legyen rájuk. Mindketten Isten ítélete alatt haltak meg.

1. történet:

Ahazjá gyermekei még túl fiatalok voltak az ország vezetéséhez, ezért az anyakirálynő, Ataljá vette át az uralmat. Isten elleni gyűlölete szörnyű formát öltött. Meggyilkoltatta unokáit, Ahazjá gyermekeit, mert így akarta megakadályozni, hogy Dávid leszármazottjai örököljék a trónt. Egyeduralomra tört.

De az Úr nem felejtette el a Dávidnak tett ígéretét. Mi történt? Jósabat, Jórám király lánya Jójádá* főpap felesége volt. Mialatt Ataljá gyilkosai végigjárták a palotát, hogy megöljék a gyermekeket, Jósabat elrejtette a legfiatalabb herceget, Jóást, aki akkor még csecsemő volt. Elrejtette dajkájával együtt a templom melletti épületben. Hat évig volt Jóás az Isten házában elrejtve, míg nem messze onnan, a palotában Ataljá uralkodott.

Jóás hét éves korában Jójádá fontos döntést hozott: felkeni Jóást királlyá, hogy így megtörje a gonosz Ataljá uralmát. Egybehívta a testőrséget és a hadsereg vezetőit, és titkos szövetséget kötött velük.

Az öt parancsnok bejárta az országot, és egybegyűjtötték Lévi törzsének minden férfi tagját – a papokat és lévitákat –, s Júda, valamint Benjámin vezetőit a templomba hívták. A gyűlés alatt Jójádá tudatta velük, hogy él még egy királyfi, és fel fogják őt kenni királlyá, ahogy az Úr Dávid fiairól szólt. A vezetők mindenben egyetértettek, és hűséget esküdtek az ifjú királynak.

Jójádá három csoportra osztotta a lévitákat és papokat. Kiosztotta a parancsnokoknak a Dávid által készített pajzsokat és lándzsákat. Ezekkel fegyverezték fel a papokat, lévitákat és a nép vezetőit. Ahogy mindenki elfoglalta a helyét a templom előtt, bemutatták az ifjú királyt a népnek. Kivezették a királyfit, és fejére tették a koronát; kezébe adták az uralkodás okmányát, és így királlyá választották. Felfegyverzett őrök vették körül. A nép így kiáltott: „Éljen a király!” Megszólaltak a kürtök is.

A nagy hangzavar elhallatszott a palotáig. Ataljá is hallotta, és látta a népet a templomon kívül. Előjött a palotából, és a templom udvarára sietett. Ott meglátta az ifjú királyt a parancsnokok és kürtösök gyűrűjében. Hallotta azt is, milyen boldog mindenki, hogy örvendeznek, zenélnek, és dicsérik Istent.

Ataljá ekkor megszaggatta a ruháit, és így kiáltott: „Összeesküvés! Összeesküvés!” Jójádá pap azt parancsolta, vigyék a templom udvarán kívülre, és ott öljék meg. Aki követné őt, azt is meg kell ölni. Nem akarta, hogy a szent területen történjék meg a gyilkosság.

A parancsnokok megragadták Atalját, és a palota bejáratához vitték. Ott leszúrták egy karddal.

Jójádá ismét szövetséget kötött az Úrral a nép és a király nevében, amiben megígérték, hogy az Úr népe lesznek. A nép lerombolta Baal templomát az ottani bálványokkal és oltárral együtt. Mattánt, Baal papját szintén meggyilkolták. Bevonulva a királyi palotába, Jóást a trónra ültették.

Jójádá helyreállította a templomi szolgák rendjét, úgy, ahogy az Dávid idejében volt. Attól kezdve újból nyíltan tisztelték és szolgálták az Urat Jeruzsálemben.

Jóás hét évesen lett király. Felnőtt koráig Jójádá főpap felügyelete alatt uralkodott. Ő választott neki két feleséget is. Jóásnak fiai és lányai születtek feleségeitől.

Míg Jóás Jójádá felügyelete alatt uralkodott, azt tette, ami jó és helyes az Úr előtt. Abból is látszik ez, hogy felújíttatta a templomot. Sok helyen sérült volt már az épület. Jóás azzal bízta meg a papokat, járják végig Jeruzsálemet és Júdát, hogy adományokat gyűjtsenek a felújításhoz. Mivel nem siették el feladatuk teljesítését, uralkodásának 23. évében Jóás magához hívatta Jójádát. Még mindig ő volt a főpap.

Egy ládát helyeztek el a templom bejáratánál, abba tehette a nép az adományokat. Felszólították őket újra az adakozásra, ami el is érte a várt hatást. Sok adomány gyűlt így össze.

Munkásokat fogadtak, hogy nekikezdjenek a javításnak. Régi formájában újították fel a templomot. A megmaradt pénzből pedig áldozóedényeket készíttettek, füstölő edényeket, s egyéb ezüst és arany eszközöket.

Az istentiszteleti rend is régi dicsőségében virult, míg Jójádá 130 évesen meg nem halt. Mivel olyan sokat jelentett ő a népnek és Istennek, Dávid városában temették el, a királyok mellé.

Jójádá halála után Jóás elé járultak Júda fejedelmei, és engedélyt kértek a bálványimádás újbóli bevezetésére. Jóás hallgatott rájuk, s megengedte ezt. Újból áldozatokat mutattak be a bálványoknak, és az Úr tisztelete a második helyre szorult vissza. Az Úr felháborodott ezen, és prófétákat küldött, hogy figyelmeztessék a népet.

Zekarját, Jójádá fiát ruházta fel Isten a lelkével, aki kiállt a nép elé a templomnál, és így kiáltott: „Azt mondja az Isten: Miért szegtétek meg az ÚR parancsolatait? Nem válik az javatokra! Mivel elhagytátok az URat, ő is elhagyott benneteket.”

Nem tetszett ez Jóásnak és embereinek, ezért a király parancsára megkövezték Zekarját*. Mielőtt meghalt, ezt mondta: „Lássa meg ezt az ÚR, és kérje számon!” Még kegyetlenebb ez a gyilkosság, ha meggondoljuk, hogy az adott rá utasítást, akit a halott apja és anyja nevelt fel!

Zekarjá próféciája és imádsága beteljesedett. A következő év elején Arám királya Júda ellen vonult. Az arámok kirabolták az országot, s bár kicsi volt a seregük, az Úr mégis győzelmet adott nekik, mert népe elhagyta Őt.

Jóás úgy váltotta meg az országot, hogy a templom minden szent edényét és kincsét ajándékul adta az arám királynak. Hazáél megelégedett ezzel, és hazatért.

Amint az arámok távoztak az országból, Jóás súlyos betegen egyedül maradt. Két szolgája szőtt ellene összeesküvést, meggyilkolták az ágyában. Dávid városában temették el, de nem a királyok sírjánál. Így végződött Jóás negyvenéves királysága. Fia, Amacjá követte őt a trónon.

2. történet:

Jóás halála után fia, Amacjá lett Júda királya. Szolgálta az Urat, de nem teljes szívből. Először leszámolt apja két gyilkosával. Megölette őket, de gyermekeiket nem, így tette összhangban van a mózesi törvényekkel: mindenki a saját vétkéért adjon számot (5Móz 24,16).

Amacjá azután összegyűjtötte Júda és Benjámin seregeit. Minden 20 éves és annál idősebb férfit, aki tudott bánni a fegyverrel. Háromszázezer harcosa lett így. Ez azonban nem volt elég a királynak, ezért a szomszédos Izráelből százezer zsoldost bérelt, száz talentum ezüstért.

Isten figyelmeztette Amacját egy próféta által, hogy nem az Úr akarata szerint cselekedett. Haza kell küldenie a zsoldosokat, mert az Úr nem segíti Efráim fiait. Istennek megvan a hatalma arra, hogy győzelemre segítse, vagy vereséggel sújtsa a sereget.

Amacjá sajnálta a pénzt, amit már kifizetett a zsoldosoknak. A próféta erre azt mondta: „Tud az Úr neked annál többet is adni.” Amacjának az Úrban kell bíznia.

A király megfogadta a tanácsot, és visszaküldte Izráelbe a zsoldosokat, akik ezért nagyon megharagudtak Júdára.

Amacjá Edóm* ellen támadt a seregével. Az edómiak Jóás uralma alatt váltak külön, és most Amacjá újra befolyása alá akarta vonni őket, hogy Júda kincstárát gyarapítsák.

A csata a Sós-völgyben zajlott le, ami a Holt-tengertől délre fekszik, az edómiak lakóhelyén. Tízezer edómit a helyszínen megöltek, másik tízezret pedig élve fogtak el. Fölvitték őket egy kőszikla tetejére, és letaszították a mélybe, úgyhogy mindnyájan összezúzódtak.

Ezalatt azok a zsoldosok, akiket Amacjá hazaküldött, rátörtek Júda városaira. Levágtak háromezer embert, és nagy prédára tettek szert.

A júdai sereg magával vitte az edómiak bálványait, és áldoztak nekik!

Erre nagyon megharagudott az Úr. Elküldött Amacjához egy prófétát a következő üzenettel: „Miért folyamodtál ennek a népnek az isteneihez, hiszen saját népüket sem mentették meg a te kezedből?”

A király arrogánsan válaszolt: „Talán a király tanácsosává tettek téged? Hagyd abba, különben megölnek!”

A próféta erre így szólt: „Tudom, hogy az Isten elhatározta pusztulásodat, amiért ezt tetted, és nem hallgattál tanácsomra.”

Amacjá az izráeliek elleni bosszúból úgy határozott tanácsosaival, hogy kihívja őket egy csatára. Követeket küldött ezért Izráel királyához, Jóáshoz (Jéhú unokája): „Jöjj, szálljunk szembe egymással!”* Jóás egy találó példázattal válaszolt: „A libánoni bogáncskóró ezt az üzenetet küldte a libánoni cédrusfának: Add feleségül leányodat a fiamhoz! De arra szaladt egy libánoni vadállat, és eltaposta a bogáncskórót.”

Jóás belelátott Amacjá szívébe: „Te azt gondolod, hogy mivel leverted Edómot, ezért felfuvalkodottan dicsekedhetsz. Maradj csak otthon! Miért rohannál vesztedbe? Hiszen elesel Júdával együtt!”

Amacjá gyűlölete erősebb volt, nem hallgatott a tanácsra. Az Úr akarta így, hogy megbüntesse Júdát.

Jóás és Amacjá a júdai Bétsemesnél szálltak szembe egymással. Júda komoly vereséget szenvedett, és mindenki hazamenekült. Jóás elfogta Amacját, és diadalittasan Jeruzsálembe vitette. Mekkora megaláztatás volt ez a gőgös Amacjá számára!

Jeruzsálembe érkezve Jóás leromboltatta a városfal nagy részét. Magával vitte Samáriába a templomban található összes kincset, és a királyi palotából összeszedett értékes holmikat. Így büntette meg az Úr Amacját, mivel az edómi bálványokat kezdte tisztelni, és nem az Úrnak adott dicsőséget a győzelemért.

Úgy 15 évvel a vereség után a jeruzsálemi vezetők öszeesküvést szerveztek a király ellen. Amikor a király erre rájött, Lákisba menekült. Az összeesküvők katonákat küldtek a király után, akik meg is ölték. Amacjá holttestét visszavitték Jeruzsálembe, ahol királyi sírba temették el. 29 évig uralkodott.

Jegyzetek:

Jójádá – „Isten tudja”. A Mt 23,35-ben Jézus őt Barakiásnak nevezi. Zakariás próféta Berekjá fia (Zak 1,7). Ő nem lehet ugyanaz a Zekarjá, aki Jójádá fia.

Zekarjá halála – Jézus maga emlékezteti a farizeusokat erre a gyilkosságra (Mt 23,35).

Edóm – Edóm területe a Holt-tengertől délre fekszik.

Szálljunk szembe egymással – Minden alkalommal, mikor Júda és Izráel közötti csatáról olvasunk, arra kell gondolnunk, hogy ez az Úr szemében ijesztő. Szeretetének és hűségének ígérete mindkét népre érvényes. Dávid és Salamon birodalmának nem kellett volna kettészakadnia, mert ők együtt alkotják Isten népét, akivel Ő a szövetséget kötötte.

167-168

Énekek:

Református énekeskönyv: 33:6–7; 84:5–6; 125:1–4; 146:1–3; 162; 163; 165:6; 172; 233:1; 235:1–3
Jertek, énekeljünk: 179; 180; 228; 239
Harangszó: 15; 40:6; 41; 44; 48; 52:1.4; 54:1–2
Dicsérjétek az Urat!: 8; 14; 53:1.4; 74:1–2; 82; 94; 97; 156
Erőm és énekem az Úr: 38; 56:1–2; 84; 125; 139

Megjegyzések:

A hit ereje – Jósabat és Jójádá hithősök. Istenbe vetett hitük nélkül nem tudtak volna szembeszállni Ataljával. Jó azon gondolkozni, hogy az Úr minden nehéz helyzetben meg akar minket ajándékozni a hit erejével.

A hálátlanság nagy vétek – Jóás utasítása, hogy öljék meg Zekarját, nemcsak hitetlenségről tanúskodik, hanem nagyfokú hálátlanságról is. A 2Krón 24,22 kihangsúlyozza, hogy Jóás nem gondolt „arra a szeretetre, amelyet annak az apja, Jójádá tanúsított iránta”. Micsoda mulasztás tehát ez a hálátlanság.
Mégis sokszor fordul ilyen elő. Gyakran járnak pórul azok, akik másokon segítenek. Hálásak vagyunk az Úrnak mindazért, amivel kegyelemből megajándékoz minket?

Meghalni az Úr nevéért – Mártíriumot vállalni Istenért elég messze áll egy gyermektől. Beszéljünk e témáról példák segítségével: Ábel, Jakab, István…

Aki elhagyja az Urat, nem számíthat segítségére – Amacjá saját bőrén érezhette, hogy minden rosszul sül el, ha az ember elhagyja Istent. Furcsa, hogy ezzel a hűtlenséggel Júda királyainál találkozunk. Vagy… többekre jellemző negatív jellemvonás lenne, hogy valaki az Úrral akar élni, később mégis elhagyja? Büszkeség, túlzott önbizalom, mint Amacjánál, ez lehet az egyik ok. Aki hozzá hasonlóan nem teljes szívvel szolgálja az Urat, az lelkileg hamar zuhanni kezd.

A büszkeség szemben áll Isten tiszteletével – A büszkeség vagy önhittség rossz emberi tulajdonság. Nem mindig jön elő olyan extrém formában, mint Amacjánál, aki önhittségében csatára hívta ki Jóást. Jó ha megvizsgáljuk magunkat: talán vannak olyan cselekedeteink vagy gondolataink, amiket a büszkeség hoz elő. Ilyenkor sajnos elfelejtjük, hogy mindent az Úrtól kaptunk, s ezért Őt illeti a dicsőség.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Testvérek, barátok, osztálytársak közötti vetélkedés, ellentét, háborúskodás. (**)
  • Erőforrások: természeti erők, fizikai és lelki erő, hitbeli erő. (***)
  • Büszkeség, gőg, és következményei. Történelmi példák. (***)
  • A hála és hálátlanság példái. Hálaadás a gyakorlatban: gyűjtőakció, környezetrendezés szervezése. (***)
  • Történelmi példák a mártíriumra, embermentésre. A Dobos család mentő szolgálata 1944–45-ben. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Bibliai példázat mesévé bővítése (írásbeli fogalmazás), és eljátszása (dramatizálás). (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Háladoboz készítése adománygyűjtés céljára. (**)
  • Bibliai példázat képi megjelenítése grafikai eszközökkel. (** ***)

Vázlat:

1. történet:

Ataljá (király-anya) egyeduralma
Jójádá – Jósabat
Jóás – 7 évesen király
Atalját megölik
Jóás először jó király
– beszüntetik a baalimádást

Jójádá meghal (130 évesen)
– újra bálványimádás
– Zekarjá figyelmeztet
– megkövezik

Hazáél, Arám királya
Jóás meghal

2. történet:
Amacjá
Edóm elleni harc
bálványimádás
Jóás – Izráel királya ellen
Izráel győz
Amacját meggyilkolják

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.