149-150. Elizeus és a súnémi asszony; Elizeus három csodája

Üzenet – Téma:

* Isten megáldja a vendégszeretetet.
* A gyermektelenség gyakran nagy bánat.
* A gyermekáldás is Istentől van.
* Isten közelségében bőségben élhetünk.
* Isten segítségét hétköznapi csodákban is megtapasztalhatjuk.

Előzmények:

Elizeus próféta egy csodával „meggyógyí­totta” a szennyezett vizet Jerikóban. Útközben Bétel felé kigúnyolták az ottani fiatal fiúk. Megátkozta őket, ezért két medve sokakat megölt közülük.

Elizeus segíthetett egy prófétatanítvány feleségén, így a fiai megmenekültek az adósrab­szolgaságtól. A próféta azt a feladatot adta az asszonynak, hogy gyűjtsön minél több edényt és korsót, s töltse meg azokat a kis edény olajából, az egyedüli dologgal, amit otthon talál. Az olaj eladásával vissza tudta fizetni az adósságát.

1. történet:

Elizeus próféta gyakran volt úton, meglátogatta többek között a különböző prófétaiskolákat. Utazásai közben gyakran átment Súném falun, ami Issakár területén volt. Egy gazdag asszony, egy földműves felesége többször kérte őt, hogy maradjon náluk vacsorára. Elizeus elfogadta a meghívást, s azontúl mindig betért hozzájuk, mikor arra járt.

Egy nap az asszony azt mondta a férjének: „Nézd csak, én tudom, hogy Isten szent embere* az, aki mindig betér hozzánk. Építsünk neki egy kis felső szobát*, tegyünk bele neki ágyat, asztalt, széket és mécsest, hogy ott szálljon meg, amikor hozzánk jön!”

Ahogy mondta, úgy lett. Mikor Elizeus legközelebb Súnémban járt, szolgájával, Géhazival, már kész volt a hajlék számukra. A próféta szívesen elfogadta, és pihenni tért.

Magához hívatta az asszonyt, hogy megköszönje gondoskodását. Géhazinak meg kellett kérdeznie, mivel tudná viszonozni Elizeus a szeretetét és vendégszeretetét, van-e valamire szüksége, tehet-e érte valamit a királynál vagy a hadseregparancsnoknál?

Az asszonynak nem jutott eszébe semmi. „Én a saját népem körében lakom” – hangzott az egyszerű válasz. Vagyis jó sora van, nincsenek elintézetlen ügyei.

„Mégis mit tehetnék érted?” – kérdezte Elizeus.

Géhazi akkor megjegyezte, hogy az asszonynak nincs gyermeke, s a férje már öreg. „Egy év múlva fiút ölelsz” – hangzott a próféta üzenete.

Az asszony hevesen tiltakozott: „Ugyan, uram, Isten embere, ne ámítsd szolgálódat!” Nem akarta elhinni, hogy ekkora csoda történhet vele.

A csoda pedig megtörtént, egy év múlva fiút szült az asszony.

Mikor felcseperedett a gyermek, egy reggel kiment az apjához a földekre, ahol az aratók dolgoztak. Forró nyár volt, tűzött a nap. Egyszer csak rosszul lett a fiú, s szólt az apjának: „Jaj a fejem, a fejem!”

Az apja az egyik szolgával hazaküldte a fiút, az anyjához. Otthon a gyermek az anyja ölében ült, és délutánra meghalt. Valószínűleg komoly napszúrást kapott.

Most mi lesz? Az asszony el akarta titkolni a szörnyű igazságot a férje elől. Különös oka volt erre. Lefektette a fiút Elizeus ágyára a felső szobába. Odahívatta a férjét, s egy szolgalegényt meg egy szamarat kért tőle, hogy elsiethessen az Isten emberéhez.

A férj nem értette a dolgot, de elengedte a feleségét, és visszatért az aratókhoz.

Az asszony tudta, hogy aznap a Karmel hegyén találhatja Elizeust. (Kb. 16–17 mérföld = 27–28 km távolság Súnémtól a Karmelig.) Végül megérkeztek.

Elizeus elébe küldte Géhazit, hogy megkérdezze, jól vannak-e.

„Jól” – felelt az asszony. Talán a szolgának nem akarta elmondani, mi történt a fiúval? Annyira sietett Elizeushoz, hogy a szolgát csak le akarta rázni? Vagy más oka volt? Amit Isten tesz, az mindig jó. Valahol tudta ezt ő is a szívében, s innen jött a válasz? Amikor felérkezett Elizeushoz, megragadta a lábait. Így mutatta ki tiszteletét, alárendeltségét, hogy mindent a mesternek ad át, bármi is következzék.

Géhazi ezt illetlennek találta. El akarta távolítani az asszonyt a prófétától, de Elizeus azt mondta: „Ne bántsd, hiszen el van keseredve, és az ÚR eltitkolta előlem, nem jelentette ki ezt nekem.”

Az asszony beszélni kezdett: „Uram, kértem-e én fiút? Nem azt mondtam-e, hogy ne hitegess engem?!” Még most sem mondta ki, hogy a fia meghalt. Valószínűleg nem tudta ezt megtenni.

Elizeusnak a sorok között kellett olvasnia. Géhazi felé fordult: „Övezd fel derekadat*, vedd kezedbe a botomat*, és menj el! Ha valakivel találkozol, ne köszönj* neki, és ha valaki neked köszön, ne válaszolj! Tedd a botomat a fiú* arcára!”

Géhazi engedelmeskedett a parancsnak. Elizeus talán az asszonnyal együtt akarta elküldeni, aki viszont tiltakozott az ellen, hogy elhagyja a prófétát. Így érte el, hogy Elizeus is velük ment.

Géhazi közben megérkezett a halott fiúhoz. Elizeus botjával megérintette a fiú arcát, de nem történt semmi a halottal, nem adott életjelet. Gazdájához visszatérve – valószínűleg útközben találkoztak – jelentette a szolga: „Nem ébredt fel a fiú.”

Elizeus bement a házba, ahol a fiút az ágyán holtan találta. Bezárta az ajtót, és imádkozott az Úrhoz, majd testével felmelegítette a gyermeket. Aztán felállt, járkált a szobában, és ismét fölé hajolt. Ekkor megtörtént a csoda: a fiú hétszer tüsszentett*, és kinyitotta a szemét.

Elizeus hívta Géhazit, és üzent a súnémi asszonyért. Csak annyit mondott neki: „Viheted a fiadat.”

Az asszony a lábához esett, és a földre borult, így mutatta ki örömét és háláját. Ezután vette a fiát, és elment.

2. történet:

A következő három csoda nem egy fejezetben található, de mivel rövidek és hasonlítanak, össze lehet őket vonni.

Elizeus egyszer meglátogatta a gilgáli prófétatanítványokat. Éhínség* volt az országban, aminek az okát nem tudjuk. Míg a tanítványok Elizeus tanítását hallgatták, ő utasította szolgáját (valószínűleg Géhazit), hogy főzzön főzeléket a prófétáknak.

Egyikük kiment a mezőre, valami zöldségfélét szedni. Talált is egy indás növényt*, leszedte a gyümölcseit, s a ruhájában vitte haza. A Biblia vadtöknek* nevezi, de a prófétatanítvány nem ismerte. Beledarabolta a fazékba.

Mikor elkészült a főzelék, kiszedték az embereknek. De rögtön kiderült, hogy ehetetlen az étel.

„Halál van a fazékban, Isten embere!” – mondták az emberek Elizeusnak.

Elizeus nyugodt maradt. „Hozzatok lisztet!” – mondta.

A lisztet beleszórta az edénybe, s így szólt: „Merítsd ki a népnek, hadd egyenek!”

Nem volt már semmi baja az ételnek. Rossz íze eltűnt, a mérgező összetevő többé nem hatott.

Ugyanebben az éhezős időszakban meglátogatta Elizeust Gilgálban egy Baal-Sálisából érkezett férfi. Első termésből készült kenyeret hozott az Isten emberének, 20 árpakenyeret, s még friss gabonát.

E szerény ajándék az éhínség idején egy embernek nagyon sokat jelenthetett, a népes tanítványi csoportnak azonban nem volt elég. Elizeus mégis ezt mondta szolgájának: „Add oda a népnek, hadd egyenek!”

A szolga csodálkozott: „Hogyan adjam ezt száz embernek?”

Elizeus hittel válaszolt: „Add oda a népnek, hadd egyenek! Mert ezt mondja az ÚR: enni fognak és még marad is.”

A szolga engedelmeskedett. Az étkezés után ámulva vették tudomásul, hogy még ki is maradt, ahogy az Úr mondta Elizeusnak.

E csoda emlékeztet arra a két alkalomra, mikor az Úr Jézus óriási tömeget laktatott jól néhány kenyérrel és hallal. Jelek lehetnek ezek a jövőre nézve, hogy Isten kegyelméből az Ő közelében bőségben élhetünk.

Egy nap a prófétatanítványok fát vágni mentek a Jordán mellé. Bővíteni akarták iskolájukat, mert már kinőtték. Ehhez azonban faanyagra volt szükség. Elizeust is megkérték, hogy menjen velük.

A folyónál mindenki vágni kezdett egy fát. De egyikük fejszevasa lerepült, mikor épp kidöntötte a fát, és elnyelte a víz.

Tanácstalanul ment Elizeushoz a férfi, s így kiáltott: „Jaj, uram! Pedig ezt is kölcsönkértem!” Egy jó fejszének, abban az időben, amikor még nagyon kevés vasat használtak, igen nagy értéke volt.

Elizeus odament a partra a prófétatanítvánnyal. „Hová esett?” – kérdezte. Mikor megmutatták neki, vágott egy darab fát, s oda dobta, ahova a fejszevas esett.

Csoda történt akkor: a fejszevas feljött a víz felszínére! Elizeus szólt a férfinek, aki kivette a fejszét. Mennyire csodálkozhatott! Remélhetőleg az Urat dicsérte azért, ami történt.

Jegyzetek:

Szent ember – A „szent” szónak többféle jelentése is van. Itt azt jelenti, hogy Elizeus Isten szerinti életet él. Egyéként azt jelenti, hogy „elkülönítettnek lenni”. Ha Isten szentségéről van szó, akkor ez minden emberi mértéket meghalad.

Épített felsőszoba – Kis szoba, ahova vissza lehet vonulni. A lapos tetőn készítették, erős kőfalai voltak, és egy könnyű kis teteje.

Övezd fel derekadat – A férfiak hosszú köntösét felkötötték egy öv segítségével, mikor útnak indultak. Ilyenkor „expeditus” mentek (gyalog), ebből ered az expedíció szó. Gondoljunk csak a páska ünnepére, állva kellett elfogyasztani az ételt, felövezett derékkal, saruval a lábukon, bottal a kezükben (2Móz 12,11).

Bot – Izráelben a bot, mivel pásztor-nép voltak, a férfiak jellemzője volt. Elizeusnál a bot a karja „meghosszabbítását” is jelentette. Ezért kellett azt Géhazinak magával vinnie, és a fiúra tennie. Mózesnél és Áronnál a bot Isten hatalmának a jele volt, amit az Úrtól kaptak.

Köszönni – Közép-Keleten a köszöntés magába foglalta, hogy az emberek üdvözölték egymást, elmondták honnan jönnek, hova mennek, s mi a célja az utazásuknak. Gyakran ebből egész nagy beszélgetés kerekedett ki. Ezért tiltotta meg Elizeus Géhazinak, hogy bárkit is köszöntsön. Sietni kellett.

Érintsd meg a fiú arcát a bottal – Nem teljesen világos, hogy ez itt mit jelentett. Néhányan úgy gondolják, Elizeus nem az Úrtól kapta ezt feladatként, mert ha így lett volna, a fiú biztosan feltámad. Arra gondolnak, hogy csak egy emberi cselekedetről van szó. Az Úr nem is árulta el neki, hogy a fiú meghalt. Mások azt állítják, hogy ez a majd bekövetkező csoda látható jele volt, s azokhoz a csodákhoz hasonlítják, amit az Úr Mózes botján keresztül tett (lásd többek között 2Móz 14,16). Hasonló ehhez a Pál apostol kendőit és övét megérintők gyógyulása (ApCsel 19,12). Azt is jelenthette, hogy nem temethetik el aznap, mert Elizeus még nem érkezett meg.

Tüsszent – A héberben ásítást is jelenthet.

Éhínség – Ugyanarról az éhínségről van szó, mint amiről a 2Kir 8,1-ben olvashatunk, amikor Elizeus a súnémi asszonynak azt tanácsolja, hogy költözzön el?
Közép-Kelet olyan terület, ahol elég gyakran fordul elő éhínség a kevés eső miatt. Napjainkban a szántóföldek és gyümölcsösök öntözése már megoldott Izráelben. Szükség idején ételszállítmányok is érkezhetnek erre a területre, mégis igen nagy gondot okoz a vízellátás.

Indás növény / vadtök – Indás futónövényről van szó, ami valószínűleg a „Citrullus Colocynthis Arnott” lehetett (sártök). A tökfélék családjába tartozik. Gyümölcse nagyon szép, hasonlít a narancsra, de nagyon keserű. Hascsikarást és idegrendszeri bántalmakat okozhat. Levele a szőlő levelére hasonlít. Különös, hogy a prófétatanítvány nem ismerte, mert Palesztinában sokfelé előfordul.

Énekek:

Református énekeskönyv: 9:1.9–14; 98:1, 146:1.3–5; 167:1–2; 272:1.3; 501
Jertek, énekeljünk: 68:1–2; 80:1–2; 171; 173; 176; 177; 255; 256
Harangszó: 49:1.5; 51:1–2; 52:4; 53:1.5.7; 54:2–4
Dicsérjétek az Urat!: 13; 29:2; 35:1–2; 50:1.3.5–6; 53:4; 68; 76; 156
Erőm és énekem az Úr: 19; 47:1; 48; 111; 119; 126:1–2

Megjegyzések:

A vendégszeretetet néha különös módon jutalmazzák – A súnémi asszony jó példát hagyott ránk. Isten nagyra értékeli a vendégszeretetet, főleg, ha ez Isten szolgáiért van. Láthatjuk, hogy az Úr egy gyermekkel ajándékozta meg azért, mert ekkora szeretettel gondoskodott Elizeusról. Zsid 13,2: „A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek – tudtukon kívül – angyalokat vendégeltek meg.”
Miért látta vendégül a súnémi asszony Elizeust olyan szívesen? Mert az Úr közelébe vágyott.

A gyermektelenség általában nagy szomorúság – Nem jegyezték le, hogyan viselte a súnémi asszony és férje a gyermektelenség tényét. Az asszony válasza Elizeus kijelentésére azonban elárulja, hogy nagyon vágyott gyermekre.
A gyermektelenség Izráelben szégyen volt. A család neve kihal, így nem találkozhatnak utódokon keresztül a Messiással. Nem is születhet meg Ő a családjukban.
Óvatosan kell bánni a gyermektelen párokkal. Gyakran akaratlanul is megsérthetjük őket.

Isten ajándékoz meg gyermekekkel – E történetből is kitűnik, hogy nem az emberek hozzák létre a gyermekeket, hanem azok az Úr ajándékai. A fiatal házaspároknak is ki kell várni, hogy lesz-e gyermekük, vagy nem. Az ember bár sok mindenre képes, de új életet nem tud „alkotni”.

Isten fel tud támasztani embereket – Ez a Bibliában a második történet, ami elmondja a halottak feltámadásának lehetőségét. Először Illésnél találkoztunk vele (lásd 1Kir 17,17–24; 137. lecke). Ezek a történetek bátorításként szolgáltak az ószövetségi hívőknek, és bizonyítékként arra, hogy Jézus Krisztus legyőzi a halált, és az utolsó napon majd mind feltámadunk.

Csodák a mindennapi életben – Isten különleges segítségét a mindennapi életünkben nem tekintjük mindig csodának. Ma nem is tapasztalhatunk mindennap olyan csodákat, mint ami Elizeus idejében megtörtént. Mégis Isten csodáiként fogadhatunk mindent, ami segítségünkre van. Hiszen Ő nem tartozik nekünk semmivel! Ügyeljünk arra is, hogy ne próbáljunk meg minden csodás dolgot logikusan megmagyarázni, s főleg ne fogjuk a véletlenre. Ezzel Isten dicsőségét lopnánk meg. Semmi sem történik véletlenül.

Csoda kérése – Hívő emberek néha csodát kérnek Istentől. Ez nem baj. Csodák még ma is történnek, válaszul az imádságokra. Az imádságot azonban hittel kell elmondani. Zakariás azt kérdezi: „Miből tudom meg ezt?” – ez a hitetlenség példája, kételkedik abban, hogy amit Gábriel mond, az valóban meg fog történni (Lk 1,18).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Biológia és egészségtan

• A vendégszeretet gyakorlása hazánkban és más országokban. A vendégszeretet áldása. (***)
• Beszélgetés a családtervezés, gyermekvárás, gyermekgondozás problémáiról és áldásairól. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• A vendég, gyermek szavak különböző szóösszetételekben. Szómagyarázat és szóhasználat. (***)
• A bibliai történet(ek) feldolgozása egy-egy szereplő szemszögéből napló (írásban) illetve hír formában (szóban). Újsághír megfogalmazása (írásban). (***)

Biológia és egészségtan / Könyvtárhasználat

• Mérgező és gyógyító növények a Bibliában és környezetünkben. Bibliai és könyvtári kutatómunka. (***)

Vázlat:

1. történet:
Elizeus – Géhazi
Súném – vendégszoba
ígéret

fiú: napszúrás – meghal
asszony – Kármel
szolga – bot
csoda: feltámadás

2.történet:
Elizeus – Gilgál
éhínség
ételmérgezés – liszt – jó étel

20 kenyér
100 ember
elég mindenkinek

favágás
Jordán
kölcsön fejsze vasa vízbe esik
fadarab – fejszevas feljön

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!