Pages Navigation Menu

146-148. Elizeus és a jerikói víz; Bétel gúnyolódó fiataljainak büntetése; Csoda az olajjal

Üzenet – Téma:

* A kegyelem csodája, mint Isten szeretetének jelképe.
* Ne gúnyoljuk Istent a szolgáin keresztül!
* A csodában való hit az Úrban való bizalom.

Előzmények:

Illés elragadtatott a mennybe. Elizeus előtte azt kívánta, hogy az Illésben működő lélekből kétszeres részt kapjon. Illés palástja nála maradt, ami azt jelenti, hogy teljesült a kérése. A csodák, amiket ezek után tesz Elizeus, azt mutatják, hogy valóban megkapta Illés lelkét, folytatja munkáját, az Úr küldötteként.

1. történet:

A prófétatanítványok Illés testét keresték, de nem találták. Elizeus Jerikóban* maradt, míg vissza nem tértek.

Jerikó lerombolása óta átok alatt volt, s Aháb idején Isten parancsa ellenére építették fel újra. Történetünk idején már lakott hely volt.

A város lakói egy problémával jöttek Elizeus elé. A város jó lakóhely. Ezt látja Elizeus a saját szemeivel. De a vize rossz. A forrás egészségtelen vizet ad, ami a földet terméketlenné teszi, s vetéléseket okoz. Elizeus így szólt: „Hozzatok ide egy új tálat*, és tegyetek bele sót*!”

Ezt el is hozták neki.

Elizeus elment a forráshoz, és beleszórta a sót. Azt mondta: „Így szól az Úr: Meggyógyítom ezt a vizet, nem okoz többé halált és terméketlenséget.” Láthatjuk, hogy Elizeus tisztelte az Urat. A hit teljes bizonyosságával beszélt.

A víz „meggyógyult”, ahogy Elizeus mondta. Az átok, ami a városon volt, megtört, ami Isten szeretetét és kegyelmét mutatja népe iránt.

2. történet:

Miután Elizeus megtisztította a vizet, Jerikóból Bételbe ment, ami nagyjából egy napi járóföldre volt. Bételben is volt egy prófétaiskola, valószínűleg őket akarta meglátogatni.

Bételben állt Jeroboám király egyik aranyborjúja. Erre büszkék voltak az ott lakók, és gyűlöltek mindenkit, aki felemelte hangját a borjúimádat ellen.

Mielőtt elérte volna Bételt, Elizeus szembetalálkozott egy csoport fiatal fiúval. Már jól ismerték őt, mert gyakran jött Bételbe, a prófétatanítványokhoz. Miután a fiúk elhagyták a prófétát, csúfolni kezdték. (A csúfolódás egyébként is gyakran valaki háta mögött zajlik.)

„Menj föl, kopasz*! Menj föl, kopasz!” – kiáltozták.

Innen tudhatjuk, hogy Elizeus kopasz volt. Sajnos gyakran előfordul, hogy valakit testi fogyatékossága miatt kicsúfolnak. Szörnyű kegyetlenség ez, amiben még a gyermekek is bűnösek. Elizeus kopaszsága viszont egyáltalán nem testi fogyatékosság. Arról van szó itt inkább, hogy Izráel Istenét csúfolják azzal, hogy szolgái közül bántanak meg egyet. Ne felejtsük el, hogy Elizeus Illés követője és utóda. Illést gyűlölték azért, amit Aháb uralkodása alatt tett. E gyerekek szülei nem az Úr félelmében nevelték őket, hanem arra tanították, hogy Isten szolgáit gyűlöljék és megvessék.

Elizeus feléjük fordult, rájuk nézett, és megátkozta őket az Úr nevében. Vagyis az Úr büntetését mondta ki rájuk. Hogy miféle büntetést, azt nem mondta Elizeus. Valószínűleg ő ezt nem is tudta. Két medve* jött ki az erdőből. Rárontottak a gyerekcsoportra, s megöltek közülük negyvenkettőt. Azt nem tudjuk, hogy hány gyerek maradt életben.

Miután Elizeus kimondta az átkot, rögtön következett a büntetés. Ebből láthatjuk, hogy Isten szolgái hatalommal szólhatnak. Az Úr valósította meg az átkot. Nem beszélte meg Elizeus Istennel, hogy mi legyen. Illés is hasonlóan tett, mikor jöttek érte Ahazjá király parancsnokai és katonái (2Kir 1; 144. lecke).

Nem tudunk meg semmit Elizeus bételi tartózkodásáról, és a prófétatanítványokkal való találkozásról. Volt Bételben, de onnan a Karmel-hegyre ment tovább. Ez azt jelenti, hogy nem félt a bételi szülők haragjától. Az sem ismert, hogy mit csinált a Karmel-hegyen, ahonnan visszatért Samáriába. Feltehetőleg ott lakott, amit megerősít az arámi Naamán története (lásd 2Kir 5; 152. lecke).

3. történet:

Egy prófétatanítvány özvegye, akinek két fia volt, elég nehéz körülmények között élt. Adósságai voltak, s nem tudta visszafizetni a hitelezőnek. Megkereste hát Elizeust: „Szolgád, az én férjem meghalt; és te is tudod, hogy szolgád félte az Urat. Most eljött a hitelező, hogy elvegye két gyermekemet rabszolgájának*.”

Elizeus segíteni akart az asszonynak. Ha a fiait elviszi a hitelező szolgának, nem tudnak gondot viselni az anyjukra. Akkor egész biztosan koldusbotra jut.

„Mit tehetek érted?” – kérdezte Elizeus. – „Mondd meg nekem, mi van a házadban?”

„Nincsen egyéb szolgálód házában, csak egy korsó olaj*” – válaszolt az asszony.

Elizeus egy pillanatra sem tétovázott. „Menj, kérj kölcsön edényeket ott kinn minden szomszédodtól, üres edényeket, de nem keveset. Azután menj be, zárd be magad és fiaid mögött az ajtót, és tölts ezekbe az edényekbe. Amelyik megtelt, tedd félre!”

Olyan feladat ez, mely próbára teszi a próféta szavába vetett hitet, amit Isten parancsára mond. Hit nélkül az asszony biztos nem tette volna meg, amit Elizeus mondott neki. Egyetlen korsó olajból teletölteni sok-sok edényt, emberileg nézve lehetetlen.

Az asszony bebizonyította, hogy ismeri és szereti az Urat, mint ahogyan a férje is tette. Annyi korsót és edényt kért kölcsön, amennyit csak tudott. Ezután bezárta maga és a fiai mögött az ajtót. A csoda nem történhet bárki szeme láttára. (Ezt gyakran látjuk a Jézus által tett csodáknál is.)

Hozzáláttak. A fiúk hordták az edényeket, az asszony töltötte az olajat. Teletöltötte az első, a második edényt, míg el nem fogyott az összes. Megkérdezte az egyik fiát, van-e még valami, amibe olajat tudnak önteni. Ő azt felelte, nincs több edény, mindegyik megtelt. Akkor elállt az olaj.

Az asszony elment Elizeushoz, hogy elmondja, mi történt.

Elizeus pedig felhatalmazta, hogy adja el az olajat, fizesse ki a hitelezőt, s a maradék pénzből éljenek a fiaival.

Jegyzetek:

Jerikó – A város pusztulása után Józsué arra figyelmeztetett, hogy az az ember, aki újraépíti a várost, átkozott lesz (Józs 6,26). Amint elkezdi a város alapjainak lerakását, meghal a legidősebb fia. A város kapuinak építésekor pedig meghal a legfiatalabb fia. Ez így is történt (lásd 1Kir 16,34; 135. lecke): Aháb uralkodása alatt Jerikót újraépítette Híél, Isten parancsa ellenére. Legidősebb fia, Abirám („atyám fennkölt”) halt meg először, később a fiatalabb fia Szegúb („felemelt”). A fiúk nevei is arról tanúskodnak, hogy Híél gőgös ember lehetett.

Új tál – A sót egy új tálban kellett hozni. Ez azt tükrözi, hogy teljes változás fog beállni a város helyzetében.

– Feltűnő, hogy Elizeus sót használ. A só nem arra való, hogy a víznek jó ízt adjanak, bár tisztító hatása van. Ez a tulajdonsága jelként szolgál, ami lelki életünkre is vonatkoztatható.
Nemcsak a forrást, hanem a vizet szállító ereket is meg kellett sózni.

Kopasz – Lehet, hogy abban az időben minden prófétának borotvált volt a feje.
Továbbá: a kopaszság betegség következménye is lehetett, mint például a lepra, bélpoklosság. Ha a gyerekek csúfolódásának ez volt az alapja, akkor úgy tekintettek Elizeusra, mint egy tisztátalanra!

Két medve – A nőstény medvék nagyon agresszívak tudnak lenni, ha éppen kicsinyeik vannak. Ám ezeket az állatokat az Úr küldte, hogy a gyerekeket megöljék. Láthatjuk ebben is, hogy Ő az egész teremtett világ fölött Úr. Gondoljunk csak Bálám beszélő szamarára (4Móz 22,28), a júdai prófétát megölő oroszlánra (1Kir 13,24), vagy a nagy halra, amely Jónást lenyelte (Jón 2,1).

Szolgák – A törvény szerint minden olyan embernek, aki nem tudta kifizetni a hitelét, el kellett mennie dolgozni a hitelezőhöz, hogy így törlessze a tartozást. Ez azonban nem vezethetett rabszolgaságig, mint itt látjuk. A férfiak napszámba mentek dolgozni, így „adta el” magát az adós. De jól kellett velük bánni, és legfeljebb hat évig tarthatott az ilyen fajta szolgálat. A hetedik évben szabadon kellett bocsátani a szolgákat. Erről olvashatunk a 2Móz 21,2-ben és a 3Móz 25,39–41-ben. Itt mégis arról van szó, hogy rabszolgának akarják elvinni az özvegy fiait. Ha Elizeus idejében tényleg így állt a helyzet, ez is csak azt mutatja, mennyire eltávolodtak Istentől az izráeliták.
Arról nem olvasunk a Bibliában, hogy Izráel leányai mások szolgálatában dolgoztak volna. Szabad munkát azért végeztek, mint például Ruth, aki kalászt szedegetett Boáz földjén.

Olaj – Hogy milyen fajta olajról van itt szó, nem tudjuk. Valószínűleg olívaolaj lehetett, mert azt használták leggyakrabban az ételek elkészítésére, lámpába, gyógyításra, valamint királyok, papok és próféták felkenésére, bár ehhez nem volt szükség nagy mennyiségre. Palesztinában az olívaolaj az egyik fő termék, amit még exportáltak is Egyiptomba és Föníciába. Az olaj még mindig a legtisztább és legemészthetőbb zsiradék.

146-148

Énekek:

Református énekeskönyv: 9:1.9–10; 111:2–3; 145:6; 146:4–5; 167:1–2; 254:1.9; 272.1; 274
Jertek, énekeljünk: 68:1–2; 161:1; 171; 173; 176; 255
Harangszó: 17; 51:1–2; 53:1.5–6; 54:2–3
Dicsérjétek az Urat!: 10; 13; 35:1–2; 50:1.3.5–6; 68; 76; 156
Erőm és énekem az Úr: 19; 47:1; 99:2; 112:2; 119

Megjegyzések:

A kegyelem csodája, mint Isten szeretetének jelképe – Láthatjuk Elizeus, és később az Úr Jézus csodáin, hogy az Úr a csodákon keresztül kegyelmét és irgalmát mutatja meg. Léteznek olyan csodák, amik igazából büntetések, mint a 23–24. versben olvasható. Ilyenekkel gyakran találkozhatunk a pusztai vándorlás alatt. Gondoljunk csak a kígyókra. Vannak olyan csodák is, amik Isten hatalmát azáltal bizonyítják, hogy népét megsegíti, például 1–1 csatában, vagy azért történnek, hogy Ő a dicsőségét megmutassa.

Miért csodák? – Az Úr az igéjén kívül jelekben és csodákban is ki akarja jelenteni magát. Ilyenkor azt mutatja meg, hogy Ő a teremtés Ura, az élet és halál ura.
A csodák a hit különleges támogatását jelentik. Hitetleneknek is megmutatják, hogy az Úr az Isten. Jézus panaszkodik arról, hogy az izráeliták nem tértek meg a csodák láttára sem, amiket mutatott nekik (Mt 11,20–24). Tudtak ezekről, de inkább valamiféle trükkök voltak a számukra, mint Isten hatalmának és kegyelmének jelei. Nem hittek az Úr Jézusban, s az Ő szavának (lásd ApCsel 2,22). Tehát a csoda lehet ítélet is.

Szennyezés – Manapság a média is olyan szennyezett, és a szenny hordozója, mint akkor a jerikói víz volt. Legyünk kritikusak azzal szemben, amit elfogadunk és elhiszünk. Egyszer minden tiszta lesz, test és lélek is, az új földön, amikor Isten Királysága majd betölti az egész földet.

Ne gúnyoljuk Isten szolgáit – E történet komoly figyelmeztetés mind fiataloknak, mind idősebbeknek. Lásd 2Krón 36,16: „De ők kigúnyolták az Isten követeit, megvetették kijelentését, és gúnyt űztek prófétáiból, míg oly magasra nem csapott az Úr haragja népe ellen, hogy nem volt mentség.” Itt többek között azzal büntette Isten őket, hogy rabszolgaként elvittek sokakat, másokat pedig lemészároltak.
Milyen gyakran fordul elő, hogy nem a megfelelő módon beszélnek lelkészekről, gyülekezeti vezetőkről. Hívjuk fel erre a gyerekek figyelmét!

Isten büntetése – Figyeljünk rá, nehogy igazat adjunk azoknak, akik szerint van egy jó és egy rossz Isten. Az Úr egy mindabban, amit tesz. A büntetései is hozzá tartoznak. Nem élvezetből büntet, csak azt szeretné, hogy az emberek bűneiket megbánva visszatérjenek hozzá.

Lehet ilyen keményen megbüntetni gyerekeket? – Volt olyan idő az igazságszolgálta­tásban, mikor nem tettek különbséget a fiatalkorú és idősebb bűnözők között. Egy gyermek, aki lopott, ugyanolyan büntetést kapott, mint egy felnőtt tolvaj. Főleg Angliában ítéltek sok gyereket halálbüntetésre. Ez ma már elképzelhetetlen. Egyszerűen nem tudjuk elképzelni, hogy megöljenek gyerekeket azért, mert elkövettek egy bűncselekményt, bármilyen komoly is legyen.
Az Úr mégis ezt tette a bételi gyerekekkel. Istent úgy kell tisztelnünk, mint az igaz/igazságos Istent, – aki gyűlöli a bűnt, s ezt még gyerekekben sem nézi el.

Figyelmeztetés a gyerekeknek – Tekintsük e szörnyű történetet komoly figyelmeztetésnek. Isten nem engedi, hogy kigúnyolják! Sokszor egyetlen gyerek kezdi, aztán a többiek kapcsolódnak hozzá, mert engedik, hogy az az egy befolyásolja őket. Erre is figyelmeztetni kell őket.

Figyelmeztetés a szülőknek – A gyerekek sokszor a szülők véleményét adják tovább. A pedagógusok a gyermekek megjegyzéseiből és viselkedéséből jó képet nyernek a szülőkről. Természetesen nem mindig ez a helyzet, mert a gyerekek sokszor a szülők akarata ellen is mondhatnak vagy tehetnek dolgokat. A bételi gyermekek szüleinek azonban nagy befolyása lehetett a gyerekekre, és viselkedésükre a prófétával szemben.

Hit a csodában – Amikor a Bibliában egy csodáról olvasunk, gyakran bizonyítania kell a hitét annak, akivel a csoda történik. Csak ott történik ilyen, ahol pozitív kimenetele van a dolognak, mint például itt az olajos csoda, vagy az Úr Jézus által tett gyógyítások, azok, ahol a csodát átélőnek is meg kell tennie valamit hitben. Itt ez a hitbeli cselekedet az edények gyűjtése volt. A próba arra szolgál, hogy fenntartás nélkül bízzunk Isten igéjében, higgyünk Isten mindenhatóságában. Egyedül Ő az, aki mindenre képes.
Más csodák a hit bizonyítéka nélkül is megtörténnek. Gondoljunk csak Izráel népének büntetéseire, vagy a sok halott feltámadására, mikor az Úr Jézus meghalt a keresztfán. A keresztyének hihetnek a csodákban, jobban mondva: hihetnek az Úr mindenhatóságában, az Úrban, aki a csodákban működik.
Ha nem hiszünk Isten csodáiban, azt Ő nagyon rossz néven veszi (lásd pl. Zsolt 78,32–33 és 106,21–23). Ha végiggondoljuk, hogy minden nap csodák történnek velünk és körülöttünk, az még egy ok arra, hogy hittel nézzünk fel Rá, Aki a csodákban cselekszik.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Szülők foglalkozása, munkája. Pénzkereset, a pénz szerepe. (*)
  • Gúnyolódás, csúfolódás, ill. tiszteletadás, és ezek hatása emberi kapcsolatainkban. (***)
  • Szülői tervek és gondoskodás gyermekeik jövőjéről. A szűkülő lehetőségek, jövőkép okai. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Írás-előkészítés: azonos formák felismerése, színezése. (*)
  • Vízzel kapcsolatos versike, mondóka (találós kérdés). (*)
  • A történetek kulcsszavaihoz kapcsolódó találós kérdések. (**)
  • A bibliai történet újrafogalmazása írásban. (***)
  • A csodák szem- és fültanúinak megszólaltatása: élőszóban, riport- vagy drámajátékszerűen; vagy írásban (riport, párbeszéd, monológ). (***)

Természetismeret (Környezetismeret) / Földünk és környezetünk (Földrajz) / Biológia és egészségtan / Háztartástan (Technika)

  • A víz szerepe, jelentősége az életünkben. A szennyezett vizek hatása. Gyakori szennyezőanyagok. (* ** ***)
  • A só tulajdonságai és felhasználása. (***)
  • Olajfélék, növényi eredetű olajok. Az olaj tulajdonságai, felhasználása. Az olajfa és termése. Olajsajtolás. (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz)

  • Edényformálás csigahurka-technikával (*), és/vagy mélyítéssel, vékonyítással. Az edények díszítése karcolással, festéssel. (**)
  • Vízfestés:
    – Tiszta és szennyezett vizek ábrázolása.
    – Gyertyával előrajzolt edények festése. (**)

Vázlat:

1. történet:
Elizeus
Jerikó
szennyezett forrás
új tál – só – jó víz

2. történet:
Elizeus – Bétel felé
fiatal fiúk gúnyolódnak
„Menj föl, kopasz!”
átok
2 medve – 42 halott

3. történet:
özvegy – adósság
2 fiú – rabszolgának
Elizeus
edények – olaj
olajat eladni
adósság törlesztése

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.