Pages Navigation Menu

135-136. Illés és Aháb; Illés a Kerit-patak mellett

Üzenet – Téma:

* Ha Isten figyelmezteti és bünteti népét, az is irántuk való szeretetének és hűségének a jele.
* Az Úr gondoskodik azokról, akik Őt tisz­telik és szolgálják.

Előzmények:

Jeroboám önhatalmúlag átalakította Izráel, a tíz törzs országa istentiszteleti rendjét. Két új kultuszhelyen, Dánban és Bételben aranybikát állíttatott, új ünnepet rendelt el. Júdából próféta érkezett Bételbe, ott jövendölt az oltár ellen. Jeroboám később Ahijjá próféta üzenetét is megkapta, királyi háza bukásáról, mivel vétekbe vitte Izráelt.

Bevezetés:

Az elbeszélések sorában előbb a tíz törzs országának vonalát követjük (135 – 162. tört.).

Az idősebb gyerekeknek lehet beszélni Nádáb, Baasá, Élá, Zimri és Omri izráeli királyokról. A kisebbeknek elég annyi, hogy Jeroboám után királyok követték egymást, mígnem Aháb király következett.

Nádáb (1Kir 15,25–31) atyja, Jeroboám halála után lett király, két évig uralkodott. „Apjának az útján járt, …amellyel vétekbe vitte Izráelt.”

Baása és Élá (1Kir 15,27 – 16,14)
Az Issakár törzséből, alacsony sorból származó Baasá összeesküvést szőtt Nádáb ellen, és megölte őt. Később kiirtotta Jeroboám minden hozzátartozóját. Baasá 24 éven át uralkodott Izráelen, ám a kultuszban Jeroboám és Nádáb útját követte. Halála után az ő utódai is eltöröltetnek.
Baasá után fia, Élá lett a király, aki két évig uralkodott. Szolgája, Zimri azonban ellene fordult, s megölte, mikor egy alkalommal részegre itta magát.

Zimri és Omri (1Kir 16,15–28)
Zimri mindössze hét napig uralkodott. Királysága nem tetszett Omrinak, a hadseregpa­rancsnoknak, s a hadsereggel megtámadta a fővárost, Tirzát. Zimri menekülés helyett magára gyújtotta a palotát, benne égett. Omri királlyá koronáztatta magát, tizenkét évig uralkodott. Megvette Samária hegyét* Semertől, új fővárost épített, amit Samáriának nevezett el. Királysága második felében Samáriában lakott. Omri követte Jeroboám és utódai bűnös útját. Samáriában temették el, fia, Aháb követte őt a trónon.

1. történet:

Aháb nemcsak az uralkodásban, hanem a vétekben, bálványimádásban is követte Jeroboámot és elődeit. Feleségül Jezábelt, a szidóni Etbaal („vele van Baal*”) király lányát választotta. Ezzel a bálványimádást Aháb király hivatalosan beengedte az országba. Templomot és oltárt építettek Baalnak Samáriában. Aséra-szobrokat is készíttetett, s ezekkel még jobban ingerelte az Urat, mint elődei.

Egy rövid följegyzésből tudjuk, hogy Aháb korában építették újjá Jerikót. Beteljesült Józsué átka, alapját legidősebb fián, kapuját legkisebb fián állította fel az építője (Józs 6,26). E várost azért nem lehetett volna újjáépíteni, mivel Izráelnek nem volt szüksége falakkal és tornyokkal rendelkező határvárosra. Hiszen az Úr lesz védőfala a népének, ebben kell bízniuk.

Egy bizonyos Bételből való Híél vállalkozott az újjáépítésre. Amikor hozzákezdett, meghalt legidősebb fia, Abirám. Mikor a kaput építette, meghalt a legkisebb, Szegúb. Ahogyan Józsué megjósolta. Jerikó újjáépítése jelzi, hogy nem az Úrban bíznak többé, nagyobb biztonságban érzik magukat a Jordán határvárosának vastag kőfalai között. (Jerikó újjáépítése történeti tény, s a Biblia lakott településként emlegeti; 145. lecke.)

Aháb nagy ellenfele volt a tisbei Illés, Gileád földjéről. Jakab szerint „ugyanolyan ember volt, mint mi” (Jak 5,17). Neve azt jelenti: „Jahve az én Istenem”. Egyike az Ószövetség legnagyobb prófétáinak, még ha nem is írt bibliai könyvet. Tettei alapján úgy ismerhetjük meg, mint aki Izráel Úrhoz való visszatéréséért harcol. Malakiás próféciája szerint (3,23–24) egy második Illés jelenik majd meg. E próféciát vonatkoztatják aztán Keresztelő Jánosra (Mt 11,14). Amikor a Názáreti Jézus fellép, sok zsidó úgy gondolja, hogy Ő a második Illés (Mk 6,15). Illés jelenik meg Mózessel együtt Jézusnak a megdicsőülés hegyén (Mt 17,1–13).

Illés feladata volt Izráel királyát és népét figyelmeztetni az Úrtól való elpártolásra és következményeire. Az Úr tehát a tíz törzs országát sem hagyja sorsára, ami népéhez való hűségét bizonyítja. Sohasem felejti el szövetséges népét, még ha az el is feledkezik róla.

Illés egy nap megjelent Aháb előtt, valószínűleg Samáriában. Az Úr szavait adta át az istentelen királynak: „Az élő ÚRra, Izráel Istenére mondom, akinek a szolgálatában állok, hogy ezekben az esztendőkben nem lesz sem harmat, sem eső, hanem csak az én szavamra.”

Szörnyű fenyegetés volt ez. Izráel, mint a többi közel-keleti ország meleg területe, teljesen az esőtől függ. Eső nélkül a föld pusztasággá válik, éhínség fenyeget. Vajon meddig tart majd az aszály? Aháb nem tudta. Később derült csak ki, hogy három évről és hat hónapról van szó (ezt az Ószövetség sehol sem jelzi, az Újszövetség viszont igen – vö. Lk 4,25; Jak 5,17).

Miután az üzenetet átadta, Illés elment, Aháb nem válaszolhatott.

2. történet:

Illés az Úr ítéletének kijelentése után olyan helyre húzódott vissza, ahol nehéz lett volna megtalálni. Az Úr parancsára kelet felé indult, és a Kerit*-pataknál rejtőzött el, mely a Gileád hegységből ered, és a Jordánba* torkollik, a Jordán túlsó oldalán, Jábes és Szukkót között.

Miért kellett Illésnek így elrejtőznie? E szakaszban nincs róla szó. Majd az 1Kir 18,10-ben olvassuk, hogy Aháb mindenütt kerestette Illést, még az országhatáron kívül is. Az Úr tudta, hogy Aháb ezt fogja tenni. Nem akarta, hogy Illés a király kezébe essen, azért sem, nehogy Illést azoknak a szavaknak a kimondására kényszerítse, amivel véget érne a szárazság. Isten ítéletének meg kell történnie! Illés nem figyelmeztetheti többé Izráelt és Ahábot. Megdöbbentő, amikor Isten egy népet nem enged figyelmeztetni többé, visszavonja a kezét tőle. (Vö. pl. 1Sám 3,1: „Abban az időben ritkaság volt az ÚR igéje.”)

Az Úr azt mondta Illésnek, vizet a patakból igyon, ennivalóról a hollók* fognak gondoskodni. Így biztosította Illést, hogy magányában Ő maga gondoskodik róla.

A Kerit-pataknál Illés valószínűleg egy barlangban lakott, annak vizéből ivott, hollók hoztak neki minden reggel és este kenyeret és húst. Ez elég különös, mivel a hollók falánk madarak, maguk is szívesen esznek kenyeret és húst. Az is különös, hogy az ételt odavitték. A kenyeret emberek sütik. Honnan hozták azt a madarak? Nem valószínű, hogy lopták. Az Úr nem így munkálkodik. A hús pedig olyan állatoké lehetett, amit a madarak fogtak. Lehet, hogy az Úr gondoskodott húsról, talán marhahúsról. Vagy olyan csodára kell gondoljunk, mint amikor az Úr Jézus vendégelte meg az öt- és négyezer embert? (Vö. többek között Mt 14,13–21 és Mt 15,29–38; 251. és 257. lecke). A fontos az, hogy Isten naponta gondoskodott szolgájáról, Illésről, aki pedig engedelmeskedett Urának. (Vö. Ézs 33,16: „Kenyerét (az igaz) megkapja, vize állandóan van.”)

Így élt Illés a Kerit-patak mellett, Isten oltalmában, távol Ahábtól és Jezábeltől, távol a néptől, mely részt vett a király és királynő vétkében. Magányában teljesen Isten gondoskodásától függött. A Kerit-patak mellett maradt, míg egy napon – mivel nem volt eső – az is ki nem száradt.

Jegyzetek:

Samária hegye – 443 m magasan fekszik a tengerszint felett, különösen alkalmas arra, hogy kastélyerődöt építsenek rajta, kilátással a Földközi-tengerre.

Baal – A Baal-oltárhoz Maceba és Aséra tartozott, mint férfi és női szimbólum; hasonlítsuk össze a jin-jang-jellel.

Jordán – A Jordánt három forrás táplálja, majd oldalról is patakok, közéjük tartozik a Jabbók és a Kerit.

Kerit – „Szárazság”; feltehetőleg a mai Jarmuk patak. Vádi, vagyis időszakos folyó, mely esős időszakban megtelik, hőségben kiszárad.

Holló – Nagy fekete madár a varjak családjából, kb. 65 cm hosszú (összehasonlítva: a fekete varjú kb. 47 cm), 8 cm hosszú erős csőrrel, ék formájú farokkal (a varjúé kerek). Gyorsan repül, gyakran vitorlázik és siklik, magas fákon, meredek tengerparton vagy sziklákon fészkel. Mindent megeszik, hulladékot is, de fog egeret, patkányt, nyulat vagy akár bárányt. Magyarországon csak szórványosan költ. A hollópár halálig hűséges marad egymáshoz. (Ezt emberekről nem mindig lehet elmondani.) Holló volt az első madár, amit Nóé kibocsátott a bárkából (vö. 1Móz 8,7; 6. lecke).

135-136

135-136.1

Énekek:

Református énekeskönyv: 74:1.9; 81:9–10.15.17–18; 111:3; 121:3–4; 171; 236; 264:4–5; 270:1.6; 345:1
Jertek, énekeljünk: 60; 62:1; 80; 101; 141:1; 145:1–3; 166; 171; 177:1; 255; 256
Harangszó: 41; 44:1–2; 49; 54:1.3
Dicsérjétek az Urat!: 8; 10; 12; 13; 14:1; 29:2; 44:1.3; 74:1;75; 95:1; 170:1–2
Erőm és énekem az Úr: 15; 37:1–2; 48; 56:1; 62:1; 116; 126:1

Megjegyzések:

Az Úr népéhez való hűsége nyilvánul meg figyelmeztetéseiben és büntetéseiben is. Ne gondoljuk, hogy Isten gyűlöli a népét, amikor meginti vagy bünteti. Gyakran jut ilyesmi az eszünkbe, amikor történik velünk valami baj. Pedig a 81. zsoltár megindító panasza másféle indulatról beszél: „Bárcsak rám hallgatna a népem, az én utaimon járna Izráel! …” (14–17. v.) Intés és büntetés azért jön, hogy megtérésre vezessen. Ám ha egy ember vagy nép nem hallgat az Úrra, utoléri a büntetés.
Aháb megtérhetett volna az Illés által megjelentett szárazság meghirdetésére, és a népet megtérésre hívhatta volna, mint máskor Ninive királya tette (Jónás 3,5–9). Az Úr akkor bizonyára nem hajtotta volna végre Izráelen a büntetését, ahogy a ninivebelieken sem.

Hogyan mondjuk el? – Ez az elbeszélés vezeti be Aháb és Illés sorozatát. Próbáljuk meg a viszonyokat a Jeroboám utáni Izráelben elképzelni és elhelyezni, s beszéljük meg így Illés sajátos helyzetét Aháb (és Jezábel) istentelen uralkodása alatt. Enélkül Illés története egyből a Kérit-patak mellett kezdődne, lógva a levegőben. Aháb és Illés helyzetét inkább a nagyobb gyerekek érthetik meg.

Az Úr gondoskodik a szolgájáról – A történet középpontjában az a hűség áll, amellyel az Úr gondoskodik szolgájáról, Illésről. Aki az Úrban bízik, azt megsegíti. Az a mód, ahogyan megteszi, sokszor felfoghatatlan.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Történelem / Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (Osztályfőnöki)

  • Hívő lelkipásztorok elleni intézkedések a kommunista diktatúra idején. Részletek megismerése Dobos Károly szanki naplójából: éhség és a „hit tápláléka”. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Ének-zene

  • Íráselőkészítés: vonalgyakorlatok, tájékozódás, helyzetfelismerés rajzon, formaállandóság felismerése. (*)
  • Esőhöz kapcsolódó népi mondóka, Szilágyi Domokos: Aratási mondóka c. versének megismerése, összehasonlítása, éneklése. (*)
  • Eörsi István: Egy kisfiú a réten és Nemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhők c. versének összehasonlítása. (**)

Természetismeret (Környezetismeret) / Földünk és környezetünk (Földrajz) / Biológia és egészségtan

  • Napi időjárás megfigyelése időjárásmutató-naptár segítségével. Az időjárás elemei: napsütés, szél, csapadék: eső, hó. (*)
  • Időjáráshoz kapcsolódó képek gyűjtése, csoportosítása. Időjárás-tabló készítése. (*)
  • Időjárás-megfigyelés egy héten keresztül, napi mérésekkel: napsütés/felhőzet, hőmérséklet, csapadékfajták, szélerősség. (**)
  • Vízhiány, éhínség jelensége és okai a Föld különböző területein. Adatok, képek gyűjtése. A segítségadás módja, hatékonysága. (** ***)
  • A víz körforgása, csapadékfajták keletkezése. Folyóvizek keletkezése, fajtái. Időszakos folyók: vádik. (** ***)
  • A globális felmelegedés jelensége, okai, a megelőzés lehetőségei. Adatok, képek gyűjtése. (***)

Matematika

  • Számolás előkészítése: számlálás rajzon tízes számkörben. (*)

Vizuális kultúra (Rajz)

  • Környezetkultúra: Patakmeder modellezése homokgödörben, ember és madáralakok agyagból vagy papírból. (**)

Vázlat:

Jeroboám – 22 évig király
Nádáb – 2 évig
Baasá – 24 évig
Élá – 2 évig
Zimri – 7 napig
Omri – 12 évig
Aháb és Jezábel bálványimádás
Illés – próféta
aszály

Kerit-patak
hollók – kenyér és hús

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.