108. Saul az éndóri halottidézőnél

,

Üzenet – Téma:

* Az engedetlenség és az okkultizmus (va­rázslás) Isten előtt egyformán bűn.

Előzmények:

Dávid a filiszteus városba, Gátba menekült, mivel félt, hogy Saul mégis csak elfogja. Ákis ki­rály barátságosan bánt vele, és neki adta Ciklágot. Onnan Dávid az embereivel elment többször is délre, a pogány törzsek ellen, de Ákisnak azt mondta, hogy saját hazájába, Júdába tört be.

Történet:

Dávid embereivel Ciklágban tartózkodott, amikor a filiszteus fejedelmek felkészültek, hogy együtt megtámadják Izráelt.

Gát királya, Ákis azt akarta, hogy Dávid és emberei is menjenek a filiszteus sereggel. Az volt az elképzelése, hogy Dávid és emberei a testőrei lesznek. Külföldi testőrök alkalmazása nem is olyan ritka: a saját katonaság gyakran kevésbé megbízható, mint az idegenek. Nem forgatják a fejükben, hogy a királynak ártsanak, míg a saját emberei esetleg igen. Dávidnak tehát az volt a kötelessége, hogy saját népe ellen fölvonuljon. Ez lett az eredménye a hazug­ságainak. Ákis azt hitte, hogy Dávid lehetetlenné tette magát a népe előtt, és gyűlöli nemzetét. Ennél jobb testőrséget nem is kaphatna – vélte.

A filiszteusok bevonultak Izráelbe, és tábort ütöttek Súnem mellett, amely Issakár ország­részén volt, közel Jezréelhez.

Saul Gilbóa hegyvidékén gyűjtötte össze seregét, mely Jezréel síkságára nézett.

Amikor Saul a filiszteus fejedelmek seregét meglátta, félelem szorította össze a szívét. Rájött, hogy szedett-vedett seregével nem sok esélye van a jól felfegyverzett, gyakorlott harcosokkal szemben. Valóban, Saul saját erejéből ezt az ellenséget nem tudta legyőzni. Annyira elfordult Istentől, hogy nem gondolt korábbi győzelmeire, amelyeket Isten segítségével vívott ki, a fi-liszteusokkal szemben is.

Végül az Úrtól kért Saul tanácsot, hogy mit tegyen. De az Úr nem válaszolt. Sem álomban, sem az úrimmal – Ebjátár Dávidnál volt az éfóddal – és a próféták sem jöttek hozzá, hogy Is­ten üzenetét mondják.

Bárcsak élne még Sámuel! De az öreg próféta időközben már meghalt, Rámában volt a sírja.

Jó éveiben Saul minden halottidézőt* és varázslót elűzött az országból. Most szerette vol­na, ha akad valaki, aki Sámuel szellemével beszél. Saul parancsot adott szolgáinak: „Keressetek nekem egy halottidéző asszonyt! Elmegyek hozzá, és általa kérdezem meg, hogy mit tegyek.”

A szolgái ismertek ilyen valakit. Éndórban, közel Gilbóához, nem messze a Galileai-ten­gertől, lakott egy halottidéző asszony. Látjuk, hogy Saul rossz tanácsadókkal volt körülvéve, akik meg sem próbálták királyukat bűnös tervéről lebeszélni.

Saul elváltoztatta magát, hogy fel ne ismerjék. Két emberét vitte magával Éndórba, ahol éjszaka érkezett az asszonyhoz.

„Jövendölj nekem halottidézéssel, és idézd meg nekem, akit mondok neked” – kérte.

Az asszony óvatos volt. Látta, hogy katonákkal van dolga. „Magad is tudod, mit tett Saul. Kiirtotta az országból a halottidézőket és a jövendőmondókat*. Miért akarsz csapdába ejteni? Azért, hogy megölj?”

Saul megesküdött – Isten nevére, az élő Úrra! –, hogy az asszonyt nem éri büntetés, ha megteszi neki, amit kíván. Szemrebbenés nélkül érvénytelenítette a saját korábbi parancsát, hogy irtsák ki a halottidézőket és varázslókat, és még Istent hívta rá tanúul!

Az asszony megnyugodott. „Kit idézzek föl neked?”

Saul így felelt: „Sámuelt idézd föl nekem!”

Amikor az asszony meglátta Sámuel alakját, ijedtében hangosan felkiáltott. Azonnal megértette, hogy aki neki ezt a parancsot adta, maga Saul. „Miért csaltál meg” – kérdezte –, „hiszen te vagy Saul!?”

„Ne félj. Mondd meg nekem inkább, hogy mit láttál!” – válaszolt a király.

„Istenfélét látok feljönni a földből.”

„Milyen az alakja?”

„Egy vén ember jön fölfelé palástba burkolózva.”

Ebből megtudta Saul, hogy Sámuel az, arccal a földig hajolt, és leborult előtte teljes tisz­telettel, bár az alakot magát nem látta.

Sámuel megkérdezte: „Miért háborgattál, és idéztél fel engem?”

Saul így felelt: „Igen nagy bajban vagyok. Megtámadtak a filiszteusok, az Isten pedig eltávozott tőlem, és nem felel többé sem próféták által, sem álomban. Téged hívtalak tehát, hogy tudasd velem, mit kell tennem.”

Sámuel azt mondta: „Miért kérsz tőlem tanácsot, ha az Úr eltávozott tőled, és ellenségeddé lett?! Úgy cselekedett az Úr, ahogyan általam megmondta: kiragadta kezedből a királyságot, és másnak, Dávidnak adta. Mivel nem hallgattál az Úr szavára, és nem hajtottad végre az ő fölgerjedt haragját Amálékon, azért bánik most így veled. Sőt az Úr veled együtt Izráelt is a filiszteusok kezébe adja, te pedig holnap fiaiddal együtt nálam leszel. Még Izráel táborát is a filiszteusok kezébe adja az Úr.”

Sámuel szavai villámcsapásként érték Sault, aki egész hosszában a földre zuhant, annyira megrémült. Semmi erő nem volt benne, mert egész nap és egész éjjel nem evett.

Az asszony odament hozzá. Amikor látta állapotát, azt mondta: „Látod, szolgálóleányod hallgatott szavadra. Kockára tettem az életemet. Most azért te is hallgass szolgálóleányod szavára! Hadd tegyek eléd egy falat kenyeret, és egyél, hogy legyen erőd, amikor útra kelsz.”

Saul azonban vonakodott enni, de szolgái, sőt az asszony is addig unszolták, míg hallgatott rájuk. Fölkelt a földről, és az ágyra ült.

Az asszony fejedelmi lakomát készített. Sietve levágott egy hízott borjút*, ami a házánál volt, lisztet vett, és megsütötte kovásztalan lepénynek. Odatette Saul és emberei elé. Azok ettek, majd fölkeltek, és elmentek még azon az éjszakán.

Jegyzetek:

Halottidéző – Spiritiszta személy, aki a Sátán lelkétől a jövendőmondás adományát kapta. Az 5Móz 18,9–14 óv a jóslás minden fajtájától. A 11. v. olyan valakiről szól, aki a „halottaktól tudakozódik”. A 3Móz 19,31-ben az Úr megtiltja, hogy halottidézőkhöz és jövendőmondókhoz menjenek, és kiszolgáltassák magukat az ördögi hatalomnak és csábításoknak.

Varázslók és jövendőmondók – Emberek, akik „fekete mágiát” űznek; a Sátán lelke rendkívüli erőt ad nekik, ami által hatalmuk van saját vagy mások teste fölött, és rossz befolyással vannak a körülöttük levő dolgokra.

Hízott borjú – Az egy vagy több ember részére, vagy különböző alkalmakkor készített étkezéshez hozzátartozott, hogy egy-egy jól tartott állatot (borjút, kecskebakot) levágtak. Gondoljunk Ábrahámra, aki a három mennyei vendégnek egy szopós borjút vágatott le a csordából (1Móz 18,7). A tékozló fiú példázatában a fíatalabbik fiú hazatérésekor szintén egy hízott borjút vágtak le (Lk 15,11–32).

108

Énekek:

Református énekeskönyv: 5:2.4–5; 6:1; 73:1.14; 220:1–3.5; 236:1–3; 466:3
Jertek, énekeljünk: 226:1; 228
Harangszó: 48:1; 49:1–3
Dicsérjétek az Urat!: 63; 87; 161:1–3; 163
Erőm és énekem az Úr: 81:1; 106; 130; 139

Megjegyzések:

Okkultizmus – A titokzatos erők titkos tudománya az utóbbi években nagyon fellendült. Sajnos sok fiatal kerül érintkezésbe velük. Óvjuk a gyermekeket olyan „játékoktól”, filmektől, amelyek kapcsolatban vannak a szellemvilággal. Sok fiatalt már teljesen megzavartak, különösen ha a saját jövőjükről volt szó.

Spiritizmus – Saul hallotta Sámuel hangját. Spiritiszta szeánszokon előfordul, hogy egy megidézett szellem a médiumon keresztül beszélni kezd. Halljuk, hogy egy nő egyszerre csak mély férfihangon kezd beszélni. A Sátánnak van hatalma, ne becsüljük le, de Isten mindenható, és az Úr Jézus rátaposott a Sátán fejére.

Bízni a Sátánban – Saul sztereotip példája annak, aki hátat fordított Istennek és – mivel nem tud más kiutat – a Sátánhoz fordul segítségért. Mondjuk meg a gyerekeknek, hogy maradjanak mindig az Úr közelében. Csak Ő tud megvédeni a Sátán hatalmától. Ő ad békét a szívünkbe, nála biztonságban vagyunk, és védve érezzük magunkat. A Sátán hatalmában, az ő oltalma alatt az ember fél, idegbeteg lesz, depresszióba esik, nagyon, sőt halálosan szerencsétlenné válik.

Nyitva állni Isten igéje előtt – Saul számára lejárt az az idő, hogy Isten válaszoljon neki. Minden nap halljuk Isten szavát igéjében, de jöhet idő, hogy az nem mond számunkra semmit. Akkor Isten igéje jelentéktelen hang lesz csupán. Ezért: „Keressétek az Urat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van!” (Ézs 55,6)
Honfitársaink közül sajnos sokan nem kérdezik többé Istent, és Isten igéje nem mond nekik semmit. Sokan a Sátán hazugságaiban keresnek támaszt, pl. a spiritizmusban és az okkultizmusban. A Sátán pedig kacag, amikor az emberek elkárhoznak. Az ő szava halált hoz, Isten igéje pedig életet, örök életet.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályűnöki) / Történelem

  • A természetfeletti titka felé forduló ember. Különböző hitek, vallások kapcsolata az okkultizmussal. Sámánizmus, animizmus, túlvilághit, népi vallásosság. A kereszténység válasza. (***)
  • Az okkultizmus reneszánsza, a New Age jelenségei és veszélye. Okkult hatások játékokon, könyveken, a médián keresztül. (***)
  • Kíváncsiság és kalandvágy, félelem és szorongás, szórakozás és divathullám – Melyik hogyan jelentkezik, mi a természetes helye, megoldása a gyerekek életében? (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Szótagkereső, szó- és mondatösszerakó nyelvi játék (a torpedó-játék szabályai szerint). (***)

Vázlat:

Ákis – Dávid (testőr)
Sámuel meghalt

Saul
– Isten nem válaszol
– A halottidéző asszony Endorban
= Sámuel
= vereség és halál

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

0 hozzászólás

Hagyjon egy választ!

Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?
Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .