Pages Navigation Menu

10. Abrám Egyiptomban

Üzenet – Téma:

* Ha valaki nem bízik egészen Istenben, hiá­bavalóvá teszi az ígéreteket, s egy csomó felesleges dolgot fog tenni.
* A féligazság még hazugság.

Előzmények:

Abrám Háránból elindult dél felé, Kánaán földjére. Ezt végigjárta, majd tovább indult Egyip­tom felé.

Történet:

Éhínség! Nincs miből főzni, nincs miből enni, nincs mit enni adni. Az emberek, gyermekek, állatok szenvednek. Az éhség mindig rettenetes. Ha valakinek tudsz segíteni ilyen helyzetben, tedd meg!

Ha csak teheted, menj tovább! – Így tett Abrám. Kánaán, az ígéret földje, tele gyümölccsel, s mégis lehet ott is éhség? Hogyan nevezhetik akkor „tejjel és mézzel folyó föld”-nek (4Móz 13,27)? Ez attól függ, hogy Isten megáldja-e. Mert lehet termékeny a föld, de ha szárazság van, nincs mivel öntözni. Isten időnként ítéletként küldte az éhínséget Izráel népére, már az ígéret földjén is: Ruth 1, majd 1Kir 17.

Az éhség a próbatétel ideje volt Abrámnak. Ez a föld lesz utódaié? S ő itt most éhezik? Még mindig ez a föld az, amit Isten ígért? Most már ismeri ezt a földet, nem kellene továbbmennie? Nem olvassuk, hogy Abrám megkérdezte-e Istent az indulás felől, sem azt, hogy oltárt épített volna, ami azt jelentené, hogy megköszöni Istennek az útbaigazítást.

Kételyek? Bizalmatlanság? Nem elég nagy már a hatalmas Isten, hogy megszabadítson? Kicsivé lett a korábbi hit a körülmények miatt?

Abrám eldöntötte, hogy lemegy Egyiptomba*, Közel-Kelet éléskamrájába, ahol mindig van mit enni. A Nílus áldása csodálatos, ezért is nevezik „élet folyójának”.

Azután jöttek a nehézségek Abrám életében. A keleti uralkodók furcsa szokásokkal rendelkeznek. Ha idegen érkezik a területükre, akkor megvizsgálják közelebbről a hölgyeket. S ha szép és kívánatos, akkor mehet a palotába lakni. Ha akarja, akkor a férje vele mehet, s dolgozhat ott is. Vagy ha az uralkodónak úgy tetszik, akkor ajándékokkal „kifizeti” az asszony árát. Az is előfordulhat, hogy férjét megölik, s akkor rögtön mehet az uralkodó háremébe.

Abrám feleségét is elvitték, mert azt mondta, hogy a testvére. (Ami végül is féligazság.) Vajon nem szerette a feleségét? Miért engedte el? S ezzel majdnem bűnbe keverte a fáraót is. Hűtlenné akarta tenni a feleségét? A hűtlenség mindig bűn.

Mindenesetre Abrám őszintén beszélt Szárajjal. Amint átléptek a határon, komolyan odafordult hozzá: „Te nagyon szép vagy. Ha az egyiptomiak meglátnak, s megtudják, hogy a feleségem vagy, a szépséged miatt megölnek engem. Mondd, hogy a testvérem vagy. S akkor életben maradunk.”

Vannak olyan helyzetek, amikor nem igaz többé az ígéret? Az életben maradás lehet oka ilyen hazugságoknak? Ha Száraj bemegy a fáraó háremébe, még eggyel kevesebb az esély, hogy valaha is gyermekük születik.

Ahogy sejtette, úgy is történt. Száraj megtetszett az egyiptomiaknak, s rögtön be is vitték a palotába. Itt még csak előkészítették a fáraóval való találkozásra. (Gondolj Eszter történetére! – Eszt 2) A fáraónak nagyon tetszett az új lehetőség, ezért hatalmas ajándékkal lepte meg Abrámot. Juhok, marhák, szamarak, szolgák (köztük az egyiptomi Hágár), kecskék és tevék (16.v.).

Volt miért ilyen nagy köszönetet mondani? Halál helyett micsoda vagyon! Abrám mégsem lehetett egészen elégedett, ahogyan feleségéről és magáról gondoskodott!

Amint a fáraó megkapta Szárajt, nagy csapásokkal sújtotta őt az Úr. S ő azonnal tudta, hogy ez az asszony miatt van. Száraj felesége Abrámnak! Honnan tudta ezt, ahogy majd később Gérár királya, Abímelek*? Csak Isten mondhatta meg. A fáraó azonnal küldetett Abrámért. Számonkérte rajta tettét, majd elbocsátotta feleségestül.

Abrám visszakapta feleségét, de el is kellett hagynia a földet. Micsoda szégyen! Kétszeres szégyen! A fáraó szolgái kivezették őt, s mindent amit kapott, az ország határáig.

Abrám nagyon gazdagon jött ki Egyiptomból. Aranyról és ezüstről is olvashatunk. Majd újra Kánaán vidékére ment, Bételnél állt meg oltárt építeni az Úrnak. Kegyelem hordozta őt. Nem azért kapott áldást, mert méltó volt rá, hanem méltatlansága ellenére. Abrámnak is tanulnia kell, hogy Isten mindent megcselekszik, amit megígért.

Jegyzetek:

Egyiptom – A Nílus minden évben megárad, s ez termékennyé teszi a földet. Így volt ez József idejében is. Később ezt jelzi az akkori fáraó álma, amikor a folyóból látja feljőni a kövér és sovány teheneket (1Móz 41). A folyó lehetővé tette az életet, táplálékot biztosított Egyiptom számára.

Abímelek – A történet, ami a fáraóval megesik, megismétlődik később (1Móz 20), hiába figyelmeztette Abrámot Isten. Abímeleket már Isten maga figyelmezteti álmában, hogy magához ne vegye Szárajt. Akkor Ábrahám beismeri, hogy csak félig hazudott: Száraj a féltestvére (lásd a 18. leckét).

Énekek:

Református énekeskönyv: 1:1; 27:1; 235:1–3
Jertek, énekeljünk: 169; 171; 173
Harangszó: 43; 49
Dícsérjetek az Urat!: 17; 61; 68; 75
Erőm és énekem az Úr: 48; 52; 56:3; 119

Megjegyzések:

A történet – Izgalmas mesélést kíván Abrám szerepét kihangsúlyozva, kishitűségével együtt.

A fáraó udvara – A nagyokkal lehet a hárem fogalmáról szólni.

Az asszony helyzete – Mindig alárendelt volt a férjének, aki azt tett vele, amit akart.

Egyiptom – Nem szükséges az egyiptomi „éléskamrát” túlságosan elemezni, mert előjön majd József történeténél.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • Éhezés, éhínségek és ennek okai a világon. Segítségnyújtási és megoldási lehetőségek. (** ***)

Történelem

  • Egyiptom, mint az ókori kelet „éléskamrája”. Az öntözéses földművelés áldásai. (***)

Társadalmi ismeretek / Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Az elszegényedés problémája, szegény rétegek Magyarországon. A segítségnyújtás módjai és lehetőségei. (** ***)
  • Magyarok a nagyvilágban. A kivándorlás okai közül a szegénység, megélhetés hiánya. (***)

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Igazmondás és hazugság. (**)
  • Elhallgatás és féligazság. Szükséghazugságok. Beszélgetés és vita konkrét példákon keresztül. (***)
  • A bizalom és a reménység szerepe válsághelyzetekben. Konkrét életszituációk elemzése választási, döntési lehetőségekkel. (***)
  • A férfi-nő kapcsolat különböző korokban és kultúrákban: többnejűség és hárem az ókori keleten. A monogám párkapcsolat. A házasság tisztasága és a házasságon kívüli szerelmi kapcsolatok napjainkban. Csapdák és veszélyek. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Bibliai történet feldolgozása tartalmi kérdések alapján a válaszok önálló megfogalmazásával. (**)
  • Beszélgetés Móra Ferenc: A kis bice bóca c. története alapján. (**)
  • Közmondások a bizalomról és a hazugságról. Magyarázat és alkalmazás. (**)

010

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.