Pages Navigation Menu

1. Teremtés — Ingyenes bemutató anyag!

001_8

 

A lecke bemutató képanyaga – tanári lapok és munkalapok – a bejegyzés végén mind megtekinthető, és a teljes anyag PDF formátumban letölthető!

 

Üzenet – Téma:

* Istent úgy tiszteljük, mint a menny és föld te­remtőjét.
* Tőle van minden – ezért tisztelettel közelí­tenünk minden teremtményéhez.
* Isten ÖRÖKKÉVALÓ – a semmiből hozta létre az eget és a földet, mert így látta jónak.

1. történet:

„Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.”

A föld kietlen és puszta volt*, teljesen sötét. De… Isten Lelke lebegett a vizek felett. Isten elhatározta, hogy teremtményeivel betölti az űrt. Teremt a semmiből!*

Akkor megszólalt Isten: „Legyen világosság!” És úgy lett. Ezt cselekedte az első napon. S az első nap után eljött az első este.*

A második napon „kifeszítette” az eget,* s ezzel elválasztotta a földi vizektől. A második napon a talaj még nem volt szilárd és száraz. És látta Isten, hogy ez jó. Aztán megint este következett.

A harmadik napon összeterelte a vizeket, hogy meglátszódjon a szárazföld is. Valóban így történt, és máig így van: a földet tengerek, folyók, tavak szelik át. De még nem élt és nem nőtt semmi a vízben és a földön. S az Isten betöltötte mindezt a növények csodálatos tarkaságával, a semmi kis moszattól kezdve a legnagyobb fákig, mintegy előkészítve a további élőlények táplálékát.* És látta Isten, hogy mindez jó. Ismét este lett. (Így lett este, és lett reggel: harmadik nap).

Világosság már volt, de nem volt növekedést adó meleg. Ezért a negyedik napon megteremtette Isten a Napot, a meleg forrását, mely (biológiailag nézve) minden élet feltétele. A Nappal együtt megjelentek a Hold és a csillagok, hogy ragyogjanak az éjszakában. Megszámlálhatatlan égitest! Isten kijelölte ezeknek az égitesteknek a helyét, és megszabta a pályájukat. Ezek határozzák meg az időt: az órákat, napokat, hónapokat és éveket. S látta Isten, hogy ez jó. De ekkor még senki sem élvezhette mindezt, a meleget, a fák és növények szépségét, mert egyetlen állat s az ember sem élt még a földön.

Ám eljött az ötödik nap is. S ekkor már minden megváltozott. Megpezsdült az élet a vízben és a levegőben. Halak ezrei gyönyörű változatossággal, madarak csapatai fantasztikus gazdagsággal törték meg a csendet. A kis veréb, a kacsa, a kócsag, még felsorolni is sok. Isten megáldotta őket, hogy sokasodva betöltsék az egész földet.

A hatodik nap is elérkezett. Isten folytatta a teremtést. Legyen még több teremtmény a Földön. Megteremtette az állatok sokaságát egértől az elefántig, és más nagy állatokat, melyeket nem ismerünk már, báránytól az oroszlánig, szúnyogtól a békáig mindenre volt gondja. S mind békében éltek egymással*, táplálékuk csak a növények voltak. Isten őket is megáldotta, hogy szaporodjanak.

2. történet:

De nem volt még senki, aki Istenre gondoljon, s beszéljen Róla, és csodálatos teremtett világáról, senki, aki tudatosan dicsérje Istent.

Isten azt mondta: „Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá.”* Értelmes embereket, akik éreznek és akarnak; akik gondolkodni, szolgálni is tudják Istent, és engedelmes­kednek Neki. Embereket, akik gondozzák a teremtett világot, Isten uralmát képviselik.

Isten először a férfit teremtette meg. De őt másként, mint a többi teremtményt. Azokat a föld „hozta létre” (1Móz 1,24; 2,19). Egyszer csak voltak. A férfit Isten a föld porából formálta meg. S élet leheletét lehelte az első ember orrába. Mi „Isten leheletével” élünk; ugye, milyen értékes és drága az életünk! Ádám azt a feladatot kapta, hogy adjon nevet minden állatnak. A névadás egyúttal annak a jelképe is volt, hogy az ember uralkodik az állatokon. Az uralkodás itt azt jelenti, hogy felettük áll, de úgy, mint aki felelős értük.

Az embernek szabad volt a növények és fák gyümölcséből ennie. De Ádám nagyon egyedül érezte magát… Látta, hogy egy állat sincs egyedül: vannak hímek és nőstények, s ezért Isten azt mondta: „Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat.” Ádám mély álomba merült, s közben oldalbordájából Isten megformálta Évát, és húst tett a helyébe. Amikor Ádám felébredt, azonnal megszerette őt. Asszonyembernek* nevezte, mert férfiemberből vétetett. Ezt a szeretetet Isten ajándékozta nekünk, hogy egy férfi és egy nő szeretheti egymást, gondoskodhatnak egymásról, hűségesek lehetnek jóban-rosszban.

Az Úr Isten akarta, hogy ebből a szeretetből gyermekek is szülessenek, családokban éljenek együtt, és örvendezhessenek gyermekeiknek, akiket Isten adott nekik.

Isten befejezte a teremtést. Látta, hogy minden jó. A Nap lement, este lett.

Eljött a hetedik nap is. Isten megpihent munkája után. Ez a „nyugalom napja”*, a szombat, amelyet Isten külön arra rendelt, hogy az ember is megpihenhessen minden munkájától, s Isten közelségében feltöltődhessen. (Mivel az Úr Jézus a hét első napján támadt fel, a keresztyének ezt a napot, a vasárnapot* tették a nyugalom napjává.)

Kapcsolódó igehelyek:

Jób 38,1–39; Zsolt 33,6kk, Zsolt 19,1–7

Jegyzetek:

Kietlen és puszta – „Káoszról” olyan értelemben beszélhetünk, mint megformálatlan állapotról. Hiszen Isten a semmiből hozta mindezt elő.

Teremtés – Mit is jelent a „semmiből”? Csak Isten akaratából: ahogyan a festményhez megvan a festék, az ecset és a vászon, s a festő „akaratából” áll elő a festmény.
Isten így először a „lehetőségeket” teremtette meg, azután betöltötte őket: első és negyedik nap: világosság – Nap, Hold, csillagok; második és ötödik nap: levegő, ég és víz – madarak és halak; harmadik és hatodik nap: szárazföld és növények – állatok és az ember.

Éjszaka és nappal – Egy sajátságos bibliai szemlélet, miszerint a nap az éjszakával kezdődik. Pl. a zsidók szombatja péntek este 6 órától szombat este 6 óráig tart.

Égbolt – Megkülönböztetendő a „menny” fogalmától, amely nem fent vagy lent van, hanem Isten lakóhelye.

Táplálék – Egészen Nóéig az állatok és emberek eledeléül csak a növényeket (zöldségek, gyümölcsök) rendelte Isten (1Móz 9,2–4). Később változott ez meg, ahogyan a Biblia tudósít róla. Isten rendelése szerint voltak tiszta állatok (azaz olyanok, amelyeket szabad volt megenni) és tisztátalan állatok (lásd többek közt 3Móz 11; ApCsel 10).

Békesség az állatvilágban – Az állatok nem bántják egymást – ahogyan ezt a „messiási birodalomban” is megígérte Isten, hogy nem támadnak majd egymásra: Ézs 11,6–8.

Istenképűség – Egyértelmű különbségtétel az állatoktól (ugyanakkor alázatra tanít, hogy ugyanazon a napon lettünk megteremtve, s ugyanazon „anyagból”!). Egyedül az ember tud szeretni, alkotni, gondolkodni, dönteni.

Asszonyember – A férfiember női párja. A kettő együtt igazán egy: az ember. (A bűneset után nevezte Ádám a feleségét Évának, mert ő lett anyja mindennek.)

Nyugalom napja – A „szabbat”, magyaros formájában: szombat. Mi keresztyének Jézus feltámadásának napját, a vasárnapot ünnepeljük „nyugalom napjaként”. Néhány felekezet visszatért a szombat megünnepléséhez. A nyugalom napját Isten az egész emberiség számára rendelte (2Móz 20,8).

Vasárnap – A „vásárnap” fogalmából keletkezett: A templommal rendelkező helységek ezen a napon vásárt tartottak.

Énekek:

Református énekeskönyv: 8; 24:1; 136:1.5–8; 148; 160; 209:1–2; 251:1.4–8; 278
Jertek, énekeljünk: 90–96
Erőm és énekem az Úr: 27; 47; 99; 104
Harangszó: 21; 40:4; 52:1–3; 53:1–4
Dicsérjétek az Urat: 28; 41; 53:1–3; 100

Megjegyzések:

Két történet – A történet két részből áll. Kisebb gyermekeknek lehet tovább bontani. Fontos, hogy mindezt érzékeltessük, ha lehet, képes beszéddel, példákkal.

Teremtés – különbséget kell tennünk az „alkotás valamiből” és a „teremtés a semmiből” között. Isten valóban a semmiből hozta elő, hívta elő a világot szavával!

Kietlen a puszta – Értesd meg ezeket szinonim szavakkal, melyek a semmire utalnak: semmi hang, semmi megfogható, semmi, amire ráállhatnál, amibe kapaszkodhatnál, amit láthatnál…

Égi vizek és földi vizek – Gyönyörűen érzékeltethető, ha a horizont keskeny csíkjára gondolunk, s a víz körforgására, hogy ez a védettség adja nekünk itt az élet lehetőségét.

Kisebbeknek – Kiindulhatunk saját tapasztalataikból: Hol laksz te? Hol van az a ház? Hol van az az utca? stb. – kiterjesztve a földhatárig. Mit eszel? Honnan került asztalotokra? stb. – eljutva a Teremtőig.

Nagyobbaknak – Az ember feladatáról a Földön: uralkodás és őrzés, építés és gondoskodás, s nem kihasználás és hatalmaskodás.

Legnagyobbaknak – Az ember: férfi és nő – együtt lehet csak ember. Ez a házasság titka. Isten adja, neked formálta, segít a megtalálásban, az együtt maradásban. Családban a szülők tisztelete, engedelmesség fogalma is magyarázatra kerülhet.

Általánosságban – Hangsúlyozhatjuk a teremtés szépségét, és minden csodájára külön fel lehet hívni a figyelmet. A fantasztikus állatoktól (sivatagi béka, kenguru), a csodálatos növényekig (hóvirág, kígyófa), egészen az emberig, akinek „részleteiben” (vér, hormonok, emésztőnedvek) is annyi csoda van, hogy az egésznek az összerendezettsége már utánozhatatlan is. S mindennek ÉLETET az Isten adott. Amit az ember alkot, az is lehet szép a megtévesztésig, de nincs benne élet!
Az ember csak abból tud valamit formálni, ami már „készen” van előtte.
De ezzel is sokkal többet kapott, mint az állatok.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Természetismeret / Biológia / Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • A természeti környezet megfigyelése lakóhelyünkön és környékén. Séta, tanulmányi kirándulás. (* **)
  • Csoportosítás: élő–élettelen; természeti–mesterséges környezet; növények–állatok–ember; vízben, levegőben és szárazföldön élő állatok; kicsi és nagy élőlények. (* **) Fásszárú és lágyszárú növények; rovarok, madarak, halak, emlősök. (**)
  • Különböző dolgok, anyagok, képek gyűjtése az élő és élettelen természeti környezetből ill. környezetről. Mindebből kiállítás rendezése a teremtés napjaihoz kapcsolódóan. (**)
  • Természeti környezet, különböző felszíni formák, vizek modellezése homokasztalon vagy homokgödörben. (**)
  • Környezetszennyezés. A természet védelme. Ehhez kapcsolódó feladatok a gyermekek számára. (* ** ***)
  • A természet rendje, a természeti törvények szerepe. A világmindenség egysége: galaxisok, csillagok, bolygók. A földi élet. (***)

Társadalmi ismeretek / Történelem

  • Az emberi munka, kultúra szerepe a természeti környezet alakításában. (***)

Emberismeret

  • Az emberek és az állatok különbözősége (testi jellemzők, képességek, lelki tulajdonságok, kommunikáció, munka). Mit jelent az „istenképűség”? Ember voltunk általános vonásai. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Néhány himnusz, magasztaló zsoltár összehasonlítása. A zsoltárköltészet jellemző, közös vonásai egy bibliai, középkori és modern költői műben. (***)
  • Kreatív szövegalkotás: magasztaló vers írása a zsoltárköltészet kifejező eszközeivel. (***)

Matematika

  • Számlálás egyesével 6-ig. Sorbarendezett elemek sorszámának megállapítása. (*)
  • Számjegyek felismerése 1-től 6-ig. A sorszám jelölése. (*)

Vizuális kultúra (Rajz)

  • A teremtés napjainak megelevenítése egyszerű rajzeszközökkel. (*)
  • Állat- és emberalakok formázása gyurmából vagy agyagból. Egyszerűbb állatok papírhajtogatással. (**)
  • A teremtés, mint eseménysor ábrázolása egyszerű képi jelekkel. (***)
  • A teremtés egy napjának megjelenítése képzelet alapján festéssel. (***)
  • Képalkotás montázstechnikával. Plakátkészítés választott (vegyes) technikával. (***)

Vázlat:

Teremtés
kietlen és puszta sötétségben

első nap: világosság
második nap: egek-vizek szétválasztása
harmadik nap: vizek és szárazföld/növények
negyedik nap: égitestek
ötödik nap: madarak-halak
hatodik nap: szárazföldi állatok – nemük szerint
ember – Isten képére
Ádám és Éva
hetedik nap: nyugalom napja

Ez egy bemutató lecke. Az ezutáni részek a többi leckénél már csak az előfizetőink számára lesznek elérhetőek!

Az előfizetéshez kattints ide!

Feldolgozás ***

Munkalap:

A feladat textusa:

Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött. (1Móz 1,1–2)

Aranymondás / tanulnivaló:

* A munkalap textusának első mondata (1Móz 1,1);
* vagy a teljes igeszakasz (1Móz 1,1–2).
* A napok és a teremtés sorrendje (lásd a Vázlatot).

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

Teremtés-témák:

  • Két feladatot kaptunk: „gondozni és őrizni” a teremtett világot. Mit jelent ez az emberiség történelmében? (földművelés, állattenyésztés, kertészet, erdészet, halászat stb.) Mit jelent ma, amikor beavatkozásunkkal megbomlott a természet rendje? Mit tehetünk a környezet­szennyezés ellen? Segít-e ez valamit is?
  • Az embert Isten a „maga képmására” teremtette. Mit jelent ez az „istenképűség”? Gyűjtsenek a gyerekek olyan képességeket, tulajdonságokat, melyek csak az emberre jellemzőek, s elválasztják az állatvilágtól! Milyen hatalmat kapott az ember „istenképűsége” mellé? Hogyan kell élnie vele? Mi jellemez egy jó „uralkodót”?
  • Isten teremtő munkájával a káoszból rendet teremtett. A természet törvényei mind ezt a rendet biztosítják. Soroljanak fel néhányat a gyerekek! Fedeztessük fel, hogy a teremtés napjai között is milyen rend uralkodik:
    Első három nap: szétválasztások, a teremtés színhelyeinek, az élet feltételeinek biztosítása (Ilyen értelemben a növényvilág is, mint táplálék, az életfeltételekhez tartozik).
    Második három nap: a színhelyek benépesítése.
    Megvizsgálhatjuk a kapcsolatot az egyes napok között is:

    1. világosság/sötétség
    2. égbolt/vizek
    3. tenger/szárazföld – növények
    4. égitestek
    5. madarak – halak
    6. szárazföldi állatok – ember

Himnuszok:

  • A himnuszok eredetileg Istent dicsérő, magasztaló énekek voltak, melyeket az istentiszteleti szertartásokon használtak. Ilyen többek között a 148. zsoltár. Olvassák el a gyerekek a zsoltárt, s beszélgessünk:
    Milyen teremtményeket említ a zsoltár?
    Mi a feladata valamennyi teremtménynek? (Kulcsszó: „dicsérjétek”.)
    Hasonlítsd össze a zsoltár felépítését a teremtéstörténettel!
  • Hasonló szempontok és kérdések szerint elemezhetjük Assisi Szent Ferenc Naphimnuszát (lásd: „Szüntelen imádkozzatok” – Imádságok a keresztyénség századaiból. Kálvin Kiadó, Bp. 1979. 36. o.) vagy azt a modern himnuszt, zsoltárátiratot, melynek részletét itt közöljük (lásd W. Gitt: Jelek a Mindenségből. Evangéliumi Kiadó, Bp. 1997. 53–54. o.):

Dicsérjétek az Urat
ti ködfoltok a fotólemezen,
porszemekhez hasonlók.

Dicsérjétek az Urat
ti meteoritok,
üstökösök ellipszispályái
és mesterséges holdak.

Dicsérjétek az Urat
atomok és molekulák,
protonok és elektronok,
protozoák és sugárállatkák.

Dicsérjétek az Urat
madarak és repülőgépek.

Dicsérjétek az Urat
ráktérítő és északi sarkkör,
az Atlanti-óceán és a Humboldt-áramlat viharai,
az Amazonas sötét erdei,
déltengeri szigetek, vulkánok és lagúnák
és te, Karib-szigetek holdja
a pálmák sziluettje mögött.

Dicsérjétek az Urat
ti rendőrök, diákok
és csinos lányok.

Fensége túltesz égen és földön,
teleszkópokon és mikroszkópokon.

  • Írjanak a gyerekek maguk is himnuszt, magasztaló verset, a zsoltárokhoz hasonló kötetlenebb formában! Gondoljanak mindazokra a teremtményekre, melyek létezésükkel Teremtőjüket dicsérik! Egyéni tapasztalataiktól a tudományos ismeretekig bármit felhasználhatnak. *

Képalkotás:

  • Rajzold le a teremtés napjait megfelelő sorrendben egy papírcsíkra, egyszerű képi jelekkel!
  • Válaszd ki valamelyiket a teremtés napjai közül, és próbáld meg a nap színhelyeit, teremtményeit egy képen megfesteni! Olyan színeket, színharmóniát használj, mely az adott naphoz leginkább illeszkedik!
  • Gyűjtsél az élő és élettelen természetet ábrázoló képeket! Készíts belőlük montázstechnikával egy képet, melynek címe lehet: Az Urat dicséri minden.
  • Szabadon választott technikával készíts plakátot, mely a teremtett világ, a természet védelmére hív fel!

Feldolgozás **

Munkalap:

Ha van rá lehetőségünk, másoljuk a munkalapot vastagabb papírra (fénymásolóval műszaki rajzlapra is lehet másolni)! Így tartósabb, erősebb lesz a munkadarab.
A számozott körcikkekre tulajdonképpen a teremtés vázlatát írhatjuk le közös megfogalmazás után. A gyerekek kiszínezhetik a körcikkeket, mindegyik napnak megfelelő színt keresve. A két kör összeerősítésére a „milton-kapocs” a legalkalmasabb.

Aranymondás / tanulnivaló:

* Urunk, te teremtetted az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van. (ApCsel 4,24)
* A napok és a teremtés sorrendje:

  1. világosság/sötétség – nappal/éjszaka
  2. égbolt/vizek
  3. tenger/szárazföld – növények
  4. égitestek (Nap, Hold, csillagok)
  5. halak és madarak
  6. szárazföldi állatok és az ember
  7. nyugalom napja

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* A teremtett világ:

A teremtés napjairól, megannyi csodájáról ne csak általánosságban beszéljünk, hiszen a gyerekeknek is rengeteg tapasztalata, élménye, ismerete van a különböző teremtményekkel kapcsolatosan. Engedjük, hadd beszéljenek róla!
Nagyszerű lehetőség a teremtés csodáiról egy-egy érdekes példát mondani vagy mutatni a gyerekeknek (sivatagi állatok, együttélések, növények, állatok egymásrautaltsága stb.). Mutassunk rá, hogy az egész természetet a Teremtő adta nekünk, ezért óvnunk, védenünk kell a teremtett világ épségét, tisztaságát!

Egyéb ötletek:

Teremtés kiállítás:

  • Hozassunk a gyerekekkel különböző anyagokat (homok, agyag, víz stb.), élettelen dolgokat (kő, kavics, kagyló stb.), növényeket, ill. növényi részeket (levél, virág, termés), képeket vizekről, természeti formákról, égitestekről, növényekről, állatokról, emberekről! Rendezzünk ezekből kiállítást, a teremtés egyes napjainak külön tablót ill. tárlót kialakítva!
  • A gyűjtött anyagot másképpen is csoportosíthatjuk, pl. a környezetismeret órához kapcsolódva:– Isten teremtette – ember készítette
    – élettelen – élő környezet
    – élő: növények – állatok – ember
    – növények: fák – cserjék – lágyszárú növények
    – állatok: rovarok – halak – madarak – gerincesek: emlősök.Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy Isten milyen csodálatos rendet teremtett a természetben, ahol minden élő és élettelen dolognak megvan a maga helye, rendeltetése!

Modellezés:

  • Homokasztalon vagy homokgödörben (esetleg kisebb méretben gyurma, agyag segítségével) formáljuk ki a teremtett világ színtereit: a tengert kék papírral boríthatjuk be, a szárazföldön síkságot, domb- és hegyvidéket formálhatunk.
  • Népesítsük is be a színtereket! A növényeket kis ágak, levelek jelenthetik. Állatokat, embert formázhatunk agyagból, gyurmából, egyszerűbb esetekben papírhajtogatással is készíthetjük (pl. hal, madár stb.). Még égitesteket is vághatunk ki papírból, és felfüggeszthetjük a teremben vagy egy faágon a homokgödör fölött.

Tanulmányi séta, kirándulás:

Érdemes sétát, kirándulást szerveznünk, hogy eredetiben is rácsodálkozhassunk a teremtett világ megannyi csodájára. Séta közben megfigyelhetjük, csoportosíthatjuk az élő–élettelen, természeti–mesterséges környezethez tartozó dolgokat, s beszélhetünk a természet védelméről, benne a gyerekek felelősségéről is.

Mozgásos játék:

A házas fogó változata: udvaron, de inkább parkban, játszótéren játszhatjuk. A fogó elől futó gyerekeknek, ha „házba” akarnak kerülni, meg kell érinteniük egy teremtett dolgot, legyen az élettelen (föld, kavics stb.) vagy élő (fa, bokor stb.), és ki kell mondani a nevét. Ha ki akarnak lépni a „házból”, egyszerűen tovább szaladnak. Ha valaki téved (pl. egy ember által készített tárgyat érint és nevez meg), akkor ő lesz a fogó.

Zene és énekfeldolgozás:

  • Különböző ritmusú, hangzású zenékre találják ki a teremtés megfelelő napjait (akár furulyázhatunk is hozzá)! Pl.:– lassú: a világosság felvirrad, nyílnak a virágok, kibomlanak a rügyek
    – gyorsabb: ugrálnak a kecskék, repülnek a madarak, hullámzik a tenger
    – hangos: mindenféle állathang utánzása mozgás közben
    – halk: a Nap és Hold váltakozása az égen, halak a vízben
  • A „Ki teremtette…” kezdetű énekhez (Jertek, énekeljünk 92.) számtalan új versszakot lehet kitalálni. Pl.: Ki teremtette
    – a virágot, illatos virágot
    – az oroszlánt, ordító oroszlánt
    – a szép lepkét, tarka szárnyú lepkét stb.

Feldolgozás *

Munkalap:

A felső sorban elhelyezkedő napkorongok a számjegyeket még nem ismerő gyermekek számára is alkalmat adnak a számolásra. Vigyázzunk, sorszámokról van szó! Tehát ne a napok mennyiségét, hanem a sorban elfoglalható helyét számoljuk: első, második, harmadik nap stb.
Beszéljük meg közösen, melyik napot melyik szín jelöli (az olvasni tudó gyerekek már maguk olvashatják)! Előbb a számjegyet színezzék ki, majd az adott színnel rajzolják át a számjegyhez kapcsolódó vonalat. Így találnak rá a megfelelő teremtési napot ábrázoló rajzra. Beszéljenek róla, mit ábrázolnak ezek a rajzok (az új ismeret rögzítésére, de ismétlésére is alkalmas feladat), majd ki is színezhetik!

Aranymondás:

És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. (1Móz 1,31a)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

Beszélgetés:

A munkalap ábráihoz kapcsolódva is beszélgethetünk a teremtés napjairól, de mutassunk a gyerekeknek további képeket, könyvek ábrázolásait a témához kapcsolódóan. Így a hegyek, a tengerek, a csillagos ég, a növények és az állatok megelevenednek képzeletükben, s bátran elmondhatják, hogy mit látnak, és mit tudnak róluk.

Séta, kirándulás:

Tegyünk sétát vagy rövidebb kirándulást egy parkba, közeli erdőbe, esetleg folyópartra! Figyeljük meg mindazt, ami Isten teremtő munkáját dicséri! Felhívhatjuk figyelmüket az ember által alkotott mesterséges környezet és az Isten által teremtett természeti környezet közötti különbségre. Beszélgessünk a természet védelméről is, hogyan vigyázhatnak épségére, tisztaságára ők, a kisgyerekek.

Mozgásos játékok:

  • Játszhatjuk parkban, udvaron, játszótéren. Lényege szerint csoportosítást végzünk mozgásos kereséssel, érintéssel. A nevelő hangosan elkiált egy szót, a gyerekek gyorsan keresnek egy hozzá kapcsolódó dolgot, és megérintik.
    Pl. ember (csinálta) – Isten (teremtette)
    élő – élettelen
    kicsi – nagy (élőlény)
  • Válasszanak ki a gyerekek egy-egy állatot, amellyel szívesen azonosulnak! Legyenek köztük madarak, vízi és szárazföldi állatok is! Engedjük el őket, hadd játsszák az állatok életét! Majd szólítsuk őket csoportonként:
    – Jöjjenek hozzám a vízi állatok! …a madarak! …a szárazföldi állatok!

Csoportmunka:

  • Néhány fős csoportoknak adjunk nagyobb méretű, kör alakú lapokat, melyekre rajzolják rá egyszerű rajztechnikával (pl. zsírkrétával), hogy mi történt az adott napon! (Lehetőleg mind a hat napot „osszuk szét”!)
  • A csoportok játsszák el egyszerű mozdulatokkal az adott nap történéseit, mozgásait!

Ének mozgással:

  • Énekeljük a Kicsi katicabogár c. éneket (Jertek, énekeljünk 91.)! Ha a szabadban katicabogarat találunk, tegyük az ujjunk végére, és neki énekeljünk! Tehetünk rá gyurmából formázott kis katicabogarat is, vagy felemelhetjük az ujjunkat üresen, mintha ott ülne a kis bogár.
  • Énekeljük a Ki teremtette c. éneket (Jertek, énekeljünk 92.), s közben egyszerű mozdulatokkal játsszuk el az egyes versszakok mozgásait!
    – egész világ: két karral nagy kört rajzolunk a levegőbe
    – hullámzó tenger: karunkkal a tenger hullámzását utánozzuk
    – sok csillag: fel, a magasba mutogatunk
    – repülő madárka: karunkkal repülő mozgást végzünk
    – téged, őt, engem: egymásra és magunkra mutatunk
  • Énekeljük az „Ég, ég, ég, csillaggyöngyös ég!” kezdetű éneket körbe járva, körjátékszerűen! (Jöjjetek Jézushoz! Református hittankönyv 5–7 éves gyermekek számára. Kálvin Kiadó, 1989. 6. o.)

A teljes letölthető PDF – mintaként

001_1
001_2
001_3
001_4
001_5
001_6
001_7
001_8
001_9

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.