Pages Navigation Menu

05. Cserép

Törékeny alkat – kire mondjuk ezt? Törékeny kapcsolat – és ez mit jelent? Ugye fura jelentések ezek, hiszen a „törékeny” jelző általában tárgyakra vonatkozik. Soroljatok törékeny tárgyakat. Milyen anyagból készülnek ma ezek? Régen inkább miből készültek a törékeny tárgyak? Mi volt a szerepük?
Pál apostol is az élet, a test törékenységére gondolt, amikor cserépedényekhez hasonlította az embert: „Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak… Jézus halálát mindenkor testünkben hordozzuk, hogy Jézus élete is láthatóvá legyen testünkben.” (2Korinthus 4,7.10)

Cserépedény - első égetés

Mi mindenre való a cserép? Mire használták régen a cserépből készült tárgyakat? Mi készül ma cserépből?

Gyűjtsetek cserépből készült tárgyakat, minél többet és többfélét. Pl. virágcserép, cserépalátét, dísztányér, korsó, kancsó, tál, római tál, tetőcserép, szobor, cserépsíp, stb.

Vegyétek körül a cserépkollekciót, és válogassatok a cserepek közül, mintha vásárban lennétek. Legyenek köztetek árusok és vásárlók. A vásárlók forgatják, nézegetik a tárgyat, mintha nem igazán tudnák, mire való. Az árusok kínálgatják a portékát, elmagyarázzák, és meg is mutatják, mire való a tárgy.

 

Álljatok körbe, és egy-egy nagyobb cseréptárgyat adjatok kézből kézbe. Mire ügyeltek közben? Miben különbözik ez a játék attól, mintha egy labdát adogatnátok körbe?

És ha az edényben víz van? Milyen érzés egy korsó vizet körbeadogatni? Attól is függ, mekkora a korsó.

Próbáljátok ki kisebb és nagyobb korsókkal is a vízhordást. Pl. korsókkal hordjatok vizet egy nagyobb fazékba, lavórba vagy dézsába. Mi lenne, ha ma is így kellene ivóvízhez, fürdővízhez jutni? Korsóval járni a kútra, mint a samáriai asszony?

Tudjátok-e, kivel találkozott a samáriai asszony a kútnál? Mit kért az illető az asszonytól? Mit adott neki? És azt tudjátok-e, mi történt a korsóval? (János 4,28)

  • A.   Ijedtében leejtette az asszony, és összetörte.
  • B.   Örömében odaadta az utasnak, fogadja el ajándékul.
  • C.   Otthagyta a korsót a kútnál, és sietett a városba, vinni a hírt, kivel találkozott.
  • D.   Eladta egy arra járó karavánnak, mert nem volt elég edényük.

 

Tudjátok-e, mit jelent az alábbi két közmondás? Válasszátok ki a jelentésüket a megadott lehetőségek közül.

  • Az töri el a korsót, aki kútra jár vele.
  • Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik.
  • A.   Bármit teszel, az előbb vagy utóbb elromlik.
  • B.   Annak a kezében romolhat el egy szerszám, aki dolgozik vele.
  • C.   A veszélyes tettekre, csínyekre előbb-utóbb ráfizet az ember.
  • D.   Kockázatos dolog korsóval kútra járni, fontold meg hát, mielőtt elindulsz.

 

A Biblia is a mulandóság jelképének tekinti a cserépedényt, a korsót, már az Ószövetségben is. A Prédikátor könyve végén olvassuk: „Végül elszakad az ezüstkötél, összetörik az aranypohár, a korsó eltörik a forrásnál, és a kerék belezuhan a kútba. A por visszatér a földbe, olyan lesz, mint volt, a lélek pedig visszatér Istenhez, aki adta.” (Préd 12,6–7)
Éppen azért kell vigyáznunk az életre, az életünkre, mert ilyen törékeny. Ezért kell ápolni az egymással és Istennel való kapcsolatunkat is. Jeremiás próféta a kortársaival perelt, mert nem figyeltek igazán az Úrra, hamis kapcsolatot ápoltak vele. Isten akkor egy korsót adott a kezébe, és megparancsolt valamit. Mit gondoltok, mit?

  • A.   Hirdessen ítéletet, és törje össze a korsót a szemétlerakó helyen.
  • B.   Hirdessen megbocsátást, és vigye el a korsót a templomba.
  • C.   Hirdesse az Úr esztendejét, és hozzon a korsóban friss vizet a forrásról.
  • D.   Hirdesse az Úr napját, és vigyen a korsóban eleven szenet (parazsat) az oltárra.

A valódi történetet megtaláljátok Jeremiás könyve 19. részében. Keressétek meg benne, és egészítsétek ki az alábbi igét. Vagy írd ki a szavait, szókapcsolatait egy papír korsóforma részeire, amit előtte feldaraboltál (összetéptél) apró darabokra. Ezekből kell a korsót és az igét újra összeállítani a gyerekeknek.

„Úgy összetöröm ezt a népet és ezt a várost, ahogyan összetörik a cserépedényt, úgyhogy nem lehet többé megjavítani.” (Jer 19,11)

Vajon miért volt ilyen szigorú Isten a népével? Hányszor figyelmeztette őket, milyen gondosan bánt eddig velük? Mégsem hallgattak a szavára. Mint a fazekas az agyagedényt, olyan gondosan formálta őket. De amikor az edény nem sikerül, mert az agyag „nem engedelmeskedik”, a fazekas összegyúrja, és új edényt készít belőle. (Vö. Jeremiás 18,1–10)

 

Törékeny anyag a cserép, az ember mégis ősidők óta ismeri. Miután felfedezte a tüzet, arra is rájött, hogy bizonyos helyeken a föld anyaga a tűzben cseréppé változik: kiég. Már a bábeli torony építői ismerték ezt, hiszen téglát égettek az agyagból (1Mózes 11,3). Ezt a „felfedezést” ti is átélhetitek, ha agyagoztok, és egyszerű agyagtárgyaitokat kemencében, kandallóban vagy a tábortűznél kiégetitek. A tárgyakat előbb ki kell szárítani, majd a tűzhelyen körberakni fahasábokkal, s a tüzet úgy megrakni, hogy lehetőleg ne omoljon rá a tárgyakra, miközben leég. Az eredmény nem lesz tökéletes: hol erősebben, hol gyengébben kiégett cserép, de a felfedezés élményének azért megfelelő.

Ha van elég vállalkozó kedv, és komolyabb kísérletbe is hajlandóak vagytok belefogni, akkor készítsetek égetőgödröt. Az interneten találtok képeket és tanácsokat is az első és az azt követő lépésekről: http://users.atw.hu/madareszter/agyagedenyek.htm

ÉgetőgödörAgyagedények az égetés előtt (és után: lásd a fenti képet)

 

Az első fazekasmunkák is lehetnek nagyon egyszerűek és „felfedezés-értékűek”. Kicsikkel is kipróbálhatjátok a csigahurkatechnikát, amikor agyaghurkákból, csigaalakban felrakva készül az edény. Kisebb agyagtömbből formálható edényforma bemélyítéssel is. Vagy egy kész edénybe, pl. tányérba, csészébe, kosárba tapasztjátok és simítjátok bele az agyagot. Agyaglapocskák összeépítésével is készíthettek edényeket.

Cserép kitapasztásaKép forrása

Hengerrel simított agyaglapba kisebb tárgyakat, terméseket, csigákat nyomhattok bele, ami mélyített formákat, mintákat lehet kialakítani. A lapra kisebb agyagformákat is tapaszthattok, amivel dombormű keletkezik. Hegyes pálcával írhattok, rajzolhattok is a lapra. Hiszen az első írások között volt az ékírás, ami agyaglapba nyomott ék alakú jelekből állt. Ma már természetes, hogy papírra írunk. De amikor nem volt papír, az agyag volt az egyik könnyen beszerezhető anyag, amire feljegyzéseket lehetett készíteni. A karcolás az elkészült edények egyik díszítésmódja is.

AgyagmunkaKép forrása

Hasznos tanácsokat és ötleteket találsz a Kerámiaműhely blogon.

 

Nem mindenki tud agyagot szerezni, és vállalni a kiégetés kockázatát vagy az utánajárást. Másképp is találkozhattok alkotó módon cserepekkel. Kis virágcserepekből könnyen készíthető már kicsikkel is egy-egy cseréptestű figura. Virágcserepekből sokféle dekoráció készíthető, sőt több szintes virágoskertet is lehet építeni belőle. Különös lehetőség a nagyobb méretű törött virágcserepek kreatív felhasználása, csak egy kis fantázia kell hozzá.

CserépkertKép forrása

 

További cserepes játékok:

Cserépiskola: ugróiskola-változat cserépdarab rugdosásával. A játék helye olyan járda vagy járólapokkal kirakott terület, ahol kirajzolódik, vagy ki lehet jelölni egy kb. négyzetlapokból álló hosszabb sávot. A játéktér lapjain/mezőin keresztül kell a cserépdarabot fél lábon ugrálva, a cipő orrával továbbpöckölni, mindig a következő mezőbe. Ha ez nem sikerül pontosan (a vonal még elfogadható), akkor a játékos abbahagyja, és a következő körben újrakezdi a játékot. Ha sikerül végigpöckölni a pályán, akkor lábat lehet váltani, meg kell fordulni, és visszapöckölni a cserepet mezőről mezőre. Kinek hány iskolát (a sikeres mezők száma mutatja) sikerül kijárni elsőre, és egyáltalán?

 

Cserépszavazás: Az ókori Athénban cserépszavazással döntötték el, ha a város egy befolyásos polgárát száműzni akarták egy időre. Tehát az ítélkezés eszköze volt. Ti is használjátok a cserépszavazás lehetőségét egy-egy közösségi döntés meghozatalára. Pl. melyik lehet egy kiállítás legszebb darabja? A kiállított munkák elé mindenki leteheti a maga cserépdarabját. Csak egy szavazati lehetősége van, tehát jól meg kell gondolnia, hol teszi le a cserepét. A legtöbb cserepet kapott mű nyeri el leginkább a közösség tetszését.

 

Cseréprégészet: Agyagtányért vagy virágcserepet (ami megvehető vagy pótolható) törjetek össze, majd helyezzétek el homokban, és takarjátok is be vele. Kis csoportok készítsenek el így egymásnak egy-egy „régészeti lelőhelyet”, majd minden csoport egy másik lelőhelyet „tárjon fel”, mintha ásatáson venne részt. A feltátás eszközei: spakli, ecset. A feltárt edénytöredékekből próbálják meg újra összeállítani és restaurálni az edényt.

Forrás: B. Tóth Klára – Borda Mátyás: Kavicsszínháztól a bibliai terepasztalig

 

Restaurált edény

Törött cserépedény restaurálása sem ördöngös dolog.

 

A feladatsort megtalálod a Segédanyagok / Nyári ábécé menüpont alatt: http://kateteka.hu/segedanyagok/nyari-abece/

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.